Átalakítja az idegenforgalmat a közel-keleti válság

A turisták érdeklődése ismét Európa felé fordul

Európa egyik legnagyobb előnye turisztikai szempontból a biztonság
Láncreakciót indított el a turizmusban a közel-keleti válság okozta üzemanyag-drágulás. Úgy tűnik, az utazási kedv a bizonytalanság és a költségek növekedésével nem csökken, a célállomások viszont változnak, egyre többen választják Európát Ázsia helyett. Kontinensünk tehát újra felkerülhet a legkeresettebb vakációs úti célok közé, a napsütéses mediterrán vidékek pedig valódi luxushelyeknek számítanak az idei szezonban. Megpróbáltuk feltérképezni, hogyan alakult máris át a turizmus az elmúlt hónapokban és mire érdemes figyelni azoknak, akik utazni készülnek. Bánffy Béla, a kolozsvári NaturaTravel utazási iroda tulajdonosa szerint már most érzékelhető, hogy a bizonytalanság rányomja bélyegét a nyaralási tervekre, sokan tervezik újra a nyaralást, Európa pedig megbízható utazási lehetőségnek számít a nemzetközi látogatók számára.

A közel-keleti háború alapjaiban formálja át az idei utazási szezont. Egyre többen keresnek új, biztonságosabb úti célokat, mások pedig teljesen lemondanak a már lefoglalt nyaralásukról. A bizonytalanság azonban nem csak a hazai utazókat érinti: ázsiai, amerikai és európai turisták ezrei gondolják újra terveiket. Sokan átszervezik a vakációjukat, van úgy, hogy a közösségi hálón próbálnak megszabadulni lefoglalt jegyeiktől.

Az új utazási trendek kialakulásában a légi közlekedés akadozása is meghatározó szerepet játszik: A Hormuzi-szoros térségében fennálló blokád következtében repülőgép-üzemanyaghiány körvonalazódik. A kerozinellátás csökkenése, valamint egyes légi útvonalak lezárása miatt sokan fennakadásoktól tartanak, ezért közelebbi desztinációkat keresnek. 

Visszaeshet az idegenforgalom

Bárhogy is, nehéz időszak elé néz a turizmus a következő időszakban, a kereslet máris érezhetően csökken mind a román, mind a külföldi turisták részéről – idézi a Radio România Irineu Darău turisztikai minisztert.

Az EuroNews szerint a jelenlegi konfliktus a közel-keleti utazási és turisztikai ágazatot is nehéz helyzetbe hozza: a térség naponta 550 millió euró bevételtől esik el. A korábban népszerű, ám mára már veszélyesnek számító úti célok a régió globális tranzitközpontként betöltött szerepét is gyengítik. A Közel-Kelet repülőterei a nemzetközi tranzitforgalom 14 százalékát bonyolítják le, és az olyan légiközlekedési csomópontok, mint Abu-Dzabi, Dubai, Doha vagy Bahrein általában naponta mintegy 526 ezer utast szolgálnak ki. A szakértői becslések azt vetítik előre, hogy a konfliktus következtében 2026-ban a térségbe érkező turisták száma 11–27 százalékkal is visszaeshet.

A nemzetközi feszültségek hatása nem csupán a világ nagy turisztikai központjaiban érzékelhetőek, a változó trendek a regionális utazási irodákat is elérik. 

Bánffy Béla, a kolozsvári NaturaTravel utazási iroda tulajdonosa kérdésünkre visszaigazolta: már most tapasztalható, hogy a bizonytalanság rányomja bélyegét a nyaralási tervekre. Meglátása szerint nem csak a közel-keleti helyzet formálja az emberek döntéseit, hanem a gazdasági bizonytalanság is egyre erősebben befolyásolja az utazási kedvet – magyarázta. Hozzátette azt is: a NaturaTravel huszonöt éves működése során szinte mindig akadt valamilyen kisebb-nagyobb esemény, amely átrendezte a szokásokat, alkalmazkodásra kényszerítve az utazási irodákat, ez történik jelenleg is. 

Az idegenforgalom szempontjából a Közel-Kelet látványosan felvirágzott az utóbbi években – most azonban valószínűleg megtorpan ez a lendület, amíg a helyzet tisztázódik – magyarázta. Bánffy Béla szerint nagy az esélye annak, hogy ismét felértékelődnek az európai úti célok.

Ibériai-félsziget Dubai helyett?

Hasonlóan nyilatkozott az EuroNews-nak Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója is. Szerinte Európa egyik legnagyobb előnye turisztikai szempontból a biztonság, így a kontinens megbízható utazási lehetőségnek számít a nemzetközi látogatók számára. Előrejelzése szerint a mediterrán tengerpartok az idén is sok turistát fognak vonzani. 

