Helyenként a pácienseknek kell megvásárolniuk az Algocalmint vagy a Paracetamolt
Hadüzenet a fiktív szolgáltatások elszámolásának
Ha egy kórház fiktív szolgáltatásokat próbál meg elszámoltatni, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) megvonja az intézménytől a szerződésben szereplő összeg 10 százalékát – közölte hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az Agerpres hírügynökség szerint a tárcavezető az egészségügyi ágazatot érintő reformokról, illetve tervezett deficitcsökkentő intézkedéseket ismertette az Ilie Bolojan miniszterelnökkel, valamint a CNAS vezetőjével, Horațiu Moldovannal közösen tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter rámutatott: az adatokat vizsgálva kiderült, hogy az állami és a magán egészségügyi intézmények sok esetben olyan betegeknek nyújtott szolgáltatásokat is elszámolnak, akik nem jártak az adott kórházban. Ha az ellenőrzések során fiktív szolgáltatásokra derül fény, az adott hónapra vonatkozó szerződésben szereplő összeg 10 százalékát visszatartja az egészségbiztosító – magyarázta a tárcavezető. Ugyanakkor a fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt szankcionálni fogják. Leszögezte: az orvosnak felbontják a munkaszerződését, az osztályvezető orvost pedig leváltják a tisztségből.
A magánkórházaknak kell állniuk a költségeket…
Tájékoztatott arról is, hogy a magánkórházaknak kell állniuk a költségeket, ha állami kórházba küldenek át pácienseket, akiknek a kezelését a szövődmények miatt már nem tudják biztosítani. Magyarázata szerint sok olyan eset van, amikor egy páciens magánkórházban kezdi el a kezelést, vagy esik át sebészeti beavatkozáson, miután azonban állapota objektív okok miatt súlyosbodik, esetleg szövődmények lépnek fel, az intézmény átküldi egy állami kórházba.
Az állami kórház jelentős összegeket költ a páciens kezelésére, ezeket azonban a CNAS nem téríti meg maradéktalanul. A miniszter szerint az intézkedés nem lesz népszerű, de feltétlenül szükséges a jelenség megfékezésére.
Leszögezte: a magánkórháznak abban az esetben is fizetnie kell, ha nem onnan irányították át a pácienst, de a beteg a magán egészségügyi intézményből való kiengedését követő 48 órában egy állami kórházban azonos típusú ellátásra szorul.
Nagyobb hangsúly a járóbeteg-szakellátáson
Rogobete ugyanakkor bejelentette: két szakaszban növeli a kormány a járóbeteg-szakellátásban nyújtott szolgáltatásokért járó pont értékét. Szerinte a járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében a szolgáltatásonkénti pontérték a jelenlegi 5 lejről augusztus 1-től 6,5 lejre nő, január 1-től pedig 8 lejre emelkedik.
„Reményeink szerint ez a szakambulancián végzett beavatkozások és kezelések számának jelentős növekedéséhez fog vezetni” – jegyezte meg.
A tárcavezető elmondta, meghosszabbítják 20 óráig a járóbeteg-szakrendelők nyitvatartási idejét, hogy azok is tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, akik 17–18 óráig dolgoznak.
Egy másik intézkedés a betegeknek a járóbeteg-szakellátás felé történő átirányítását célozza. Rogobete szerint sok esetben néhány alapvető vizsgálat elvégzéséhez is két-három napra kórházba utalják a pácienseket, ami nagyon költséges az állam számára.
„A pácienseknek a járóbeteg-rendelőkbe vagy az egynapos kórházi ellátásra való átirányítása mind a rendszer, mind a beteg számára előnyösebb, mivel sokkal gyorsabban diagnosztizálják és kezelik” – vélekedett a miniszter.
Beszélt arról is, hogy bizonyos kórházak folyamatosan 20–30 százalékos kihasználtsággal működnek, ezekben több az osztályvezető orvos, mint a beteg. Hozzátette, nem fognak bezárni kórházakat, sem meneszteni alkalmazottakat, de fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy sok egészségügyi intézményből indokolatlanul az egyetemi vagy megyei kórházakhoz irányítják át a betegeket, főleg éjszaka vagy hétvégén.
