„A hozzáférés korlátozása nem kényszer, hanem védelem” – véli Gabriela Firea
Z. É.
Gabriela Firea szociáldemokrata párti EP-képviselő hétfőn, Facebook-bejegyzésében tudatta: a témát az uniós törvényhozásban is felvetette, és úgy véli, Romániában, akárcsak a teljes unióban, egyértelmű szabályokra van szükség. Javaslata szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi oldalak használata, 13 és 16 év között pedig csak szülői beleegyezéssel lehetne hozzáférni ezekhez a platformokhoz. Sokkoló példát is említett: a közelmúltban egy Giurgiu megyei polgármester nemrég az interneten zaklatott egy 13 éves kislányt.
Bukarest volt főpolgármestere hangsúlyozta: a kiskorúak könnyen szexuális ragadozók áldozataivá válhatnak. Mint kiemelte, a szülőknek „gyermekeik digitális környezetének rendőreivé” kell válniuk. Konkrét védelmi módszereket is javasolt: tartalomszűrő és -blokkoló alkalmazások telepítését, a közösségi oldalakhoz való hozzáférés ellenőrzését, annak figyelését, kikkel lépnek kapcsolatba a gyerekek az interneten, valamint beszélgetéseket a virtuális ismeretségkötések kockázatairól. „El kell mondanunk nekik, hogy bárki lehet a billentyűzet mögött. Felelősek vagyunk a gyermekeinkért” – emelte ki a politikus.
Predoiu szerint az ilyen tiltások nehezen érvényesíthetők
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy fogalmazott: a hozzáférés korlátozását bevezető jogi keret a gyermekek és serdülők mentális egészségének védelmét szolgálná. „Nem engedjük meg a gyermekeknek a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a szerencsejátékok űzését vagy a felnőtteknek szánt filmeket. Ugyanúgy el kell ismernünk azt is: a közösségi oldalak magas kockázatú termékek a gyerekek és a fiatalok számára” – magyarázta az államtitkár.
Arafat álláspontját azonban bírálta Cătălin Predoiu belügyminiszter, aki szerint a tilalom nem oldaná meg az erkölcsi nevelés hiányát. Másrészt úgy vélte, az efféle intézkedések a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nehezen érvényesíthetők. „A tiltás nem old meg semmit, a gyerekek titokban úgyis használni fogják a platformokat” – jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette: „Illúzió azt hinni, hogy bárkit meg lehet akadályozni bizonyos típusú tartalmak közzétételében. A tiltás területének nagyon szűknek kell lennie, kizárólag az erőszakra és a testi sértésre vonatkoztatva. Ha elkezdünk mindent büntetni, ami ideológiai vagy politikai szempontból nem tetszik, veszélyes útra lépünk, amely egy orwelli világba vezethet” – fogalmazott.
CTP: a szülők inkább a probléma részei, mint a megoldásé
Cristian Tudor Popescu publicista támogatja a gyermekek közösségi oldalakhoz való hozzáférésének korlátozását, és arra figyelmeztet: a szülők – akik gyakran maguk is az online világ foglyai – inkább részei a problémának, mintsem a megoldásnak. CTP szerint a gondokat nem a digitális technológia, hanem a szülők és gyermekek közötti súlyosan diszfunkcionális kapcsolat okozza. „Az, hogy gyerekek okostelefonokkal és tiltott szerekkel kábítják magukat, hogy adott esetben egymást ölik, mind a szülőkkel való kapcsolatuk következménye” – írja a publicista, arra utalva, hogy a kommunikáció hiánya, a hanyagság és a szülők távolmaradása a gyermekek életéből súlyos eltorzulásokhoz vezethet. Véleménye szerint „sok szülő érzelmileg elhagyja gyermekét, a magány és annak szörnyei karjaiba taszítva őket”, majd később meglepődnek a következményeken.
A publicista üdvözli Raed Arafat kezdeményezését, de hibásnak tartja azt az elképzelést, miszerint a szülőknek kellene gyermekeik online jelenlétének fő „őreivé” válniuk, ahogyan azt Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter felvetette. Rogobete vasárnap este az Antena 3 CNN-nek adott interjúban azt mondta, nehéz lenne végrehajtani a gyermekek közösségimédia-hozzáférésének korlátozását, és szerinte nem ez a megoldás, hanem a megfelelő nevelés.
Érvelésében Cristian Tudor Popescu hangsúlyozta: „fájdalmasan sok felnőtt mérgeződött már meg a TikTokkal”, ezért sem tekintéllyel, sem józansággal nem rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék gyermekeiket a közösségi oldalak ártalmaitól. „A miniszter a szülőket a felügyelet aktív tényezőinek tekinti. Ez félreértés: a szülők nem a megoldás, hanem a probléma részei” – írja CTP, és felteszi a kérdést: vajon ezek a szülők valóban beleegyeznének-e gyermekeik hozzáférésének korlátozásába?
