A lap értesülései szerint a német védelmi és külügyminisztérium már elkészítette a mandátum első tervezetét. A dokumentum azonban még további egyeztetésekre szorulhat, mivel a kormány által hivatkozott jogi alapot jelentő ENSZ-határozatot a kormánykoalícióban részt vevő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábban nem tartotta elegendőnek egy katonai misszió igazolására.
Ennek ellenére a mandátumtervezet akár már a jövő héten a kabinet elé kerülhet, majd a Bundestag is megvitathatja. Friedrich Merz német kancellár a G7-csúcstalálkozón kijelentette, Németország kész hozzájárulni a béke megteremtéséhez és fenntartásához.
A kancellár szerint a szerepvállalás része lehet a hajózás szabadságának biztosítása a Hormuzi-szorosban, amennyiben ehhez a szükséges feltételek teljesülnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy sem a szövetségi kormány, sem a parlament nem hozott még végleges döntést az ügyben.
A német külügyminisztérium a misszió jogi alapját elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusban elfogadott 2817-es határozatára, valamint a tengeri jogról szóló ENSZ-egyezményre alapozná. A határozat elítéli az iráni támadások tengeri biztonságra gyakorolt hatását, ugyanakkor nem tartalmaz egyértelmű felhatalmazást katonai művelet indítására.
Berlin abban bízik, hogy a Washington és Teherán között pénteken létrejött keretmegállapodás további jogi és politikai támpontokat nyújt majd a misszióhoz, és az érintett part menti államok – köztük Irán – legalább hallgatólagosan támogatják vagy eltűrik az aknamentesítési műveletet.
Johann Wadephul német külügyminiszter szerint ilyen hozzájárulás vagy meghívás jelentősen megerősítené a misszió nemzetközi jogi alapját. A német sajtó szerint ezért a mandátum szövege a következő napokban még módosulhat, ahogy pontosabb részletek válnak ismertté az amerikai–iráni megállapodásról.