Az Observator News a mediterrán partok közül az Ibériai-félszigetet emeli ki, mint az új slágert, amely akár Dubai helyét is átveheti. A lap szerint a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta 30 százalékkal nőtt a kereslet a térség nyaralói iránt, annak ellenére is, hogy idén nyáron minden drágább lehet. Spanyolországot a hazai utazók is gyakran választják. Gyorsan kell foglalni, ha valaki jó szállást szeretne, mivel a németek és a britek körében is rendkívül népszerű úti cél – ajánlják.

Az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke, Adrian Voican szerint a húsvéti időszakban sokan Spanyolország, Franciaország és Olaszország mellett döntöttek, ugyanakkor voltak olyanok is, akik távol- vagy közel-keleti repülőjegyeiket dél-amerikai úti célokra cserélték – írja az Agerpres. 

A The Guardian beszámolójából az derül ki, hogy a kelet-mediterrán térséget kedvelők közül sokan nyugatra vagy a Karib-térségbe helyezték át nyaralásukat. Az európaiak körében Spanyolország mellett Málta és Horvátország is népszerű választásnak bizonyult, de nem volt ritka az sem, hogy a Zöld-foki-szigetek mellett tették le a voksukat a kalandra vágyók.

Drágul a repülőjegy

Bánffy Béla szerint az üzemanyag gondok is befolyásolják a légi forgalmat, így nem az a kérdés, hogy lesznek-e kedvezmények, hanem hogy lesznek-e egyáltalán járatok. Egyelőre nem világos, hogy mennyire fognak drágulni a repülőutak, ha továbbra is fennáll a kerozinhiány, de a légitársaságok megtesznek mindent, hogy rugalmasan kezeljék a helyzetet. Az utazók érdeke az első, vallják, bármilyen formában is befolyásolja utazásunkat a válság, a légitársaságok munkatársai megpróbálják térítésmentesen átütemezni, vagy akár illetékmenetesen visszatéríteni az utazás költségeit.

Az Observator News márciusi írásában a repülőgép-üzemanyag drágulására, és ezzel együtt a repülőjegyek várható emelkedésére is felhívja a figyelmet. A beszámoló szerint február végén a bukaresti Otopeni repülőtéren az üzemanyag ára még nem haladta meg a 850 dollárt, március végére azonban már az 1700 dollárt is túllépte. Az Air France és a KLM légitársaságok előrejelzései alapján a hosszú távú járatok esetében akár 50 eurós jegyáremelkedés is elképzelhető. A drágulást azonban nem kizárólag az üzemanyaghiány és az árnövekedés okozza, hanem a közel-keleti átszálló repterek körüli bizonytalanság is, amely különösen az Európa és az ázsiai–csendes-óceáni térség közötti legforgalmasabb járatokat érinti.

Sokan inkább itthon nyaralnak majd

Az idei szezonban Románia turisztikai vonzereje is erősödhet, mind a belföldi, mind a külföldi utazók körében. Irineu Darău turisztikai miniszter a nehéz helyzet ellenére új lehetőségeket is felismer, és célzottabban kívánja népszerűsíteni Romániát a külföldi látogatók körében. 

Az ANAT alelnöke, Adrian Voican szerint a belföldi utazók számára is biztonságosabb és kiszámíthatóbb választás lehet, ha Máramarosba, a tengerpartra vagy a Duna-deltába tervezik nyaralásukat. Ezek az úti célok ugyanis közelebb vannak, így az utazás könnyebben megszervezhető, mint egy külföldi út repülővel.

Mit tehetünk utazóként?

Az utazási irodák szerepe különösen felértékelődik a bizonytalan helyzetben: ilyenkor nem csupán a szolgáltató szerepét töltik be, hanem kapaszkodót és iránytűt is jelentenek az utazók számára. Ha gond adódik, nyomon követik az eseményeket, megoldásokat keresnek, segítséget nyújtanak, és megszervezik a lehető leggyorsabb, legbiztonságosabb hazatérést – mindazt, amit egyéni utazóként nehezebb. 

Az ANAT elnöke, Alin Burcea azt ajánlja, hogy nemzetközi utazás esetén forduljunk inkább hivatalos utazási irodához, hogy szükség esetén az utas valódi védelemben részesüljön.

Bánffy Béla is hasonlóan látja a helyzetet: szerinte érdemes mielőbb utánajárni annak, hogy van-e lehetőség az utazás átszervezésére vagy módosítására. Ha az időpont már közel van, különösen fontos gyorsan tájékozódni, ha azonban még van idő, érdemes lehet kivárni, amíg a közel-keleti helyzet rendeződik.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!