Nicuşor Dan államfő szerint Románia – nagyobb testvérként – tiszteletben tartja a Moldovai Köztársaság állampolgárai többségének álláspontját, mely szerint azt szeretnék, hogy államuk csatlakozzon az unióhoz. „Ugyanakkor, ha a középtávú, vagy távolabbi jövőben a moldovai állampolgá rok megváltoztatják véleményüket, mi annak megfelelően fogunk cselekedni. Tiszteletben tartjuk a polgárok többsége által kinyilvánított szuverenitást” – fejtette ki az Agerpres szerint Dan.
Közösen erősítené az EU és a NATO az északisarki térség védelmét
Az államfő több aktuális bel- és külpolitikai, illetve biztonságpolitikai kérdés kapcsán nyilatkozott a sajtónak. Az uniós vezetők csütörtöki értekezletét illetően Nicuşor Dan elmondta: a megbeszélésen négy kiemelt témára összpontosítottak: Grönland helyzetére, az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatokra, Ukrajna támogatására, valamint a gázai konfl iktusra.
Tudatta: az uniós vezetők kifejezték szolidaritásukat Dániával és az autonóm területtel, és megerősítették: az Európai Unió a NATO-val együttműködve beruházásokat tervez az északi-sarki térség védelmének megerősítésére. Románia álláspontja Grönland ügyében az, hogy a szuverenitás a nemzetközi jog alapelve, minden védelemmel kapcsolatos legitim kérdést párbeszéd útján kell rendezni, különösen, ha két NATO-tagország az érintett – jelentette ki az államfő.
Romániának a Donald Trump által létrehozott béketanácshoz való csatlakozása kapcsán Nicușor Dan kijelentette: „nem egyszerű a kérdés”, a döntés előtt elemezni kell a testület alapító okirata által előírt jogokat és kötelezettségeket A román államfő ugyanakkor hangsúlyozta: az európai vezetők a csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolat stratégiai jelentőségű. „Az általános következtetés az, hogy a transzatlanti kapcsolat olyan történelmi alapokon nyugszik, amely stabilitást és jólétet hozott, és továbbra is kulcsfontosságú az Európai Unió és a tagállamok – köztük Románia – számára. A párbeszéd folytatása elengedhetetlen” – fogalmazott Nicușor Dan.
Az államfő üdvözölte, hogy a kereskedelmi vámtarifák kapcsán az amerikai és az európai szövetségesek részéről is mérséklődött az elmúlt napokban tapasztalt nyilatkozatháború. Szó esett arról is, hogy az Európai Parlamentben folytatódik a 2025 júliusában megtárgyalt kereskedelmi megállapodás végrehajtásának vitája, illetve hogy további hat hónappal meghosszabbítják az amerikai importtermékekkel szembeni uniós kiegyenlítő vámok felfüggesztését, amely eredetileg 2026. február 6-án járt volna le.
Nicușor Dan hangsúlyozta: Románia számára az Egyesült Államok kulcsfontosságú stratégiai partner az állam biztonsága megőrzésének szempontjából, és számos uniós tagállam hasonlóképpen vélekedik. Az államfő elismerte: az elmúlt időszakban feszültségek jelentkeztek a transzatlanti kapcsolatokban, és hangsúlyozta: a párbeszéd továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy a felek konstruktív módon közelítsék meg az érzékeny kérdéseket, mint amilyen a vámrendszer is.
A román államfő megerősítette: az unió továbbra is elkötelezett Kijev támogatása mellett. A vezetők megállapodtak abban, hogy részletesebben kidolgozzák a biztonsági garanciákhoz kapcsolódó katonai terveket, összhangban az úgynevezett „tettre készek koalíciójában” korábban folytatott egyeztetésekkel. A gázai helyzet kapcsán kevésbé volt egységes az uniós álláspont, ugyanakkor a többség egyetértett abban, hogy Európának aktív szerepet kell vállalnia a békefolyamatban – mondta el Nicuşor Dan.
Dan szerint „puszta formalitás” lett volna, ha elmegy Davosba
Arra a kérdésre, hogy miért nem ment el a davosi Világgazdasági Fórumra, Nicuşor Dan azt válaszolta: amikor 2025 májusában államfővé választották, az emberek a változásra szavaztak, és meglátása szerint a változáshoz hozzátartozik „a pusztán formalitásból, a látszat kedvéért végzett dolgok mellőzése is”. „Azért nem kell Davosba menni, hogy lásson a világ” – fogalmazott az Agerpres szerint Nicușor Dan. Szerinte az ehhez hasonló eseményeken való eredményes részvételhez előre előkészített stratégiákra van szükség, Romániának pedig 35 éve nincsenek ilyen stratégiái.
Az államfő újságíróknak elmondta azt is, hogy a következő hetekben kinevezhetik a hírszerző szolgálatok új vezetőit. Hozzátette: idén nyáron lecserélik a nagykövetek jelentős részét, hangsúlyozva, hogy az új nagykövetek kiválasztása „nyilvánvalóan” szakmai szempontok alapján fog történni.
Megvan a szándék a pártokban, hogy kormányon maradjanak
A kormánykoalícíó működését illetően megállapította: valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát. Meglátása szerint jelenleg mindegyik pártban megvan az akarat a kormányon maradásra. Hozzátette azonban, hogy míg hét-nyolc hónappal ezelőtt a befektetőket az ország pénzügyi helyzete aggasztotta, most a félelmeik az ország politikai stabilitásához kapcsolódnak.
