Az ügyészség szerint Sarkozy a 2007-es elnökválasztási kampányát részben Kadhafi pénzéből finanszírozta, cserébe pedig ígéretet tett arra, hogy segít a líbiai vezetőnek kitörni nemzetközi elszigeteltségéből. A bíróság kimondta: Sarkozy engedélyezte közeli munkatársainak a líbiai tisztviselőkkel történő kapcsolatfelvételt a kampány támogatása érdekében, ám közvetlen haszonélvezőként való érintettségét nem sikerült bizonyítani.
A hetvenéves politikus mindvégig ártatlannak vallotta magát, az eljárást politikailag motiváltnak nevezte.
Az ítélethirdetéskor a tárgyalóteremben döbbent csend támadt, amikor Nathalie Gavarino bírónő bejelentette, Sarkozynek akkor is börtönbe kell vonulnia, ha fellebbez. Emellett 100 ezer eurós pénzbírság megfizetésére is kötelezték. A következő napokban akár már a párizsi börtönbe is szállíthatják, ezzel ő lenne az első volt francia elnök, aki ténylegesen rács mögé kerül.
A botrány gyökerei 2011-ig nyúlnak vissza, amikor Kadhafi fia, Szaif al-Iszlám azzal vádolta meg Sarkozyt, hogy apja millióival finanszíroztatta kampányát. Egy évvel később Ziad Takieddine libanoni üzletember állt elő azzal, hogy írásos bizonyítékai vannak a Tripoliból érkező, akár 50 millió euróra rúgó kifizetésekről, amelyek még Sarkozy megválasztása után is folytatódtak.
A vádlottak között több egykori miniszter is szerepelt: Claude Gueant volt belügyminisztert korrupcióban, Brice Hortefeux-t bűnszervezetben való részvétel miatt mondták ki bűnösnek. Sarkozy felesége, Carla Bruni-Sarkozy ellen is vádat emeltek tavaly, többek között bizonyítékok eltitkolása és csalási kísérlet miatt – ő mindent tagad.
Sarkozy ellen az elmúlt években több bírósági eljárás indult. 2021-ben egy bíró megvesztegetésének kísérlete miatt már elítélték, akkor otthonában, nyomkövetővel tölthette le büntetését. 2024-ben a 2012-es kampányban történt túlköltekezés miatt kapott egyéves börtönbüntetést, amelynek felét felfüggesztették. A mostani ítélet minden eddiginél súlyosabb csapás a volt elnök számára.
