A délelőtti program Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, a Korunk egykori szerkesztőjének köszöntőjével kezdődött, majd Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő tartotta meg Korunk – az avantgárd modernizációtól a transzdiszciplinaritásig című előadását. Ezt követően Romsics Ignác, Markó Béla, Tánczos Vilmos és Csapody Miklós előadásait hallgathatták az érdeklődők. Délután Balázs Imre József főszerkesztő-helyettes, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Imre, Cseke Péter és Botházi Mária folytatta az előadások sorát. Valamennyien a Korunk 1926-ban kezdődött történetének különböző korszakait és meghatározó témáit idézték fel, bemutatva a folyóirat szellemi örökségét és kulturális jelentőségét.
A jubileumi konferenciát követően Kovács Kiss Gyöngy átadta a Korunk Kulcsa díjat Tánczos Vilmosnak, a néprajzkutatót Peti Lehel, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója laudálta.
A centenárium alkalmából Korunk-plakettet kapott Botházi Mária, Csapody Miklós, Császár Csilla, Hajdú Áron, Cseh Áron, Cseke Péter, Kónya-Hamar Sándor, Kovács András, Könczey Elemér, Peti Lehel, Romsics Ignác, Salat Levente, Szentes Zágon, Tánczos Vilmos, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Imre, Varga István, valamint Visky András.
Balázs Imre József főszerkesztő-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: a Korunk centenáriumi ünnepségén nem csupán a folyóirat történetére és jelentőségére szerették volna felhívni a figyelmet. Olyan szerzőket és munkatársakat is meghívtak, akik hosszú ideje publikálnak a lapban, és szorosan kötődnek hozzá. Mint fogalmazott, az elmúlt száz év erdélyi kultúrája nehezen lenne elképzelhető a százéves Korunk nélkül.
A Korunk különleges ereje a ráérősségben és a reflexióban rejlik – mondta. Ez részben a folyóirat műfaji sajátosságaiból fakad: az 1926-os alapítás óta az esszé és a tanulmány a lap meghatározó műfajai közé tartozik. Ezek akár egy kifejezetten tudományos folyóirat irányába is terelhetnék a Korunkat, a szerkesztőség azonban arra törekszik, hogy a tudományos igényesség mellett a közérthető nyelvhasználat is jellemezze a lapot, így a tudományos értékű gondolatok a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váljanak - fogalmazott a főszerkesztő-helyettes.
A Korunk indulásakor baloldali szellemiségű folyóiratnak számított. Balázs Imre József az ideológiai irányultság szólva felidézte: a lap megalakulásának idején az erdélyi magyar nyilvánosság erősen polarizált volt, a lapok egyben világnézeti folyóiratok is voltak. A későbbi korszakokban azonban, ahogy a nyilvánosság egyre kevésbé vált polarizálttá, az irodalmi és kulturális folyóiratoknál már nem kapott akkora szerepet a világnézeti elköteleződés. A százéves Korunk szerkesztői úgy vélik, hogy a világnézeti sokszínűség önmagában is értéket jelent az erdélyi társadalom számára, a lap ezért nem köteleződik el egyetlen ideológiai irányzat mellett sem – mondta a főszerkesztő-helyettes.
A párbeszéd szintén a folyóirat alapvető koncepciójának része. A Korunk teret kíván biztosítani az Erdély és Magyarország közötti, az erdélyi magyarok és románok közötti, valamint az erdélyi és a nemzetközi szellemi közeg közötti párbeszédnek - hangsúlyozta.
Balázs Imre József szerint mindaddig, amíg az embereknek szükségük lesz a lapra jellemző ráérősségre, valamint a benne megjelenő írások igényes és elmélyült elemzéseire, addig a Korunkra is szükség lesz.
„Nagyon azt kívánom az emberiségnek, hogy legyen szüksége az elmélyültségre, a reflektáltságra, az igazi tudásra” – fogalmazott.
