Egyre inkább láthatók a magasabb vámok a fogyasztói árakban is
A decemberi prognózis szerint, a szeptemberi előrejelzéssel összhangban, a globális növekedés 2025-ben 3,2 százalék lesz, 2026-ban 2,9 százalékra lassul, majd 2027-ben 3,1 százalékra gyorsul. Az OECD legújabb gazdasági előrejelzésében rámutat, hogy a globális gazdaság idén rugalmasságát bizonyította, de az alapvető törékenység továbbra is fennáll. A jelentés szerint a támogató makrogazdasági politikák, az új technológiák potenciális hatásával kapcsolatos optimizmus által ösztönzött, javuló pénzügyi feltételek, valamint a mesterséges intelligenciát (MI) lehetővé tevő beruházások és a kereskedelem növekedése együttesen erősítették a globális keresletet.
A jelentés egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelmi korlátok további növelése vagy gyors változásai gyengítenék a növekedést, növelnék a politikai bizonytalanságot és jelentős zavarokat okoznának a globális ellátási láncokban. Hozzátette, hogy az MI-fejlesztésére vonatkozó optimista várakozásokon alapuló, magas értékelésű eszközök hirtelen korrekciókat tapasztalhatnak, és sok ország pénzügyi sebezhetősége is gátolhatja a gazdasági növekedést.
A jelentés szerint a magasabb vámok teljes hatása még nem érezhető, de egyre inkább láthatóvá válik a kiadási döntésekben, az üzleti költségekben és a fogyasztói árakban, különösen az Egyesült Államokban. A globális kereskedelem növekedése a második negyedévben mérséklődött. A munkaerő-kereslet gyengülésének jelei is láthatók, mivel az állásajánlatok visszatértek a 2019-es, világjárvány előtti szintre.
Az Egyesült Államok GDP-növekedése a jelentés szerint a 2025-ben várható 2,0 százalékról 2026-ban 1,7 százalékra, 2027-ben pedig 1,9 százalékra csökken. Az euróövezetben a növekedés 2025-ben 1,3 százalék, 2026-ban 1,2 százalék, 2027-ben pedig 1,4 százalék lesz. Kína növekedése a várakozások szerint 2025-ben 5 százalék lesz, 2026-ban 4,4 százalékra, 2027-ben pedig 4,3 százalékra csökken. A G20-országok gazdaságainak éves inflációja várhatóan 2026-ban 2,9 százalékra, 2027-ben pedig 2,5 százalékra csökken az idei 3,4 százalékról. 2027 közepére az infláció a legtöbb nagy gazdaságban várhatóan visszatér a célszinthez.
A központi bankoknak fokozott éberséget kell tanúsítaniuk – figyelmeztet az OECD –, és gyorsan reagálniuk kell az árstabilitást érintő kockázatok egyensúlyának változásaira. Amennyiben az inflációs várakozások továbbra is stabilak maradnak, az infláció mérséklődését vagy alacsony szinten maradását prognosztizáló gazdaságokban folytatni kell a jegybanki alapkamatok csökkentését. Emellett fiskális fegyelemre is szükség van az adósság hosszú távú fenntartható finanszírozásának a biztosítása és a jövőbeli sokkokra való reagálási képesség fenntartása érdekében. Az adósságterhek kezelhetőségének fenntartása érdekében fontos lesz a kiadások visszafogására és átcsoportosítására, a közszféra hatékonyságának javítására és a bevételek optimalizálására irányuló erőfeszítések fokozása. A kiadási és adópolitikai döntéseknek a fenntartható gazdasági növekedés megerősítésére kell összpontosítaniuk – foglalja össze a jelentést a Magyar Távirati Iroda.
"A globális gazdaság törékenysége miatt az országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a konstruktív párbeszéd folytatására, amely biztosítja a kereskedelmi feszültségek tartós megoldását és a politikai bizonytalanság csökkentését" – kommentálta a jelentés megállapításai Mathias Cormann, az OECD főtitkára. "A fiskális fegyelem fontos a magas államadósságból és a védelmi követelményekből, valamint a népesség elöregedéséből fakadó növekvő kockázatok kezelése szempontjából. A bürokrácia csökkentését, a szabályozás egyszerűsítését és a szolgáltatási szektorok belépési korlátainak a leépítését célzó strukturális reformok kulcsfontosságúak a verseny, az innováció és az üzleti dinamizmus fokozása, és végső soron az életszínvonal tartós erősítése szempontjából" – mondta.
