A falu szélén van egy egészséges kökénybokor. Gyakran sétálok arra, és minél többször jártam a közelében, annál inkább fokozódott a kedvem, hogy szedjek belőle. Míg egy nap a barátnőm születésnapjára nem hívtak. Ő is itt él a faluban, így aztán az ötlet, hogy falunkbéli termést használjak fel a torta sütéséhez, magától értetődőnek számított. Nyilván az sem volt kérdés, hogy a tortát én fogom megsütni.
Felkerekedtem tehát, kimentem az oly gyakran megcsodált „kökénybokromhoz”, és szedtem egy kilónyit a bogyókból. Gyűjthettem volna többet is, mert volt bőven, de az eső a nyomomba eredt, s amikor cseperegni kezdett, hazaindultam.
Kalóriacsökkentett tortát készültem sütni, valami olyasmit, amihez jól illik a kökénylekvár. Inspirációnak találtam is gyorsan egy zabpelyhes-túrós tortát, láttam, hogy azt nem lesz bonyolult elkészíteni, így inkább a kökénylekvárra kellett összpontosítanom.
A kökénylekvár esetében a kihívást a magok eltávolítása jelenti. Erre két módszer létezik. Az egyik az, hogy a kökényszemeket lefagyasztjuk, a fagyasztóból kivéve a szemek meglágyulnak, és ki lehet venni belőlük a magokat. A másik módszer pedig a bogyók lekvárrá főzésével történik, főzéssel ugyanis a szemek is szétfőnek, a magok maguktól kiválnak, azonban a massza leszűrése egyáltalán nem rövid és egyszerű folyamat. Mivel ezt nem tudtam, a második utat választottam, s addig nem is volt semmi gond, míg a szemek szétfőttek, a nehézség a lekvár szűrésével kezdődött, pontosabban a magok kiszűrésével. Sokáig elbíbelődtem vele, mivel nehéz a magokat megtalálni. Ha le is vált a gyümölcs húsáról, a színe lekvár színűre sötétedett, így egyáltalán nem voltak szembeötlőek. Vékony gumikesztyűs kézzel bele-bele nyúltam, keresve az eltévedt, jól álcázott magokat. S amikor az egészet „átfésültem”, visszatettem ismét a fazékba, hogy újra felforraljam, és megízesítsem. Bár valóban sok baj volt a magok eltávolításával, mégis azt kell mondanom, hogy megérte, mivel nagyon savanykás lekvár lett, amely a fűszereknek köszönhetően bódítóan finom lett.
Hozzávalók:
A kökénylekvárhoz*:
1 kg kökény
Fél kg szilva / alma / körte
300 ml száraz fehér bor
150 ml víz
300 g cukor
2 db narancs leve
1 citrom leve
2 tk. fahéj
½ tk. őrölt szekfűszeg
2 db csillagánizs
2 kk. vaníliakivonat
*A kökénylekvár bármilyen más savanykás lekvárral felcserélhető.
A tortához:
50 dkg túró
1 érett banán
3 ek. méz
2 ek. cukor
2 db. tojássárgája
1 csomag sütőpor
¼ kk. só
5 ek. kökénylekvár
3 dl víz
1 kk. vaníliakivonat
2 evk. zabpehely
1 evk. dara (gríz)
Elkészítés:
Mindenekelőtt a lekvárt készítem el. A kökényt megtiszítom a száraktól, a szilvát kimagolom, a narancsok és a citrom levét kifacsarom, a cukros, gyümölcsleves, boros vízben fedő alatt odateszem főni. Ha megfőtt, a magokat kiszedegetem belőle. Ez hosszú türelemjáték. A fagyasztásos módszerről nem tudok nyilatkozni, fogalmam nincs mennyire könnyen vehetők ki a magok, talán legközelebb ezt fogom kipróbálni. Miután a magoktól megtisztítom, a fűszerekkel együtt újra felteszem főni. Alacsony lángon főzőm még egy fél órát, ezalatt a fűszerek átjárják, és a felesleges víz is elpárolog. Hagyom kihűlni.
A tortával nincs sok dolgom, a banánt villával összetöröm, a túróval összekeverem. Hozzáöntöm a mézet, a lekvárt, rászórom a cukrot, a tojássárgákkal együtt elkeverem. Egy másik edényben kimérem a zabpelyhet, a darát, összekeverem a sóval és a sütőporral. Majd ráöntöm a vizet, és hagyom néhány percig pihenni, hogy a keverék magába szívja a folyadékot.
Utolsó lépésként a két masszát összekeverem, sütőpapírral kibélelt tortaformába öntöm, és 180 fokon 40-45 perc alatt készre sütöm. Hagyom kihűlni. Ezt követően megkenem a tetejét kökénylekvárral, majd tetszés szerint díszítem. Jelen esetben a díszítés mandulaszeletekkel történt. Nagyon finom, aromás különlegesség kerekedett belőle. A lekvár savassága kiegészítette a túrós-zabpelyhes tortalapot. Mert a kökénynek puhára főzve és megcukrozva is van ereje, azaz éle, akarom mondani fanyarsága. No, de ettől finom, ettől különleges.
Azért a torta tálalásakor figyelmeztettem a társaságot, hogy óvatosan rágják, mert nincs kizárva, hogy magot találnak benne. Aki habkönnyű, piskótás tortára vágyik, annak nem tudom ajánlani ezt a zabpelyhes-túrós tortát, azonban azoknak, akik édesfanyar, vitamin- és rostdús, ízekben gazdag desszertet szeretnének, és kevesebb kalóriával is beérik, bártan próbálják ki. Temészetesen kökény hiányában, bármilyen savanykás lekvárral jól működik.
További gyors, ízletes és praktikus receptekért forgassák a nemrég megjelent, Főzőfutam fűszeres napokra című receptes könyvemet, amelyet a központi Gaudeamus és Idea könyvesboltokban is meg lehet találni.