Fejlesztenék a magán egészségbiztosítások rendszerét
A magán egészségügyi intézmények államilag támogatott szolgáltatásainak igénybe vételekor fizetett egyéni hozzájárulás fokozatos megszüntetése is szerepel az intézkedések között. Rogobete kifejtette: a minisztérium a biztosítón keresztül számos olyan szolgáltatást támogat, amelyek a magán egészségügyi intézményeknél is igénybe vehetők. Az egyik tervezett intézkedés értelmében fokozatosan megszüntetnék az ilyen esetekben a beteg által fizetett egyéni hozzájárulást.
Az intézkedés az állami és a magánszféra közötti partnerség erősítése mellett a magán egészségbiztosítások támogatását is célozza. „Erről már 20 éve beszélünk, de semmi konkrét nem történt még” – fogalmazott. Hozzátette, a monopólium egyetlen rendszernek sem tesz jót, ezért fejleszteni kell a magán egészségbiztosítások rendszerét is, amely kiegészítheti a CNAS szolgáltatásait.
Hozzátette: szégyelli a betegek előtt, hogy miközben évi 77 milliárd lejes költségvetése van az egészségbiztosítási pénztárnak, vannak kórházak, ahol a pácienseknek kell megvásárolniuk az olyan banális gyógyszereket, mint az Algocalmin vagy a Paracetamol.
Lemondásra szólította fel az alkalmatlan kórházigazgatókat
Rogobete lemondásra szólította fel azokat a kórházigazgatókat, akik nem képesek a hatékony intézményvezetésre. Emlékeztetett, az elmúlt négy hétben több olyan állami kórházban is járt, amelyek szerinte jobban néznek ki a magánkórházak nagy részénél, és a felszereléseik jelentős részét az elmúlt két-három évben vásárolták.
„Ez azt bizonyítja, hogy meg lehet csinálni (...) Nyilvánosan felszólítom azokat a kórházigazgatókat, akik folyamatosan azt ismételgetik, hogy nem lehet, adják át a helyüket azoknak, akik képesek rá, és tudják, hogyan kell csinálni” – fogalmazott.
Rogobete rámutatott: dolgoznak a rendszerben olyan rendkívüli emberek, akik éjszaka is hajlandók bemenni a munkahelyükre egy-egy súlyos esethez, gyakran túlóráznak, vagy több ügyeletet vállalnak, de olyan orvosok is vannak, akik nem dolgozzák le a teljes munkaidejüket, mert magánkórházaknál is fogadnak betegeket vagy műtenek. Az ilyen helyzeteket hivatott megszüntetni az az intézkedés, amellyel lehetővé teszik a kórházigazgató számára, hogy bontsák fel a munkarendet megsértő orvos munkaszerződését.
Arról is beszámolt, hogy új kritériumrendszert vezetnek be a kórházigazgatók munkájának értékelésére, mivel a jelenlegi, 2007-ben kidolgozott rendszer már elavult. Továbbá ezután az osztályvezető orvosok teljesítményét is értékelni fogják, mivel felelősséget kell vállalniuk csapatuk teljesítményéért – hangsúlyozta.
Megelőznék az orvosok külföldre távozását
A miniszter azt is bejelentette, kísérleti projektet indítanak a számos egészségügyi intézményben és szakterületen tapasztalható munkaerőhiány csökkentése érdekében. Azok a szakorvosok, akiknek az elmúlt 24 hónapban nem volt állásuk állami kórházban, feliratkozhatnak erre a mobilitási projektre, és az egészségügyi tárca 6 és 12 hónap közötti időszakra állást kínál nekik egy olyan egészségügyi intézményben, ahol munkaerőhiány van – magyarázta Rogobete, aki szerint ezzel megpróbálják megelőzni az orvosok külföldre való távozását is.
