Merz bírálja az izraeli offenzívát a Gázai övezetben

„Őszintén szólva már nem értem, mi a célja az izraeli hadseregnek a Gázai övezetben” – jelentette ki Merz a közszolgálati televízióban sugárzott interjúban. Németország Izrael egyik legközelebbi európai támogatója, és az ország vezetői a náci múlt miatt Izrael biztonságát „államérdeknek” tekintik. A német vezetők – különösen a Merz-féle konzervatívok – mindeddig vonakodtak Izrael gázai katonai akcióját nyíltan bírálni, Merz megjegyzései azonban arra utalnak, hogy Izrael újabb Gázai övezeti katonai offenzívája nyomán a német kormány álláspontja megváltozott, a humanitárius csoportok szerint ugyanis a 11 hete tartó segélyblokádot követően sok gázai lakost az éhhalál veszélye fenyeget.

„Németországnak a világ bármely más országánál nagyobb önmérsékletet kell tanúsítania, amikor nyilvános tanácsokat ad Izraelnek” – hangsúlyozta Merz. „De amikor a határokat átlépik, amikor valóban megsértik a nemzetközi humanitárius jogot, akkor a német kancellárnak is szólnia kell erről” – tette hozzá. 

A kancellár felvetette, hogy a hét folyamán a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tervezett telefonbeszélgetés során megvitatja Izrael újabb offenzíváját. „Nagy érdekünk, hogy Izrael oldalán maradjunk, de az izraeli kormánynak nem szabad olyat tennie, amit legjobb barátai már nem hajlandóak elfogadni” – nyomatékosította. 

Merz megjegyzései olyan körülmények között hangzottak el, amikor Németországban egyre nagyobb a vita a kormány Izraelnek nyújtott katonai támogatásáról. A balközép Szociáldemokrata Párt – Merz kisebbik koalíciós partnere – egyes törvényhozói az ország Izraelbe irányuló fegyverexportjának megszüntetését követelik. „A német fegyvereket nem szabad humanitárius katasztrófák terjesztésére és a nemzetközi jog megsértésére használni” – mondta Adis Ahmetovic, a Bundestag SPD-frakciójának külpolitikai szóvivője a Stern című német lapnak adott interjújában.

A német kormány antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosa, Felix Klein szintén vitát váltott ki Németországban azzal, hogy „őszintébb eszmecserét” követelt arról, hogy a németek hogyan értelmezik az „államérdeket” Izraellel kapcsolatban.

„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk Izrael és a zsidók biztonságának megőrzése érdekében világszerte” – mondta Klein a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapnak adott interjújában. „De azt is világossá kell tennünk, hogy ez nem mindenre jogosít fel. A palesztinok kiéheztetésének és a humanitárius helyzet szándékos drámai romlásának semmi köze Izrael létjogosultságának védelméhez. És ez nem lehet a német államérdek sem” – hangsúlyozta.

Németország eddig tartózkodott attól, hogy – az európai vezetőkhöz hasonlóan – Izraellel szemben éles kritikát fogalmazzon meg.

A hónap elején a brit, a francia és a kanadai kormányfő közös nyilatkozatban elítélte a Gázai övezetben kialakult „tűrhetetlen” humanitárius helyzetet, és felszólította Izraelt, hogy állítsa le új, fokozott hadjáratát.

„Izrael október 7-én szörnyű támadást szenvedett el. Mindig is támogattuk Izrael jogát, hogy megvédje az izraelieket a terrorizmussal szemben. De ez az eszkaláció teljesen aránytalan” –fogalmazott a három vezető.

„Azzal, hogy arra kérik Izraelt, hogy fejezze be a túlélésünkért vívott védelmi háborút, mielőtt a Hamász terroristái a határunkon megsemmisülnek, és azzal, hogy palesztin államot követelnek, a londoni, ottawai és párizsi vezetők hatalmas jutalmat kínálnak az Izrael elleni október 7-ei népirtó támadásért, miközben további hasonló atrocitásokra invitálnak” – írta Netanjahu a közösségi médiában.