A publicista ironikusan reagált a belügyminiszter, Cătălin Predoiu figyelmeztetésére is, miszerint ilyen intézkedések „orwelli világhoz” vezethetnek. „Már most orwelli világban élünk, ahol a Big Brother az internet” – jegyzi meg Cristian Tudor Popescu, hozzátéve, hogy a közösségi oldalak „legalább annyira veszélyesek, mint a drogok”. Kiemelte továbbá: a román oktatási rendszer „romokban hever”, tömegesen termel funkcionális analfabétákat, és jelentős az iskolai erőszak mértéke. Szerinte még egy azonnal elkezdett, hatékony reform esetén is legalább tíz év kellene ahhoz, hogy érzékelhető eredmények szülessenek.
Kelemen Hunor: kizárólag szabályozásokkal nem oldható meg a probléma
A 15–16 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása nem érhető el kizárólag intézkedésekkel és szabályozásokkal, nevelés is kell hozzá, és ebben az iskola és a család fontos szerepet játszik – jelentette ki Kelemen Hunor kedd este.
Az RMDSZ elnöke a Digi24-nek nyilatkozva elmondta, hogy az ő gyerekeinek nyomógombos mobiltelefonjuk van, és használhatják otthon az iPad-et, amikor az iskolában online megoldandó házifeladatokat kapnak. És a család úgy szeretné, úgy beszélték meg, hogy legalább 14 éves korukig a gyerekek ne legyenek jelen a közösségi médiában.
A politikus leszögezte, véleménye szerint is kockázatot rejt a gyerekek számára a közösségi média használata, de ezt nem lehet, amint azt Raed Arafat belügyi államtitkár javasolta, kizárólag törvényes intézkedéssel megtiltani. Bizonyos szabályozásra szükség van, de a családnak és az iskolai nevelésnek rendkívül fontos szerepe van ebben a kérdésben.
TÖBB UNIÓS TAGÁLLAM INTÉZKEDNI KÉSZÜL AZ ÜGYBEN – Az uniós tagállamok közül egyelőre Dániában van széles körű politikai támogatottsága annak, hogy bizonyos közösségimédia-platformok használatát korhatárhoz kössék. Több nemzetközi hírportál tavaly novemberben arról számolt be, hogy a dán digitális ügyekért felelős minisztérium tudatta: „Dánia úttörő lépést tesz a közösségi média korhatárainak bevezetése felé”. A minisztérium szerint alapvetően a 15 év alatti gyermekeknek nem lenne szabad hozzáférniük olyan platformokhoz, amelyek káros tartalomnak vagy funkcióknak tehetik ki őket. A közlemény nem részletezte, pontosan mely platformokat érinti a korlátozás, sem azt, hogyan fogják a tilalmat érvényesíteni. Hozzátették ugyanakkor: a 13 évet betöltött gyermekek esetében a szülőknek lehetőségük lesz engedményeket tenni gyermekük közösségimédia-használatát illetően. Jogalkotásról a kérdésben még nem lehet tudni. A spanyol kormányfő Dubajban, a kormányközi világtalálkozó (WGS) keddi plenáris ülésén jelentette be, hogy Spanyolország megtiltaná a 16 év alattiak hozzáférését a közösségi médiához, és további intézkedéseket tervez a biztonságos, demokratikus, alapvető jogokat tiszteletben tartó digitális környezet garantálására. Pedro Sánchez miniszterelnök hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét a kiskorúak védelme és a közösségi média ellenőrzésének megerősítése iránt, amelynek érdekében ötpontos intézkedéscsomagot készül elfogadni jövő heti ülésén. A hozzáférési tilalom bevezetése mellett kötelezni fogják a digitális platformokat hatékony életkor-ellenőrző rendszerek alkalmazására, valamint az algoritmusok manipulálását bűncselekménynek minősítenék, a platformok vezetőit pedig jogilag felelőssé tennék az általuk irányított felületeken elkövetett jogsértésekért, ha nem távolítják el a törvénysértő vagy gyűlöletkeltőnek ítélt tartalmakat. Spanyolország koalícióra lépett öt másik európai állammal, hogy összehangolt és hatékony módon, nemzetközi szinten is előmozdítsa a közösségimédia-platformok szigorúbb, gyorsabb és hatékonyabb szabályozásának végrehajtását. Az európai országok közül elsőként Görögország jelentette be tavaly októberben, hogy korlátozza a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához, idén január végén pedig a francia Nemzetgyűlés fogadott el első olvasatban hasonló tartalmú törvényjavaslatot. Az Európai Bizottság iránymutatása tavaly nyár óta teszi lehetővé a közösségi hálózatokhoz való hozzáférés nemzeti jogban történő szabályozását.
