A főünnepi szentmisét Tamás József nyugalmazott segédpüspök mutatta be, akivel 37 pap koncelebrált, köztük Urbán János Erik, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke, a szerzetesi intézményekért felelős érseki helynök, és az esemény házigazdája, László Attila Kolozs-dobokai főesperes-plébános. Utóbbi köszöntőjében hangsúlyozta: „A Keresztség Évében istengyermekségünk örömével köszöntöm e búcsút ünneplő közösséget, és mindazokat, akik közvetítés révén kapcsolódnak ünneplésünkhöz. Megtisztelő, hogy újra velünk ünnepel Tamás József püspök atya a papság, a szerzetesek és a híveink, vendégeink körében. Köszöntöm Both Szilveszter konzul urat, világi vezetőinket, a tanügyieket, a testvérfelekezetek híveit, a Szent Cecília kórus és zenekart, a gyermekkórust, minden segítőnket, munkatársakat.
Tiszteletreméltó Márton Áron püspökünk emlékévében felidézem a háborús vészkorszakban mondott szavait: „A mai körülmények között felfokozott lelkiismereti kötelesség az igazság megismerése, szellemünk kiművelése, a lelki élet ápolása és a helyes világnézet kialakítása.” Ezért kérjük Szent Mihály főangyal közbenjárásával azt a kegyelmet, hogy Isten nagy ügyét a mi kis életünkkel hűségesen szolgálhassuk.” Márton Áron iránymutatását fogadjuk szívünkbe, legyünk megvalósítói, s a jövő építői így élettereinkben, családjainkban. Búcsút ünneplünk – lelki ajándékait felajánlhatjuk a magunk, élő vagy elhunyt szeretteink javára, imádkozva a Szentatya szándékára. Kegyelemgazdag ünnepet!” – fogalmazott.
Bevezetőjében Tamás József püspök hangsúlyozta: naggyá lenni csak a nagyok nyomában lehetünk. A mai nap Szent Mihály arkangyal – mind főegyházmegyénk, mind ezen templom patrónusa – és Márton Áron püspök példája áll előttünk, akinek születése 130., halálának pedig 46. évfordulójára emlékezünk. Figyeljünk mindkettőjükre, hogy segítségükkel mindennapi harcainkat megvívjuk, mert nem a gonosz, hanem Isten törvényeinek szellemében akarunk élni. A Keresztség Évében lévén, szenteltvízzel hintették meg a jelenlévőket, akik megújították megkeresztelésükhöz kapcsolódó ígéreteiket.
A szentmise szónoka, Szőcs Béla kolozsi plébános többek között kiemelte Szent Mihály arkangyal szerepét az üdvösség történetében. Kiindulva nevének jelentéséből – „Ki olyan, mint Isten?” – rámutatott: “Senki, csak Krisztus, és a Sátán feletti végső győzelemre is csak Isten Fia képes. (…) Mi hiszünk Isten létében és jelenlétében. Így számunkra inkább az a kérdés, hogy milyen az Isten? És hogy ki olyan, mint az Isten? Amikor ezt a kérdést mindegyre ismételni fogom, azt értem alatta, ki az, aki hasonlít Istenhez? (...) Miért fontosabb nekünk, hogy szebbek, jobban tápláltak, etetőbbek és etethetőbbek legyünk, hogy az okosat játsszuk, mint az, hogy Isten kedvenc gyermekei vagyunk? Mindannyian. És akkor már nem kell könyökölni az érvényesülésért. Bennünk öröme telik az Istennek” – mutatott rá Szőcs Béla.
Kitüntették Csucsuja Istvánt és Bartha Bálintot
A szentmise végén rendhagyó ünnepélyes mozzanatoknak lehettünk tanúi: László Attila főesperes-plébános és Bónis Endre főgondnok a Szent Mihály Egyházközség örökös tiszteletbeli egyháztanácsosi címmel tüntette ki a 75. életévüket betöltött Csucsuja István történészt, érdemes egyetemi professzort és Bartha Bálint kovácsoltvas-tervezőt és fémszerkezeti mérnököt, eddigi odaadó egyháztanácsosi tevékenységükért.
