Kádár Hunor büntetőjogász: nagyon enyhék a szankciók, szigorúbb intézkedések kellenek
Romániában az elmúlt 35 év egyik társadalmi szinten jelentkező alapvető problémája a közúti közlekedés biztonsága. Több tényező együttes hatásának következtében az Európai Unió országai közül az utóbbi évtizedekben itt jegyezték a legtöbb halálos áldozattal járó közúti balesetet, ugyanakkor Romániában tartják nyilván a közlekedési balesetekben bekövetkezett súlyos sérülések legmagasabb számát is.
A közúti infrastruktúra akut hiányosságai, a frissen jogosítványhoz jutott fiatal gépkocsivezetők figyelmetlensége és fegyelmezetlensége, a kellő vezetői tapasztalat hiánya, valamint a nagy teljesítményű – gyakran verseny- vagy sportautók – feletti uralom elvesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több tragédia történik az utakon.
A járdán elgázolt kisfiú élete egy hajszálon múlott
Rövid időn belül két olyan eset is történt Kolozsváron, amelyek során járókelőket a járdán gázoltak el. Tavaly október 1-jén, a Petőfi (Avram Iancu) utcában egy sportkocsi a járdán ütötte el a Báthory István Elméleti Líceumból hazafelé tartó Balogh Eduárdot, akinek néhány perccel később édesanyjával kellett volna találkoznia. A 12 éves fiú kómába esett, napokig a Kolozs megyei sürgősségi kórház gyermek-idegsebészeti intenzív osztályán ápolták, majd műtéten esett át. Jelenleg átfogó rehabilitációs gyógykezelésen vesz részt.
A Ford Mustang típusú személygépkocsit vezető, 34 éves, Beszterce-Naszód megyei B. M. nem hagyta el a helyszínt, a rendőrségi szondáztatás pedig megállapította, hogy a gépkocsivezető nem fogyasztott alkoholt. A gázolás következtében Eduárd súlyos sérüléseket szenvedett: koponya-, mellkasi és hasi traumákat, ezért életmentő koponyaműtéten esett át.
A jármű műszaki jellemzői alapján a Ford Mustang végsebessége modelltől függ: a Mustang GT általában mintegy 250 km/órás végsebességre képes, míg a nagyobb teljesítményű változatok – például a Shelby GT500 – akár a 290 km/órát is meghaladhatják. A típus egyik sajátossága, hogy rendkívül gyorsan, néhány másodperc alatt képes elérni a 100 km/órás sebességet.
Román büntetőjogi gyakorlat: mi vár az elkövetőkre
A rendőrség tájékoztatása szerint a klasszikus büntetőeljárás keretében a közúti baleset okozóját nem tiltják el automatikusan a járművezetéstől, és őrizetbe vételére sem kerül sor, mivel az ártatlanság vélelme mindaddig érvényesül, amíg jogerős bírósági ítélet nem születik. Ennek megfelelően a sofőr a nyomozás ideje alatt szabadlábon maradhat, és ismét vezethet gépjárművet, amennyiben vele szemben nem rendeltek el ideiglenes vezetési tilalmat vagy egyéb hatósági korlátozást.
Szakemberek rámutatnak arra, hogy a román büntetőjogi gyakorlatban nem minden közlekedési baleset esetén kötelező a vezetői engedély bevonása vagy a gépkocsivezető ideiglenes eltiltása, különösen akkor, ha nem merül fel ittas vezetés vagy egyértelmű bűncselekmény gyanúja. Az ilyen ügyekben a legsúlyosabb várható jogkövetkezmény rendszerint felfüggesztett szabadságvesztés, valamint – a bíróság mérlegelésétől függően – akár legalább egy évre szóló járművezetéstől való eltiltás lehet. Ezek az intézkedések azonban kizárólag jogerős bírói ítélet alapján alkalmazhatók.
A Balogh családtól származó információk szerint az elkövető nem kért bocsánatot, nem érdeklődött Eduárd egészségi állapota felől, és nem ajánlott fel segítséget sem a rehabilitációs folyamat elősegítésére. Mindez tovább mélyítette a súlyos balesetet szenvedett fiú szüleinek fájdalmát és elkeseredését.
