Kapu Tibor a különleges útra való felkészülésről, a nemzetközi űrállomáson végzett tevékenységéről, a visszatérésről, illetve az azt követő időszakban történtekről beszélt, elvarázsolva a jelenlévőket. Az élményeken kívül a kiváló hangulathoz egyértelműen hozzájárult Kapu Tibor elragadó személyisége, közvetlensége, vidámsága és humora.
A magyar főkonzulátusnak köszönhetően a Szabadság szerkesztősége megkérdezhette Kapu Tibortól: amennyiben rendelkezésére állna megfelelő űrhajó és csapat, s ő döntene az úti célról, melyik égitest felé venné az irányt, és miért? Kíváncsiak voltunk arra is, melyik kedvenc három szavát vinné magával? Az Axiom–4 misszió magyar űrhajósát meglephették a kérdések, s csupán néhány másodperc gondolkodási idő után válaszolt azokra.
A hatalmas érdeklődés övezte beszélgetés dedikálással zárult.
Már egy órával a kezdés előtt szinte teltház volt a több száz férőhelyes rendezvényhelyszínen, ezért többen azon morfondíroztak, hogy miért nem például a főszínpadon szervezték a Kapu Tibor űrhajóssal és a Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal tartott pódiumbeszélgetést, amely két perccel a meghirdetett időpont előtt kezdődött meg – több mint űrpontossággal.
A moderátor, Birtalan Albert bevallotta: gyermekkorában neki is ez volt az álma, így most Kapu Tibor úgy áll minden erre vágyó előtt, mint egy álom beteljesülése.
Hogyan érzem magamat ebben a szerepben? Valójában Nyíregyházáról nem úgy indul el az ember, hogy űrhajós lesz, és ekkora tömegeknek fog előadást tartani, ezért ez a szerep számomra is szokatlan. Amikor elkezdtük az Axiom-4 magán űrmissziót, már tudtuk, hogy a tudományos eredmények és értékek mellett az egyik legnagyobb jelentősége az emberek inspirálása lesz, főleg a fiataloké. Amennyiben ez sikerült, s ti is ezért vagytok itt, akkor ez boldoggá tesz bennünket
- válaszolta Kapu Tibor.
A 34 éves űrhajós, aki három hetet töltött a Nemzetközi Űrállomáson, arról számolt be, a HUNOR magyar űrhajós programban több mint három éve vesz részt. Mint ismeretes, a magyar a kormány megfogalmazta, Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, illetve törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját. A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós-program, azaz a Hungarian to Orbit (HUNOR).
Tudtuk, hogy az űrmisszió során milyen változások következhetnek be az emberi testben. Elsőrepülő vagyok, húsz napot töltöttünk a világűrben, arra és visszafelé is van egy adaptációs időszaka az emberi testnek. Hazaérve akár egy mobiltelefont is sokkal trükkösebb kézben tartani, amint azt gondoltam volna. Pár perces ágyban fekvést követően is jobban lesz az ember. Az izmoknak ismét meg kell szokniuk a gravitációs környezetet. A küldetés utáni kéthetes rehabilitációs időszakot követően, amelyre az Egyesült Államokban került sor, ugyanennyi időszak állt rendelkezésre az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA, illetve a SpaceX és az Axiom Space illetékeseinek beszámolni a tapasztalatainkról és a kutatásunk eredményéről. Augusztus 18-án érkeztünk haza Magyarországra, s ma, augusztus 24-én már Kolozsváron vagyok
– fogalmazott Kapu Tibor.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kijelentette: a HUNOR csapat tagjai kiváló munkakapcsolatot ápolnak. Tudatta, hogy folyamatban van a kísérletek kiértékelése, illetve azok eredményének a minél szélesebb körben történő terjesztése.
A moderátor megkérdezte Kapu Tibort: mi hajtotta arra, hogy belevágjon ebbe a kalandba, s milyen elvárásoknak kellett megfelelnie?