Köszöntötték Balogh Gizella közösségszervezőt
Ezt követően köszöntötték a napokban 100. életévét betöltő Balogh Gizella közösségszervezőt, pedagógust, amint azt a díszoklevelében írták: „Hálából egyházunkért és a kolozsvári római katolikus közösségért végzett önzetlen szolgálatáért. Életére és mindarra, amit közösségünkért tett, a Boldogságos Szűz Mária, Szent Mihály arkangyal és Boldog Gizella királyné közbenjárására a Mindenható Isten áldását kérjük. Ad Multos Annos!”
László Attila főespres-plébános röviden ismertette Balogh Gizella életútját: Kézdivásárhelyen született, a tízgyermekes Páll család második gyermekeként. Tizennégy évesen tanítóképzőbe került. Fiatalon átélte a menekülések bizonytalanságát és a háború borzalmait, majd újabb megpróbáltatásokat hozott a kommunista diktatúra számára. Családjukat „kulák”-ként megbélyegezték, s ennek súlyos következményei lettek: Gizellát kitették az egyetemről, testvérei közül pedig többet munkatáborba hurcoltak. 1954-ben Balogh Endrével kötött házasságot, két fiúk született: Béla és Ádám. Gizella a munka és a család mellett megszerezte a magyar nyelv- és irodalomszakos tanári képesítést, majd ennek felsőbb fokozatait. A tanítás hivatást jelentett számára. Gyógypedagógusként fogyatékos gyermekekkel is foglalkozott. Élet-munkájának, hivatásának összegzése a 95 éves korában megjelent Olvasni tanítom gyermekem című könyve. Nyugdíjasként sem mondott le arról, hogy tanuljon, alkosson és másoknak adjon valamit abból, amit élete során megtanult. Nyugdíjazása után a Népművészeti Főiskolán textiliparművészi diplomát szerzett, önálló szövetkiállítással is bemutatkozott. Harmincegy éve özvegy, de ma is érdeklődő, tevékeny és másokra figyelő ember. A Nőszövetséget elnökként közel két évtizeden át vezette, annak ma is aktív tagja.
Mindenki nagy figyelemmel, egyesek könnyes szemmel hallgatták Balogh Gizella köszönő szavait: „Megilletődve köszönöm e számomra oly megtisztelő köszöntést. Isten adománya az élet, amely mindenki számára felülmúlhatatlan és pótolhatatlan. A száz esztendő, amit Isten kegyelméből megértem, valóban kivételes. Megálljt parancsol: adj hálát Teremtő Istenednek! Uram! Remegve és csodálkozó alázattal, mint aki meg nem érdemelt nagy ajándékot kapott, úgy fogadom tőled a mindennapot. Elhunyt kortársaim sokasága között az Életet, hajlékom felett a régi fedelet, asztalomon a mindennapnak kenyerét. Köszönöm, hogy Erdély földjén, mely a szívem földje, nemzedékek sorát taníthattam Arany János zengő nyelvére. Köszönöm, hogy közel két évtizeden át, mint a Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség elnöke, fennkölt lelkületű papok, híres tudósok és nagynevű művészek közreműködésével az evangelizációt szolgálhattam. Köszönöm a Szent Mihály-plébánia munkaközösségének odafigyelő szeretetét és kívánom, hogy minden körülmények között, jó- és balsorsban őrizzék meg lelkük derűjét! Kedves mindnyájuknak Istentől megáldott, hosszú életet kívánok, a bölcsességgel telített népdal szavaival: ...napjaidat számlálni, ne legyen terhes!”
A főünnepi szentmisén a Szent Cecília kórus és zenekar teljesített egyházzenei szolgálatot Potyó István karnagy, tanár vezetésével, konertmester Vincze-Dallos Csilla, szólót énekelt Kovács Eszter, Török Szilvia és Dobriţa Roland. Felcsendült a kolozsvári Konzervatórium egykori igazgatójának, Farkas Ödönnek B-dúr miséje, a szerző születésének 175. évfordulóján. Közreműködött a Szent Mihály-templom gyermekszkólája, Márton Szabolcs vezényletével. A kántori szolgálatot Geréd István végezte. A búcsúünnep Nemzeti Imánkkal ért véget.
A szentmisén gyűjtött perselyadományokat a szászfenesi tűzvészben kárt szenvedett Stanca Olga családjának ajánlották fel.
A búcsús szentmise után a templom kijáratnál a Szent Mihály plébánia valamennyi jelenlevőt szeretetvendégségben részesített.
