Keveslik a nettó 3200 euró havi nyugdíjt a bírák és ügyészek
Bolojan szerint az egyik vitatott kérdés a nyugdíjkorhatár. Mint hangsúlyozta, gazdaságilag nem fenntartható és társadalmilag sem méltányos a 48-50 éves kor körüli nyugdíjba vonulás. „Jelenleg a 55–64 év közötti román állampolgárok mindössze 53 százalék vesz részt aktívan a munkaerőpiacon” - mondta Bolojan, hozzátéve, hogy ezzel Románia az utolsó előtti helyen áll az uniós tagállamok rangsorában. Ezen változtatni kell - szögezte le.
A másik fő problémát a különnyugdíj összege, illetve az utolsó fizetéshez viszonyított aránya jelenti. A bírói és ügyészi különnyugdíjak átlagos összege jelenleg 5000 euró, miközben a romániai átlagnyugdíj 500-600 euró. “Ez óriási különbség, ezt a helyzetet korrigálni kell, akár tetszik, akár nem” - fogalmazott. Hozzátette, a kormány javaslata szerint a bírói és ügyészi különnyugdíj az utolsó fizetés 70 százaléka lenne. Ez hozzávetőlegesen 3500 eurónak felelne meg, amiből még levonnák a 3000 lej feletti összegre fizetett 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot, azaz körülbelül 300 eurót. “Így havi 3200 euró lenne a nettó összeg” - magyarázta Bolojan.
Jövő héten közvitára bocsátják a közigazgatási reform-tervezetet
Elmondta azt is: a kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét. Ilie Bolojan megerősítette, hogy a központi közigazgatásban a jövő év elejétől hozzávetőlegesen 10 százalékkal csökkentik a béralapot. A közigazgatási intézmények a jövő év folyamán még választhatnak az elbocsátások és a bérkiadások csökkentése között, de 2027-től az álláshelyek száma nem haladhatja meg a törvényben megszabott felső határt - tette hozzá. Hangsúlyozta: a reformtervezet a költségek csökkentése mellett a decentralizációt célzó intézkedéseket is tartalmazni fog.
Felszámolják a veszteséges állami vállalatokat
Bolojan pénteken kijelentette, hogy fel kell számolni azokat az állami tulajdonú vállalatokat, amelyek tartósan veszteséget termelnek, és „fekete lyukként” emésztik fel a költségvetési pénzeket. A kormányfő a Szabad Európa Romániának adott interjúban beszélt az állami cégek vezetőinek kinevezési gyakorlatáról is. Elmondta, hogy jelenleg közel 50 olyan állami vállalat működik, ahol a kinevezési eljárás nem felel meg az Európai Unió által előírt szabályoknak. Már a jövő héten elkészítik és nyilvánosságra hozzák ezeknek a cégeknek a listáját – mondta.
Arra a kérdésre, hogy a Román Vasúttársaság teherszállító részlege, a CFR Marfă is szerepel-e a felszámolandó vállalatok között – tekintettel arra, hogy egy gazdasági elemzés szerint jelentős adósságot halmozott fel az állam felé –, a kormányfő igennel válaszolt.
A CSM-n múlik a 230 millió euró sorsa
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson (CSM) múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-i határidőig a helyreállítási terv (PNRR) bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót - jelentette ki Dragoș Pîslaru. Az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány vélhetően a jövő héten elküldi a CSM-nek véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet.
“A CSM dönthet úgy, hogy húzza az időt és kivárja a 30 napot, hiszen ez a törvényben megszabott határidő, vagy dönthet úgy, hogy az ország és a polgárok érdekeit tartja szem előtt. A véleményezést akár 24 óra alatt is ki lehet adni” - fogalmazott Pîslaru.
A tárcavezető leszögezte, a november 28-i határidő nem hosszabbítható meg, és a különnyugdíjak reformja nélkül nem teljesíthető a mérföldkő, amely miatt az Európai Bizottság felfüggesztette 230 millió euró kifizetését Romániának.
CSM: “mindig racionális álláspontot képviseltünk”
Megerősítette csütörtökön a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), hogy nem sikerült egyezségre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak kapcsán a Cotroceni-palotában folytatott előző napi tárgyalásokon. “Bár a CSM képviselői nyitottak voltak a vizsgált problémák rendezése iránt, a megbeszélések nem vezettek egy minden fél által elfogadott megoldáshoz” – fogalmazott a testület közleménye.
A CSM képviselői a tárgyalásokon azt javasolták, hogy a bírók és ügyészek – a szolgálati nyugdíjak mindössze 8,35 százalékát kitevő – különnyugdíjaira ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a többi speciális nyugdíjkategóriára. Hangsúlyozták, hogy ez biztosítaná, hogy a nettó nyugdíj ne haladja meg a nettó fizetés összegét. Kiemelték azt is, hogy a CSM mindig „racionális” álláspontot képviselt a kérdésben, és soha nem szorgalmazott olyan szabályozást, amely a fizetésnél magasabb nyugdíjhoz vezetne. Emlékeztettek arra, hogy ezt a helyzetet a 2023/282-es törvény már orvosolta is.
A közlemény szerint az egyeztetésen bemutatták a legfelsőbb bíróság javaslatát is, amely szerint az állam alapvető intézményei írjanak alá egy megállapodást az igazságszolgáltatás elleni politikai támadások megszüntetéséről, a „felelős kommunikáció” vállalásáról, valamint a lojális intézményi együttműködésről. A CSM hangsúlyozta: a javasolt megállapodás nem igényel többletfinanszírozást, csupán a már elkülönített, a költségvetésben szereplő források újraelosztását támogatja.
Tüntetés a legfelsőbb bíróságnál
Öt civil szervezet tiltakozó akciót pénteken a legfelsőbb bíróságnál. A „Mit csinál Lia a romániai igazságszolgáltatással?” tüntetés nem a bírói és ügyészi kar ellen irányul, hanem kizárólag Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke és a CSM vezetése ellen. A tiltakozók szerint a hatalomban lévők bírálata demokratikus jog, és nem veszélyezteti az igazságszolgáltatást. Tiltakozásuk békés és az átláthatóságot, valamint a közbizalom helyreállítását célozza. A válasz sem maradt el: Alin Ene bíró, a CSM tagja durva támadást intézett a civil szervezetek ellen, azt kérdezve tőlük, hogy követeléseik megfogalmazásához olyan diktátorok inspirálták-e őket, mint Hitler, Sztálin, Mao Ce-tung vagy Hugo Chávez. Facebookra írt bejegyzésében Alin Ene az öt civil szervezet által szervezett tüntetést “tökéletes füstbombának” nevezte, amely azért kelt botrányt a bírák körül, hogy ne lássuk a politikai hatalom káoszát.
