A magyar állandó képviselet közösségi oldalán közzétett tájékoztatása szerint a tagállamok konszenzussal döntöttek a több mint négy éve tartó eljárás lezárásáról. A döntés értelmében Magyarország ismét hozzáférhet a korábban zárolt kohéziós források egy részéhez, a magyar egyetemisták és kutatók előtt pedig megnyílik a lehetőség az Erasmus+ mobilitási programban és a Horizont Európa kutatási és innovációs programban való teljes körű részvételre.
A képviselet hangsúlyozta, hogy az eljárás lezárását az elmúlt hónapokban végrehajtott, átfogó korrupcióellenes intézkedések tették lehetővé. Álláspontjuk szerint a magyar kormány reformjai megfelelő választ adtak az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa által korábban megfogalmazott aggályokra.
Az Európai Unió 2021. január 1-jén hatályba lépett jogállamisági kondícionalitási mechanizmusának célja az uniós költségvetés és az EU pénzügyi érdekeinek védelme azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése veszélyeztetheti a közösségi források szabályszerű felhasználását. A mechanizmus többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát és a közbeszerzések átláthatóságát vizsgálja.
Az eljárást elsőként Magyarországgal szemben alkalmazták. Ennek keretében három kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztették fel a közbeszerzési rendszer hiányosságai, a korrupciós kockázatok és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt. A támogatások felszabadítását meghatározott reformok és jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötötték.
Az Európai Bizottság szeptember végén már jelezte, hogy az új magyar kormány által végrehajtott intézkedések érdemi előrelépést hoztak. A testület akkori értékelése szerint Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az uniós pénzügyi érdekek védelme érdekében. Ennek alapján javasolta az Európai Unió Tanácsának a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását, valamint az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférés helyreállítását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon üdvözölte a tanács döntését, hangsúlyozva, hogy az új fejezetet nyit Magyarország és Európa számára egyaránt.
Weisz Viktor, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy értékelte, hogy a döntés bizonyítja: érdemi reformokkal, a jogállamiság és az átláthatóság megerősítésével visszaszerezhetők a korábban elveszített európai lehetőségek.
A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar fiataloknak nem szabad politikai döntések következményeit viselniük. Véleménye szerint az Erasmus+ programban való részvétel nem kiváltság, hanem olyan lehetőség, amely hozzájárul a tanuláshoz, a szakmai fejlődéshez és Európa megismeréséhez.
Weisz hozzátette, továbbra is azért dolgoznak, hogy ezek a lehetőségek minden magyar fiatal számára hozzáférhetők legyenek.
