A BNR számításai szerint 2027 végére az infláció 2,7 százalékra mérséklődik. Isărescu szerint ehhez a forgatókönyvhöz hozzájárulhat az is, amit a kormány már bejelentett, hogy áprilistól továbbra is plafonálják a földgáz árát a háztartási fogyasztóknak. Kitért arra, hogy a jegybank immár négy esztendeje nem tudja tartani az 1,5-3,5 százalékos inflációs célsávot, de felhívta a figyelmet, hogy ez nem számít rendkívülinek, figyelembe véve, hogy az ország átment egy világjárványon, utána az orosz-ukrán háború kitörése okozott jelentős mértékű árrobbanást, de egy súlyos politikai válság is előállt az elnökválasztás törlése miatt.
Beszélt a gazdaság helyzetéről is. Megállapította, hogy a belföldi fogyasztás valóban csökkent, a kereslet visszaesése főleg a vendéglátóiparban érezteti hatását, de a kereskedelemben is érezhető. Szerinte a februári és a márciusi hónap mindig nehezebb szokott lenni a fogyasztás szempontjából, mert az emberek kevesebbet költenek, de reményét fejezte ki, hogy végül helyreáll a kereslet a vendéglátóiparban is. Szerinte a javulás már a tavasz beálltával elkezdődhet.
A kormányzó úgy vélte, nem járható út, és ő személyesen nem támogatja, hogy a kormány adókedvezményeket adjon hosszú időre még akkor sem, ha ezzel ösztönöznék a gazdaság növekedését.
– Ha a gazdasági növekedés 10-20 évre vonatkozó adókedvezményt jelent, akkor ezt én személyesen nem tudom támogatni – mondta Isărescu. Válaszolt azoknak a bírálóknak is, akik szerint a jegybank túl szigorú monetáris politikát alkalmazott, hiszen már több mint egy éve 6,5 százalékon tartotta az irányadó kamatot. A kormányzó szerint, ha nem ezt tették volna, akkor az infláció valóban csökkent volna, ellenben egy gazdasági recessziót idéztek volna elő, így most csak technikai recesszió van, ami két egymás utáni negyedév GDP-csökkenését jelenti. Rámutatott: ha nem így jártak volna el, akkor a teljes évben csökkent volna a gazdaság, amely viszont tavaly egész évben szerényen ugyan, de 0,6 százalékkal nőtt.
Megállapította, hogy Románia gazdasági értelemben vékony jégen jár, de reményét fejezte ki, hogy sikerülni fog partra jutni, ugyanakkor óva intett egy újabb politikai válságtól. Azt is leszögezte, hogy a fogyasztás csökkenését nem lehet teljes mértékben a beruházásokkal kompenzálni, mert ez utóbbi értéke kisebb, ráadásul a beruházások később fejtik hatásukat, míg a fogyasztás azonnal meglátszik a bruttó hazai termékben.
Korai még az eurózónához való csatlakozásról beszélni
A kormányzó kitért az euró bevezetésére is. Cáfolta, hogy a jegybank vette volna le napirendről Romániának az eurózónához való csatlakozását. Közölte, hogy 2018-ig rendszeresen tanácskoztak erről, de utána megszakadtak ezek a találkozók a kormányzati tagok és a gazdasági szakemberek között. Úgy vélte, hogy az eurózónához való csatlakozásról leghamarabb öt év múlva lehet elkezdeni beszélni, addig ugyanis fontos, hogy az államháztartási hiányt csökkentsék 3 százalék alá. Isărescu szerint azért van szükség ennyi időre, mert nem lesz könnyű leszorítani a deficitet, amelyet finanszírozni kell hitelekből, hiszen ha ez nem sikerül, akkor az állam nem tud fizetést és nyugdíjat adni – magyarázta. Kitért az államadósságra is, amely történelmi csúcson, 60,2 százalékon van. Ezt is mérsékelni kellene 60 százalék alá, hogy Románia teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, de ezt csak akkor lehet teljesíteni, ha jó pár évig 3 százalék alatt sikerül tartani a költségvetési hiányt – mondta Mugur Isărescu.
