Az úgynevezett Alapvető értékek klaszter az igazságszolgáltatás, a jogállamiság, az alapvető jogok és a korrupció elleni küzdelem kérdéseit foglalja magában. Ez az elsőként megnyitott és utolsóként lezárandó fejezetcsoport, amely az egész csatlakozási folyamat gerincét képezi.
Maia Sandu moldovai elnök történelmi jelentőségű lépésnek nevezte a döntést. Közölte, az ország európai uniós csatlakozása már nem távoli cél, hanem olyan valóság, amelyet a moldovai társadalom közösen épít.
Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos szerint a tárgyalások megnyitása elismerése azoknak a reformoknak, amelyeket Kisinyov az elmúlt időszakban végrehajtott. Hozzátette, az Európai Unió több mint egymilliárd eurót kíván befektetni a moldovai gazdaságba.
Ukrajna esetében Marta Kos a tárgyalások új szakaszának megnyitását a legnagyobb előrelépésnek nevezte azóta, hogy az Európai Tanács 2023 decemberében zöld utat adott a csatlakozási folyamatnak. Az ukrán európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, Tarasz Kacska úgy fogalmazott, Brüsszel és Kijev „átlépte a Rubicont”.
Volodimir Zelenszkij szerint a döntés azt üzeni, hogy Európa fejlődését nem lehet megállítani. Az ukrán államfő hangsúlyozta, a csatlakozási folyamat felgyorsítása megfelelő válasz az Oroszország által indított háborúra.
Az EU ugyanakkor további reformokat vár el Kijevtől, különösen a független igazságszolgáltatás, az átlátható közbeszerzések, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés területén.
A csatlakozási tárgyalások hat tematikus fejezetcsoportból és összesen 35 tárgyalási fejezetből állnak. A folyamat rendszerint hosszú éveket vesz igénybe, és minden egyes fejezet megnyitásához, illetve lezárásához az uniós tagállamok egyhangú támogatása szükséges. Szakértők szerint Ukrajna esetében a csatlakozás még legalább egy évtizedes folyamat lehet, és várhatóan csak a háború lezárását követően valósulhat meg.