Az egyetem elvégzése után lettem rakétarajongó, mi több, kilenc óra autózással ellátogattam egy kaliforniai rakétafelbocsátásra. Innen aztán erőteljesen beindult az érdeklődés, a lehetőségekre nyitott szemmel tekintettem. A felkészítés során a kitartásunkat és a problémamegoldó készségünket tesztelték. Voltak szakmai tárgyaink, egészségügyi felmérések, G-tűrő képességvizsga, izolációs gyakorlat, amely során az idegen közeghez való alkalmazkodási készséget mérték a szakemberek, s 2024. május 26-án meghozták a döntést. Cserényi Gyula kollégámmal, akit végül tartalékosnak választottak, baráti kapcsolatot ápoltunk a képzés során, és ez most sincs másképp. Ő is ugyanabban a képzésben részesült, a döntés után pedig ő a misszió kutatási részével kezdett elsősorban foglalkozni. S hogy a kiválasztásom időpontja miért esett éppen erre a dátumra, és éppen este 8 órára? Ez volt az a pillanat, amikor Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst felbocsátották a világűrbe. A külügyminisztérium épületének impozáns termének közepén volt egy hatalmas asztal, s azon egy boríték. Így közölték velem a döntést
– mesélte Kapu Tibor.
Az űrhajós arról is beszámolt, eléggé izgatott volt a felbocsátás előtt, hiszen nem tudta, hogy éles helyzetben hogyan fog reagálni a teste és a szervezete. Tudatában volt annak, hogy évek képzésének csúcsosodása előtt áll, s eljött a bizonyítás pillanata.
Még akkor se nagyon hittem, hogy elindulunk, amikor beindult a számláló, hiszen korábban többször halasztották a felbocsátást. Érkezés után a folyadékeltolódás következtében megnőtt a fejem térfogata, megváltozott az ízérzékelésem, eldugult az orrom, kissé fájt a fejem, és szédültem picit. Szerencsére egy, másfél nap alatt sikerült adaptálódnunk, s elvégeztük a szükséges kísérleteket. A gyermekeknek szánt demonstrációk során például nehéz volt kezelni a vizet, amely a palack kinyitásakor egyszerre több helyre pattantak el. S mi volt a legmeglepőbb a világűrben? Rádöbbenni arra, hogy lehetetlen ruhát hajtogatni. A fekete kezeslábasban az is jó, hogy nem látszanak rajta a gyűrődések
– mondta az „űrcsillag”.
A Nemzetközi Űrállomás volt tagja elmondta: a legmaradandóbb élményt az űrállomás kupolájából nyíló kilátás jelentette.
Azonnal becsukott szemmel a kupolába siettünk. Kinyitottuk a szemünket, s 360 fokos kilátás tárult elénk, amiről addig csak álmodni tudtunk. Nincsenek szavak ennek leírására. Elképesztően gyönyörű a földünk, meglepett, hogy nagyon fényes. Láttam a vékony légkört, amely a bolygónk méretéhez képest hártyavékonynak tekinthető. Ez azt mutatja, hogy mennyire törékeny a Föld, amely a semmi közepén kering a Nap körül. Erőt, bátorságot és büszkeséget éreztem, hogy emberként sikerült idáig eljutnunk. Szoktuk mondani, hogy a Föld a mi űrhajónk, nos, ezt most láttam is. Ott keringünk a mindenség, a semmi közepén
– fogalmazott Kapu Tibor.
Elmondta: nem a gasztronómiai élményért megy az ember az űrbe. Az ott fogyasztható étel hónapokig fogyasztható, ám nem a legnagyobb ízélményt biztosítja. „Az űrállomás orosz szegmensében már teljesen más a helyzet, ők már diós-karamelles tortákat készítettek, de még akkor is az otthoni ízek hiányoztak a legjobban” – osztotta meg az élményeit Kapu Tibor.
A HUNOR nemzeti kutatóűrhajós-programra az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket, a kiírásra 247 fő pályázott. Egy komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamatot követően, 2024. május 26-án hozta meg a döntést a HUNOR-program Irányító Testülete Magyarország második kutatóűrhajósának és tartalékosának a személyéről. A kutatóűrhajós pozícióba Kapu Tibort, 33 éves gépészmérnököt, a kutatóűrhajós tartalékos pozícióba Cserényi Gyula 35 éves erősáramú villamosmérnököt választotta a testület.