Bolojan: az elmúlt években nagy problémák halmozódtak fel
Ilie Bolojan miniszterelnök bizonyos kórházak szerinte eredménytelen menedzsmentjét, az aránytalan bérköltségeket és a digitalizáció késését bírálta. Rámutatott, az egészségügyi rendszerre fordított összegek jelentős mértékű növekedése nem tükröződik a szolgáltatások minőségében, sem a betegek elégedettségében.
Szerinte a probléma egyik forrása, hogy a fizetésekhez szükséges pénz jelentős részét a kórházak megkapják az egészségbiztosítási pénztártól, anélkül azonban, hogy ezt a szolgáltatások mennyiségéhez vagy minőségéhez kötnék. Így semmi sem ösztönzi az igazgatókat a hatékonyabb munkára, a szolgáltatások minőségének javítására – érvelt.
Felhívta a figyelmet az aránytalan bérköltségekre is, amelyek a kórházak egyharmadában meghaladják az intézmény összes kiadásának 80–90 százalékát. Így nagyon kevés pénz marad gyógyszerekre, vizsgálatokra, felszerelésre, különféle szolgáltatásokra. „Ezek a kórházak elsősorban az ott dolgozókért vannak, hogy biztosítsák a fizetésüket” – mondta a miniszterelnök.
Bolojan bírálta a rendszer digitalizálásának késését is, és az egészségbiztosítási pénztár szoftverének korszerűsítésére, illetve a kórházak szoftvereivel való összekapcsolására szólított fel. „Ez lehetővé tenné a kiadások racionalizálását és nyomon követését” – magyarázta.
Mint mondta, tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent az államkasszának. Rámutatott, erre az évre eredetileg 77 milliárd lejt különítettek el a költségvetésben az egészségügy számára, ezt az összeget azonban ki kell egészíteni ahhoz, hogy legyen pénz az elmaradt számlák kifizetésére, illetve hogy biztosítsák a rendszer működését az év végéig.
Bolojan szerint az elmúlt években nagy problémák halmozódtak fel az egészségügyben, amelyek közül a kiadások gyors növekedése befolyásolja a leginkább a rendszer működését. Az egészségbiztosítási pénztáron keresztül kifizetett összegek a költségvetési bevételek 16 százalékára nőttek az elmúlt években jegyzett mintegy 11 százalékról, és ez a növekedés fenntarthatatlan – szögezte le.
Ugyanakkor a kormány mérlegeli az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának megtiltását. Kifejtette: néhány állami intézménynél elkerülhetetlenek lesznek az elbocsátások a következő időszakban, s az ilyen esetekben az lenne helyes erkölcsileg, hogy azokat a személyeket menesszék, akik nyugdíjban is részesülnek. Bolojan szerint az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának a megtiltása hozzávetőlegesen 10 ezer személyt érintene.
Úgy vélte, ha a kormány nem fogadja el az egészségügyi rendszert érintő intézkedéscsomagot, jövőre abba a helyzetbe kerülhet az ország, hogy nem lesz pénze az egészségügyi kiadásokra. Hangsúlyozta: a politikai stabilitás az egyik legfontosabb mutató, amelyet a pénzpiacok, az Európai Bizottság, a partnerországok vagy a befektetők figyelembe vesznek az ország helyzetének megítélésekor.
Hozzátette: miniszterelnökként tudatában van az ezzel kapcsolatban rá háruló felelősségnek, és mindent megtesz, hogy ne okozzon törést a koalícióban, s ne fokozza a feszültséget, hanem racionálisan tárgyalva találják meg a helyes megoldásokat az ország számára.
Bolojan szerint Románia csak úgy tud kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből, ha komolyan veszi a bejelentett intézkedéseket, és csökkenti a kiadásokat, leállítja a pazarlást, növeli a költségvetési bevételeket, rangsorolja az állami beruházásokat, és korrekciós intézkedéseket vezet be a méltánytalanságok megszüntetésére.
