Minden országban, ahol működő piacgazdaság van, a cégek működését a cégbejegyzéstől kezdve egészen a felszámolásig az illető ország társasági törvénye szabályozza. Romániában a kereskedelmi társaságok törvénye 1990-ben jelent meg, közismert román neve „Legea 31/1990 privind societatile comerciale”. Az új törvény egyik lényeges újdonsága a cégek, pontosabban a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.) törzstőkéjének a megemelése. A törzstőke (románul: capital social) a Kft. tulajdonosainak vagyoni hozzájárulása, amelyet a cégbejegyzéskor meghatározott időn belül a vállalkozás rendelkezésére kell bocsájtani, magyarán be kell fizetni a cég számlájára. Létezik aportnak nevezett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás is, például ingatlan vagy gépek, berendezések.
Sokan, és nem csak laikusok a törzstőkét egy bürokratikus formalitásnak tekintik, pedig ez távolról sincs így. A törzstőke alapvető szerepe a cég beindításához szükséges minimális költségek fedezése. Még akkor is, ha a törzstőke csak egy része a cég saját tőkéjének, ami ezen kívül állhat a tárgyévi nyereségből, a korábbi évek eredménytartalékából vagy előre meghatározott célra elkülönített tartalékból, egyértelmű, hogy egy induló cégnél a kezdeti költségek első számú fedezete a törzstőke kellene, hogy legyen. Elméletileg a törzstőkét ki lehetne egészíteni banki hitellel, csakhogy egy induló cég nem hitelképes. Így gyakorlatilag a legtöbb romániai kis és közepes vállalkozás indulásból tőkehiánnyal küszködik, és ezt az esetek többségében tulajdonosi hitellel pótolják ki. Ilyen körülmények között a törvény által előírt nevetségesen alacsony 200 lejes törzstőke negatívan befolyásolja a cégek és a gazdaság működését.
Itt rámutatnák egy alapvető ellentmondásra: a kapitalista piacgazdaság egyik fő jellemzője a tőke. Más szóval tőke nélkül nem beszélhetünk kapitalizmusról. Márpedig mi úgy próbálunk három és fél évtizede kapitalizmust építeni,hogy nem követeljük meg a cégek egészséges feltőkésítését.
Szeretnék egy pár szót ejteni a törzstőke további szerepéről. A törzstőke normális körülmények között meghatározó részét kellene, hogy képezze a cég teljes vagyonának. Korlátolt felelősségű társaságok esetében a tagok (tulajdonosok) felelőssége a cég tartozásaiért a törzstőke értékére korlátozódik. A cégtulajdonosok a törzstőke részükkel arányosan élhetnek a tulajdonosi jogaikkal. Ezek közül a legfontosabb a szavazati arány és a profitmegosztás. A törzstőke nagysága meghatározza a cég pénzügyi stabillitását és hitelfelvételi képességét. Többek között a bankokkal és a beszállítókkal való kapcsolatok során van kiemelt jelentősége.
Gondolom, a fentiekből világosan kitűnik, hogy egy alacsony szintű törzstőke mennyire negatívan befolyásolja egy cég megítélését és működését. A tavaly decemberben hatályba lépett törvénymódosítás a cégek (Kft.) törzstőkéjére vonatkozóan a következő módosításokat tartalmazza: – Az újonnan bejegyzett Kft-ék törzstőkéje 200 Ron-ról 500 Ron-ra nő. Az évi 400000 Ron-t meghaladó forgalmú cégeknek 5000 Ron-ra kell megemelniük a törzstőkéjüket; – Az éves forgalomra vonatkozó limit meghaladása esetében a törzstőke emlelést egy éven belül kell megvalósítani; – Hivatalból élrendelt falszámolás vár azokra a cégekre, amelyek nem hajtották végre a törzstőke emelést. A törvenymódosítás második kiemelt célpontja a cégek nettó aktívuma (nettó vagyon / saját tőke). A nettó vagyon (activ net) egy pényügyi mutató szám, amit úgy számolnak ki, hogy a cég teljes eszközállományából (aktívák) leírják a külső kötelezettségeket (passzívák). Valójában a nettó vagyon, amit saját tőkének is neveznek, nem más, mint a cég, azaz a tulajdonosok vagyona.
Ahogy fenntebb említettem, a romániai kis és közepes vállakozók többsége krónikus tőkehiányban szenved. Ezekre a vállakozásokra ugyanakkor jellemző a negatív nettó vagyon. Szinte hihetetlen, de a romániai kis és közepes vállalkozók 40 százaléka negatív nettó vagyonnal rendelkezik. Úgy vélem, a nagyon alacsony törzstőke és a negatív nettó vagyon összefüggésben van egymással. Sok esetben ez egy ördögi kör. Sok cégtulajdonos az alacsony szintű törzstőkét tulajdonosi kölcsönnel egészíti ki, és ebből biztosítja a cég működésére és az esetleges beruházásokra szükséges forrást. Igen ám, de a tulajdonosi kölcsön egy az egyben negatívan befolyásolja a cég nettó vagyonát. Negatív nettó vagyon mutatóval egy cég nem tud banki hitelt felvenni vagy uniós forrásokra pályazni. A kormány a társasági törvény módosításával megpróbál hadat üzenni a negatív nettó vagyon mutatóval rendelkező cégeknek. Az új törvény szerint a negatív nettó vagyon mutatóval rendelkező cégek esetében a tulajdonosoknak meg kell emelniük a cég törzstőkéjét, akár a tulajdonosi kölcsön egy részének törzstőkére való átminősítésével. A cél a pozitív nettó vagyon elérése. Ameddig ez nem történik meg, a cégek nem fizethetnek osztalékot és nem törleszthetnek tulajdonosi kölcsönt.
Reményeim szerint a társasági törvény módosítása paradigma változást fog előidézni mind a tulajdonosi mentalitásban, mind az államnak a vállalkozásokhoz való hozzáállásában. A törzstőke szerepének a felismerése és újraértékelése arra kéne ösztönözze a vállalkozókat, hogy a cég reál igényeinek megfelelő, sok esetben a mostani törvény által előírt kötelező megemelt minimumhoz képest is lényegesen nagyobb törzstőkével működtessék a cégeket. Az állam az úniós források megpályáztatásával és az állami tenderek kiírásánál előnyben kellene, hogy részesítse a nagyobb törzstőkével rendelkező cégeket. A bankokat arra kéne ösztönözze a Román Nemzeti Bank és az állam, hogy a kellően feltőkésített és pozitív nettó vagyonnal rendelkező kis és közepes vállalatok esetében egy, a mainál sokkal rugalmasabb hitelpolitikát alkalmazzon.
Végül, de nem utolsó sorban, a paradigmaváltástól joggal remélhetünk egy egészségesebb üzleti kultúrát, a hitelezők hatékonyabb védelmét, valamint egy életképesebb kis és közepes vállalati szektor kialakulását.
Borítókép: illusztráció