Mint ismeretes, a bíróság még halálos kimenetelű közúti balesetek esetében is több alkalommal szabott ki felfüggesztett börtönbüntetést. Emlékezetes Jancsó Noémi kolozsvári költő, a Bretter György Irodalmi Kör elnökének esete is, akit 2010 nyarán gázoltak halálra a Kolozsvár vonzáskörzetéhez tartozó Szászfenesen egy gyalogátkelőhelyen. Az ügyben végül azért született letöltendő szabadságvesztést kimondó ítélet, mivel az elkövető az egyértelmű bizonyítékok ellenére is tagadta, hogy az áldozat a tragédia pillanatában a kijelölt átkelőn tartózkodott, és nem működött együtt sem a nyomozó hatóságokkal, sem az igazságszolgáltatás képviselőivel.
Az elgázolt terhes nőnek esélye sem volt a menekülésre
Szintén a járdán gázolták el hétfőn délután azt a fiatal nőt, aki gyermeket várt. Lapunk és hírportálunk is beszámolt arról, hogy a rendőrségtől származó információk szerint a március 16-án, a Mócok (Moților) úton bekövetkezett halálos balesetben két gépkocsi volt érintett.
A 36 éves, Szilágy megyei férfi egy Audi típusú személygépkocsival haladt a belváros felől a Monostor negyed irányába, a polgármesteri hivatal felőli sávon. A rendőrség szerint jobbra kívánt kanyarodni – feltehetően a Linczeg (Vasile Alecsandri) utcába –, azonban nem győződött meg kellőképpen az irányváltás biztonságáról, és összeütközött egy Peugeot-val. Utóbbit egy 30 éves, szintén Szilágy megyei nő vezette, aki ugyancsak Monostor felé tartott. Az ütközés következtében a Peugeot a járdára sodródott, ahol elütötte a gyalogost.
A rendőrség megerősítette, hogy az ügyben vétekből elkövetett emberölés gyanújával folyik a vizsgálat. A két gépkocsi vezetője – a hatóságok szerint – nem fogyasztott alkoholt. A büntető törvénykönyv 192. szakasza értelmében a gondatlanságból elkövetett emberölés egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, súlyosbító körülmények fennállása esetén pedig a büntetés két évtől hét évig terjedhet.
A sajtó arról is beszámolt, hogy az elgázolt áldozat hathónapos terhes volt, azonban az orvosok a magzat életét sem tudták megmenteni. Mindketten olyan súlyos belső sérüléseket szenvedtek, hogy a sebészek és a nőgyógyászok minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megmenteni őket. A tragédia hirtelensége miatt esélyük sem volt a menekülésre.
Az áldozat egy szépészeti klinikán dolgozott asszisztensként. Munkatársai megdöbbenéssel fogadták a történteket, és együttérzésüket fejezték ki a gyászoló családnak. Mihai Aletta idén novemberben töltötte volna be a harmincadik életévét.
Emil Boc: rossz időben, rossz helyen
Kolozsvár polgármestere is reagált a tragikus balesetre: Emil Boc mély megrendülését fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy a történtek hátterében egy „szerencsétlen emberi hiba” áll. „Megrendített a tragédia. Egy ártatlan ember vesztette életét egy szerencsétlen emberi hiba miatt. Ahogy az amerikaiak mondják: rossz időben, rossz helyen” – fogalmazott a városvezető.
A polgármester kiemelte, az ilyen esetek egyértelműen rámutatnak a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, valamint a fokozott figyelem szükségességére a forgalomban.
Boc hangsúlyozta: a történtek ismét rávilágítanak a közlekedésbiztonság súlyos problémáira, és arra, hogy nagyobb fegyelemre van szükség a járművezetők részéről. Ugyanakkor fontosnak nevezte a megelőző intézkedések megerősítését is, rámutatva arra, hogy az emberi mulasztás tragikus következményekkel járhat. Emlékeztetett, korábban több alkalommal sürgette a közlekedésbiztonsági intézkedések szigorítását, különös tekintettel a gyalogosok védelmére.
A legtöbben a sofőrök felelőtlen viselkedését kifogásolják
A témához szorosan kapcsolódik az INFORMAT–INSCOP közvéleménykutató-intézet március 2–6. között végzett felmérése is, amely szerint a megkérdezettek 75 százaléka úgy véli, hogy Romániában a közúti közlekedés nem biztonságos. A kutatás rámutat arra is, hogy a 45–59 év közötti korosztály tagjai érzik leginkább veszélyesnek a forgalmat.
A válaszadók több tényezőt is megjelöltek a probléma fő okai között: első helyen a sofőrök felelőtlen viselkedése szerepel (46,6%), ezt követi a gyenge vagy nem megfelelő infrastruktúra (32,1%), a közlekedési nevelés hiányosságai (11,3%), valamint a jogérvényesítés gyengesége (7,5%). A többség úgy látja, hogy a probléma elsősorban emberi tényezőkre – mindenekelőtt a vezetési kultúrára – vezethető vissza, és kevésbé az infrastruktúra állapotára.
