Vákár István: kiváló az együttműködés az egészségügyi és kulturális intézmények között
A fejlett nyugat-európai országokban a járóbeteg-klinikák páciensei számára, a felépülési folyamatban, évtizedek óta az orvosi ellátás szerves részét képezi, és rendkívül fontos szerepet játszik a kulturális eseményeken és rendezvényeken való részvétel. Az évtizedek során a betegellátásban ezt az irányvonalat külföldön több szakmai kutatás alátámasztotta, illetve számtalan egészségügyi és kulturális szervezet is támogatta.
Egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismeri az ilyen jellegű beavatkozások pozitív hatását a betegek mentális, fizikai és szociális jóllétére, és részletes szakmai áttekintést készített arról, hogyan javítják a kulturális élményeket biztosító különböző típusú tevékenységek az egészséget és a jóllétet.
A nemzetközi egészségügyi szervezet kiemeli, hogy a művészeti és kulturális tevékenységek széles körben támogatják a pozitív klinikai kimeneteleket: a művészetek mentális egészségre, betegség kezelésére és betegségmegelőzésre gyakorolt hatása számottevő lehet.
A néhány évvel ezelőtti WHO szintézisjelentés több mint 3000 kutatás alapján mutatta ki, hogy a művészetek és a kultúra bevonása az egészségügybe javítja a közérzetet, csökkentheti a stresszt, támogatja a szorongás és depresszió kezelését, és növeli a betegek társadalmi részvételét.
Kolozsváron eddig a Creat.Act.Enjoy elnevezésű független színházi társulat kereste fel a különböző egészségügyi intézményeket ilyen jellegű performanszokkal – a beutalt betegek nagy örömére, javítva általános közérzetüket, pszicho-szociális jóllétüket.
Kolozsvár országelső ezzel a programmal
Kedden Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Ioan Mureşan, a kolozsvári járványkórház igazgatója, Sebastian Armean, a járóbeteg-klinika főorvosa és a projekt kezdeményezője, valamint Florin Estefan, a Román Nemzeti Opera vezérigazgatója és Felix Marcu, a Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum vezetője éppen egy ilyen jellegű kísérleti projekt beindítását jelentette be sajtótájékoztatón. Elhangzott: ez az első ilyen program Romániában.
Megtudtuk: a „Kulturális recept az egészségért és jóllétért” elnevezésű kísérleti projekt a művelődési minisztérium védnöksége alatt zajlik. A kezdeményezés hátterében a romániai mentális egészség egyre sérülékenyebb állapota, a krónikus betegek növekvő száma, a háziorvosi hálózattal gyengén összekapcsolt közösségi szolgáltatások, valamint az alapellátás iránti fokozott igény áll.
Sebastian Armean, a járóbeteg-klinika főorvosa és a projekt kezdeményezője az újságíróknak elmondta: a kísérleti program hat hónapon keresztül valósul meg; célja az állampolgárok közérzetének és életminőségének javítása, az elszigetelődés csökkentése, az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan igénybevételének mérséklése (ismételt konzultációk, nem sürgős esetek megjelenése), valamint a közösségi kohézió erősítése.
A kezelőorvos dönt
Sebastian Armean hozzátette: a kedvezményezetteket az integrált járóbeteg-rendelőhöz forduló személyek közül választják ki, legyen szó gyermekekről, felnőttekről vagy idősekről. Az orvosi vizsgálatot követően a kezelőorvos dönt arról, hogy a páciensnek szüksége van-e nem gyógyszeres (akár sebészeti jellegű) beavatkozásra, gyógyszeres és/vagy nem gyógyszeres kezelésre, illetve igényel-e terápiás beavatkozást. Utóbbi esetben az orvos úgynevezett kulturális receptet állít ki az egészség és jóllét érdekében, mint az orvosi ellátást kiegészítő, nem klinikai jellegű kezelési formát.
A rendelő főorvosa tudatta: a járóbeteg-rendelő mintegy 300 páciense részesülhet térítésmentesen korlátozott számú múzeumi látogatásban és tárlatvezetésben, valamint opera- és balettelőadásokra szóló belépőkben. Az első érintettek már szerdától igénybe vehetik a román opera kínálatát és szolgáltatásait.
– Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy az egészség nem csupán gyógyszeres kezeléseken múlik, hanem társadalmi, érzelmi tényezőkön és a közösséghez tartozás élményén is, a szociális recept az egészségfejlesztés olyan módszere, amelynek keretében az egészségügyi szakemberek – elsősorban a háziorvosok vagy szociális munkások – nem kizárólag gyógyszereket ajánlanak, hanem olyan tevékenységeket és közösségi erőforrásokat is, amelyek javíthatják a páciens állapotát és jóllétét. Ennek részeként javasolható például szorongással vagy depresszióval küzdők támogató csoportjaiban való részvétel, önkéntes tevékenység, közösségi klubok látogatása, fitnesz, tánc vagy bármilyen mozgásforma, kertészkedés, művészeti és zenei foglalkozások – mondta Sebastian Armean.
Megítélése szerint ennek kiterjesztéseként a kulturális recept kifejezetten kulturális tevékenységek ajánlását jelenti, amelyek a testi és lelki egészség megőrzését szolgálják: koncerteken, színházi előadásokon, művészeti kiállításokon való részvételt, festészeti, zenei vagy táncműhelyek tevékenységébe való bekapcsolódást, az olvasás és kreatív írás ösztönzését, múzeumlátogatásokat, valamint a helyi hagyományok és kulturális örökség felfedezését.
S a magyar páciensek?
Vákár Istvántól, a Kolozs Megyei Tanács alelnökétől azt kérdeztük: vajon a projektbe bekapcsolódnak más olyan intézmények is, amelyek szintén a kistérség döntéshozó testülete hatáskörébe tartoznak? Arra is kíváncsiak voltunk, közbenjár-e annak érdekében, hogy Erdély fővárosának magyar kulturális intézményei is bekapcsolódjanak a projektbe.
– Meggyőződésem, hogy nemsokára mind a kolozsvári filharmónia, mind a bábszínház is az egészségügyi-kulturális program részese lesz. Természetesen jó lenne a magyar páciensek számára, ha a Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Állami Magyar Színház is csatlakozna a kezdeményezéshez, felvesszük a kapcsolatot velük, és bízunk a nyitottságukban – fogalmazott Vákár István.
Felmerült az is, hogy a felépülési folyamatban lévő személyek hogyan jutnak el a kulturális intézményekbe. Sebastian Armean projektvezető hangsúlyozta: szükség esetén a páciensek számára megoldják a szállítást.
