A baj nem egyedül jön, szokták mondani. De azt is hangoztatják, hogy a jóra kell fókuszálni, és akkor a jót fogjuk bevonzani, tehát a hangsúly a pozitív hozzáálláson van. Miután a héten egyik reggel rekordot döntöttünk –, csak sajnos ez nem jó irányba történt, mivel a 18 km-es útszakaszt nagyjából két és fél óra alatt tettük meg –, a bejárati ajtó kilincse a kezembe maradt, majd az interneten rendelt termékem kiszállítását beharangozó üzenetben az szerepelt, hogy tartozom a termék árával, annak ellenére, hogy azt kártyáról, a rendelés pillanatában ki is fizettem. Nem véletlenül tettem, mert tudtam, hogy a szállítócég nem fogja az udvaromon hagyni a terméket, ha nincs kifizetve, én meg jó eséllyel nem leszek otthon, mert a letörött kilincs ügyében kell rohangálnom. Amikor hívtam volna a boltot, ahonnan a terméket rendeltem, néhány másodperces áramszünet következtében azonban nemcsak az internet, hanem még a telefonom működése is leállt.
Valahogy úgy kell felfognom a történteket, hogy mindez jó tréninglehetőség számomra, hogy gyakorolhassam a pozitív hozzáállást. Hiszen könnyű olyankor pozitívnak maradni, amikor minden a legnagyobb rendben és harmóniában zajlik az ember életében. A kihívások akkor jelennek meg, ha nem történik minden zökkenőmentesen, mégis megpróbálunk higgadtnak maradni. Nyilván semmi sem oldódik meg gyorsabban vagy jobban, ha tajtékzunk. Persze, gyorsan eszembe jutott, hogy mindezek mennyire apró és jelentéktelen dolgok, ha a nagyobb, összetettebb ábrát vesszük figyelembe. Kisebb betegségeket és náthákat leszámítva egészségesek vagyunk, és ez az, ami valójában fontos. És amikor ezt a mondatot a billentyűzetbe pötyögtem, rájöttem, hogy vannak még csodák: visszaállt a telefonom hívásképes üzemmódban és felcsendült rajta az örök kedvenc, legeslegmenyugtatóbb zene, ami számomra létezik ezen a földön, a J. S. Bach Air a D‑dúr szvitből. Innentől már csak jól alakulhatnak a dolgok…
A náthára pedig jöhet egy fűszeres, melengető krémleves. Azon nevettem el magam, hogy jó kislány módjára milyen szófogadó vagyok, ugyanis megfogadtam saját tanácsomat, ami a krémleveseket illeti. Nemrég a barátnőmnek azt tanácsoltam: készítsen krémleveset, csak úgy, magának, még akkor is, ha a család többi tagja nem kedveli. Különösen egyszerű elkészíteni, s miért ne ehetnénk mi, házi szakácsok is olyasmit, amit szeretünk, de a család többi tagja esetleg nem.
Utolért tehát a nátha, és egy finom, tápláló krémleves jelent meg a lelki szemeim előtt. A gyermekek amúgy sem rajonganak a levesekért, így nem haboztam sokáig, a kamrámban árválkodó padlizsánból kanyarítottam egy pikáns, fokhagymától illatozó krémlevest. Alig van szükség néhány hozzávalóra, és a végeredmény egy kényeztető, hihetetlenül selymes, melegítő csoda.
Hozzávalók (két-három személyre):
1 padlizsán
3-4 ek. olívaolaj
6 cikk fokhagyma
1 mini (70 g) sűrített paradicsomkonzerv
Fél liter zöldségalaplé (kockából is lehet)
2 kk. olajbogyókrém (helyettesíthető 30 g kimagozott olajbogyóval)
20-30 g telemea sajt
Só
100 ml főzőtejszín
1 kk. csípőspaprikakrém (elhagyható)
Bazsalikomlevél a díszítéshez
Pirítós a tálaláshoz
Elkészítés:
A padlizsánt apró kockákra vágom, az olívaolajon, tapadásmentes serpenyőben, kevés sóval megszórva, megpirítom. Ezt az utat választottam, mert csak keveset készítettem, darabot ebből, de ha nagyobb adagot akarok főzni, akkor a sütőbe teszem a padlizsánkockákat, miután az olívaolajjal jól összekevertem, és 170 fokon, többször átforgatva puhára sütöm.
Amikor a zöldség megpuhult, teszek még hozzá egy kevés olajat, rászóróm a fokhagymát, ezzel is összekeverem, majd felöntöm a zöldségalaplé felével, beleteszem az olajbogyót vagy olajbogyókrémet, felforralom és botmixerrel összeturmixolom. Visszateszem a tűzre, beleszórom az apró kockákra vágott telemeát, s felforralom. A végén öntöm hozzá a tejszín, majd azzal is újraforralom. Csípőspaprikakrémmel és sóval ízesítem. Bazsalikomlevéllel, apró telemea- és paradicsomkockákkal díszítem. Pirítóssal tálalom.
Selymes, fűszeres, ha csípőst használok, akkor rögtönzött orrkidugaszoló, melegítő finomság. A telemeadarabok nem olvadnak szét teljesen, de kellemesen krémessé válnak. Két kis szelet pirítóssal finom és gyors ebéd, ha valami könnyűre vágyunk. Padlizsánkedvelők ki ne hagyják!
További receptekért keressék nemrég megjelent receptes könyvemet. A Főzőfutam fűszeres napokra című könyvet megtalálják a Kolozsvár belvárosában található Idea Könytér, illetve a Gaudeamus könyvesboltokban.