A szakemberek szerint a közlekedésbiztonság Romániában súlyos társadalmi probléma. Hozzáteszik: az állampolgárok jelentős része nem bízik abban, hogy a rendszer képes megfelelő védelmet nyújtani számukra, ezért a helyzet javítása összetett megközelítést igényel. Ennek része a szigorúbb szabályozás és szankcionálás, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a közlekedési nevelés megerősítése.
A kérdés a balesetek rendkívül magas száma, illetve egy hamarosan életbe lépő intézkedés kapcsán került ismét napirendre. Ennek értelmében a sofőrök elveszíthetik vezetői engedélyüket, amennyiben 90 napon belül nem fizetik ki a közlekedési bírságot. A felmérésben részt vevők 55,7 százaléka támogatja ezt az intézkedést: 40,4 százalék teljes mértékben, míg 15,3 százalék inkább egyetért vele.
Kádár Hunor: egyeseknek csak borravalót jelent a bírság
Lapunk felvette a kapcsolatot Kádár Hunor büntetőjogásszal, aki az évek során sértetteket és elkövetőket egyaránt képviselt a bíróság előtt. A szakember rámutatott: a halálos kimenetelű, illetve súlyos testi sérüléssel járó közlekedési balesetek tekintetében Románia továbbra is toronymagasan vezeti az európai uniós statisztikákat.
Elmondása szerint a legtöbb és a legsúlyosabb közúti tragédia frontális ütközések következtében történik, ami egyértelműen az országos szinten tapasztalható infrastrukturális hiányosságokra utal. Hozzátette: a statisztikai adatok, valamint a közvélemény növekvő elégedetlensége és az ebből fakadó társadalmi nyomás hatására a romániai hatóságok az utóbbi időszakban szigorították a közvetlen jogi következményeket. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor valaki alkohol vagy pszichoaktív szerek befolyása alatt okoz közúti balesetet, de szigorúbb elbírálás alá esnek azok is, amikor a járművezető nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel, illetve azt a hatóságok korábban felfüggesztették.
„A gyökeres változásnak az általános prevenció terén kell megtörténnie. Rendkívül fontos a példastatuálás is, ennek is elrettentő hatása van a gépkocsivezetőkre. Jelenleg nagyon enyhék a büntetések. Továbbá az ilyen jellegű balesetek tekintetében már régen nem az a kérdés, hogy az elkövető felfüggesztett börtönbüntetést kap-e vagy sem, a harc azért folyik, milyen hamar kapja vissza a jogosítványát. A nem megfelelő szankciók kirovása nem akadályozza meg az ilyen jellegű balesetek bekövetkeztét. A jogi következményeknek, pontosabban a felfüggesztett börtönbüntetésnek a szerves részét képezi a vezetési jog huzamosabb időre történő megvonása, a kilencven napos közösségi munka. Ezt nem minden esetben róják ki. A pénzbírság kiszabása tulajdonképpen csupán borravalót jelent azoknak a pénzes gépkocsivezetőknek, akik a több tízezer vagy akár százötven-kétszázezer eurós járműveket vezetnek” – jegyezte meg a szakember.
Elmondása szerint az elmúlt nyolc évben körülbelül 280 ezer kilométert vezetett, így elmondhatja: Romániában borzasztóan agresszíven vezetnek a sofőrök. „Gyakran előfordul, hogy valaki 50 vagy 70 kilométer/órával közlekedik egy településen, s rálámpáz és megelőzi egy teherautó. Megáll az ember esze! Ezt egyébként valamennyi külföldi is kiemeli” – fakadt ki a büntetőjogász.
Kádár Hunor a törvényes rendelkezések alkalmazásának módjára is kitért. Véleménye szerint egyáltalán nem túlzó intézkedés, hogy az eshetőleges szándékhoz közel álló, rendkívül súlyos gondatlanságból (culpa lata) elkövetett, halálos kimenetelű közlekedési balesetek esetében akár három évre is bevonják a járművezetői engedélyt. Ugyanakkor – külföldi példákra hivatkozva – hangsúlyozta a megelőzés fontosságát is. Ennek érdekében szorgalmazza a traffipaxok szélesebb körű telepítését, a szankciók szigorítását, valamint azt, hogy az utcákon megfelelő számú közlekedési rendőr teljesítsen szolgálatot.
