Bár a sorkatonaság újbóli bevezetése szerepelt a kormánykoalíciót alkotó CDU és SPD megállapodásában, eredetileg önkéntes alapon tervezték elindítani. A kereszténydemokraták azonban időközben kötelezővé tennék a szolgálatot, amivel a szociáldemokraták nem értenek egyet.
A Bundestag csütörtökön vitatta meg a katonai szolgálat reformját. A vita középpontjában az állt, hogyan lehet gyorsan és igazságosan toborozni nagy létszámú újoncállományt – akár sorsolásos módszerrel is. Az SPD vezette védelmi minisztérium törvénytervezete szerint 2026-tól minden 18. életévét betöltő fiatal férfi levelet kapna a tárcától, benne egy kérdőívvel, amely a katonai szolgálatra való hajlandóságukat méri fel. A nők önkéntesen tölthetnék ki a kérdőívet. A kitöltők adatai – például iskolai végzettségük, képesítéseik és egészségi állapotuk – alapján dőlne el, kik alkalmasak szolgálatra.
A tervek szerint a sorsolás csak „harmadik lépésként” lépne életbe: előbb az önkéntes jelentkezőket hívnák be, és csak akkor vetnék be a sorsolást, ha nem lenne elegendő újonc. Az így kiválasztott fiatalok fizikai vizsgálaton és személyes interjún esnének át. Amennyiben továbbra is létszámhiány mutatkozna, a kisorsoltaknak legalább hat hónapos katonai szolgálatot kellene teljesíteniük.
A védelmi minisztérium becslései szerint évente mintegy 350 ezer férfi töltené ki a kérdőívet, a Bundeswehr pedig jövőre ötezer fővel növelné a létszámát. Hosszabb távon a hadsereg 183 ezres aktív állományát 260 ezerre bővítenék, és 200 ezres tartalékos erőt is létrehoznának.
A CDU/CSU ugyanakkor több kötelező elemet követel a rendszerbe. A pártszövetség szerint nem elegendő az önkéntességen alapuló modell: szerintük minden fiatal férfinak kötelezően ki kellene töltenie a kérdőívet, és az alkalmasnak ítélteket vizsgálatra kellene behívni. Több konzervatív politikus – köztük Johann Wadephul és Markus Söder – a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetését sürgeti.
A koalícióban megosztottság uralkodik: az SPD hangsúlyozza, hogy a szolgálat kezdetben önkéntes maradna, míg a CDU a „nemzetközi biztonsági helyzetre”, különösen Oroszország agresszív magatartására hivatkozva szorgalmazná a szigorítást.
A kompromisszumos megoldás a dán modellt követhetné: Dániában ugyan kötelező a sorkatonaság, de a fiatal férfiaknak csak egyötödét hívják be ténylegesen, ami egyszerre biztosítja a hadsereg utánpótlását és enyhíti a méltánytalanságról szóló kritikákat.
Egy friss felmérés szerint a német társadalom 54 százaléka támogatná a sorkatonaság újbóli bevezetését, míg 41 százalék ellenzi. Az érintett korosztályban – a 18–29 évesek körében – azonban az ellenzők aránya meghaladja a 60 százalékot.
Németországban 2011-ben függesztették fel a sorozást. A fiatal férfiak akkor választhattak a katonai szolgálat és a lelkiismereti okokból választható szociális munka között.
