Az infláció és a növekedés kilátásait elemezték a 35. Tusványoson
A Gazdasági növekedés és monetáris politika című beszélgetésen Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank vezetőtanácsi tagja, Bogdan Marius Chirițoiu, a Versenyhivatal elnöke, valamint Christopher P. Ball, a Quinnipiac Egyetem Közép-európai Intézetének igazgatója osztotta meg meglátásait. A beszélgetést Mátis Jenő kolozsvári közgazdász moderálta.
Banai Péter Benő elmondta: megkérdezte a mesterséges intelligenciát is a gazdasági növekedés és a monetáris politika kapcsolatáról. Az AI válasza szerint akkor lehetnek sikeresek a gazdaságpolitikai döntések, ha az illetékes szereplők összehangoltan reagálnak a kihívásokra. Hozzátette ugyanakkor, hogy még a legjobban összehangolt intézkedések sem képesek teljesen kivédeni a külső sokkokat, például a háborúk vagy a fontos kereskedelmi útvonalak, szorosok lezárásának gazdasági következményeit.
A magyar jegybank alelnöke arra is rámutatott, hogy Magyarország gazdasága lényegesen nyitottabb, mint Romániáé, ezért érzékenyebben reagál a nemzetközi gazdasági folyamatokra.
Az eurócsatlakozás folyamata lendítene Románia gazdaságán
Bálint Csaba szerint Románia az elmúlt években jelentős európai uniós forrásokhoz jutott, ami érdemben hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Úgy vélte, az ország korábban akkor teljesített a legjobban, amikor világos stratégiai cél, úgynevezett országprojekt vezérelte a gazdaságpolitikát, ilyen volt a NATO- és az európai uniós csatlakozás. A következő hasonló jelentőségű cél az euró bevezetése lehetne, ehhez azonban még számos gazdasági és intézményi reformot kell végrehajtani.
A román jegybank vezetőtanácsi tagja az infláció alakulásáról is beszélt. Felidézte, hogy tavaly tavasszal az energiaárak, majd augusztustól más termékek drágulása is jelentős hatással volt az árakra. Előretekintve úgy fogalmazott: amennyiben a kereslet mérséklődik, az infláció is csökkenhet, ugyanakkor a munkaerőköltségek emelkedése továbbra is inflációs nyomást jelenthet.
A Szabadságnak az euró bevezetésére vonatkozó kérdésére válaszolva Bálint Csaba elmondta: országunknak komoly feltételeket kell előbb teljesítenie.
„Stabilizálni kell a költségvetést, vissza kell szorítani az államadósságot. Magyarán: bármennyire is szeretnénk, úgy, ahogy most kinézünk, minket nem vesznek fel az euróövezetbe. Románia legjelentősebb problémája a költségvetési hiány kezelése. A 2024-es 9,3 százalékos hiányt idénre 6,5 százalékra lehet csökkenteni, amiért egyébként a társadalom komoly árat fizetett. Megjegyzem, hogy még mindig messze vagyunk a három százalékos küszöbtől. Általában egy év alatt nagy „fájdalom” nélkül mintegy fél százalékot lehet lefaragni. Ha nagyon odafigyelünk, akkor akár évi 1 százalékkal is tudjuk csökkenteni a deficitet. Innen már számítani lehet, hány év alatt érjük el a célt, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 2028-ban ismét választási év lesz, a maga kampányidőszakával együtt. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy ilyenkor komoly reformokat nem nagyon lehet véghezvinni” – fogalmazott a szakember.
Bogdan Marius Chirițoiu szerint Románia gazdasága az elmúlt két évben kedvezően teljesített, a jelenlegi időszakot azonban inkább stagnálás jellemzi. Emlékeztetett arra, hogy Nyugat-Európa hasonló kihívásokkal már az 1970-es években is szembesült.
Pozitív fejleménynek nevezte ugyanakkor, hogy az infláció csökkenő pályára állt, miközben az ország számára továbbra is jelentős támaszt jelentenek az európai uniós források. Hangsúlyozta: ha az európai gazdaság újra erőre kap, annak kedvező hatásai Romániában is érezhetők lesznek.
Trump kiszámíthatatlan lépései
Christopher P. Ball az Egyesült Államok gazdasági kilátásairól beszélve arra figyelmeztetett, hogy Donald Trump monetáris politikával kapcsolatos kiszámíthatatlan lépései fokozhatják a bizonytalanságot a nemzetközi pénzügyi piacokon. Véleménye szerint a globális gazdaság szereplőinek a következő időszakban továbbra is jelentős kilengésekkel kell számolniuk.
„Most ismét adót vetett ki Kanadára, szomszédunkra és szövetségesünkre. Aztán újból Grönland elfoglalásáról beszél, majd kiderül, hogy a Hormuzi-szoros ismét le van zárva a kőolajszállítók előtt. Ez bizonytalanságot eredményez a nemzetközi piacokon, amelynek azonnali hatása van a világgazdaság alakulására” – szögezte le az előadó.
A tusványosi beszélgetés résztvevői összességében úgy látták, hogy bár az infláció mérséklődése biztató fejlemény, a fenntartható gazdasági növekedéshez továbbra is fegyelmezett gazdaságpolitikára, kiszámítható intézkedésekre és a külső gazdasági környezet stabilizálódására lesz szükség
