Sarkozy az első francia exelnök (2007–2012), akinek börtönbe kell vonulnia. A szabadságvesztés kezdetének időpontját és helyszínét hétfőn ismertette a korrupciós ügyekkel foglalkozó országos pénzügyi ügyészség a volt államfővel. Az idézést követően sem ő, sem ügyvédei nem kívánták kommentálni a végrehajtás részleteit.
Nicolas Sarkozyt szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.
Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság – olyan „kivételesen súlyos tényekre” hivatkozva, amelyek „megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben” – úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki a volt elnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó jelleggel.
A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg a bűnszövetségben való részvétellel, köztük több volt kormánytagot.
A bíróság első fokon hat embert felmentett, és a volt elnök mellett két másik vádlottat ítélt börtönbüntetésre, akiknek már az ítélethirdetés napján meg kellett kezdeniük a szabadságvesztésük letöltését. Nicolas Sarkozy a börtönbe vonulása előtt haladékot kapott szakmai ügyeinek rendezésére.
Amint megkezdte a büntetése letöltését, korára való tekintettel Nicolas Sarkozy azonnal kérvényezheti a fellebbviteli bíróságtól a szabadlábra helyezését. A kérelem elbírálására legfeljebb két hónap áll a bíróság rendelkezésére, kedvező döntés esetén Sarkozy karácsony előtt szabadulhat. Elutasítás esetén a hetvenéves exelnök újabb kérelmet nyújthat be.
A líbiai perben elítélt hét vádlott, valamint az ügyészség is fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbviteli pert márciusban tartják.
A bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban.
A francia jogban azonban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének minősítéséhez, még akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg.
A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás – tehát az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia – heves közéleti vitát váltott ki.
A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartja, hogy a bíróság Sarkozy esetében is elrendelte az ideiglenes végrehajtást.
