A Salvați Copiii kamaszokkal közösen készített kisokost
A Salvați Copiii adatai szerint a gyermekek közel fele napi hat óránál többet tölt internetezéssel, leginkább a közösségi média használatával. Ezt egyre fiatalabb korban kezdik el: míg 2019-ben a közösségi oldalak használata átlagosan kilenc éves korban kezdődött, ez 2025-re ötéves korra csökkent. Az ilyen korai és intenzív jelenlét súlyos következményekkel jár: a gyermekek a saját értékességüket a lájkok számában mérik, és ha ezek elmaradnak, az önértékelési zavarokhoz, magányhoz, sőt szorongáshoz vezethet. „Ha posztolok valamit, s nem érkezik rá semmi visszajelzés, rögtön bepánikolok… Vajon a hátam mögött beszélnek rólam? Emiatt egyre magányosabbnak érzem magam” – vallja a 16 éves Alina.
„A közösségi média túl korai használata torzítja a valóságot, erősíti a bizonytalanságot, és olyan önképet alakít ki, amely kizárólag külső megerősítésre épül. Ha hiányzik az érzelmi vezetés és a határok megfelelő betartása, akkor a gyermekek az online reakciók tükrében kezdenek el saját magukról gondolkodni” – véli Gabriela Alexandrescu, a Salvați Copiii ügyvezető elnöke.
Elzárva, dühösen, magukra hagyva
A szervezethez érkezett visszajelzésekből egyértelműen kirajzolódik a digitális térben egyre gyakoribbá váló „csendes szenvedés”. A tizenötéves Radu azt mondta, „nem értem, miért kommentelnek… Annyira felhúz, hogy legszívesebben szétverném a gépet”. Silvia, a negyvenéves édesanya azt nyilatkozta: a fia egész nap a telefonon lóg, nem mondja el, hogy mit csinál, semmit sem tud róla. Ha kérdezi, a gyermek csak annyit mond, hagyja békén.
A gyermekek tudatos internethasználata kapcsán megkerestünk egy fiatal édesanyát is, akinek gyermekei öt, valamint két és fél évesek. Elmondta, a kicsiknek fogalmuk sincs, hogy mi az internet. „Annyit tudnak, hogy van YouTube, amin néha nézhetnek rajzfilmet. Azt is inkább csak akkor, amikor hosszabb útra megyünk, viszont ezeket az eszközöket is mi kezeljük a férjemmel” – mesélte.
A téma kapcsán programozót is kérdeztünk, akinek bár nem a kiberbiztonság a szakterülete, kifejtette a véleményét. Úgy gondolja, hogy a gyermekeket csak szülői felügyelettel szabadna a közösségi média közelébe engedni, akkor is csak rövid ideig. Hozzátette, többször hallotta már azt a tanároktól, hogy a diákok érdeklődési szintje romlott. Ez azért is lehet, mert a reels-ek miatt a koncentrálóképesség időtartama csökkent, valamint a gyermekek a sok információ következtében ki vannak fáradva.
Tanácsként azt fogalmazta meg, hogy soha se osszanak meg olyan dolgokat magukról, amelyek felhasználhatók ellenük vagy túl személyes jellegűek. Hozzátette, ez ugyanúgy felnőttekre is igaz, viszont a gyermekeket könnyebb manipulálni és kihasználni.
Biró Emőke óvodapedagógus azt tapasztalja, hogy a mai kor kisgyermekének már szinte nélkülözhetetlennek számít az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiai eszközök – szerk. megj.) és az internet párosa által nyújtott inger, illetve az azonnali visszajelzés.
„Személyes meggyőződésem, hogy mindez része az életünknek, amit a gyermek elől nem feltétlenül kell elzárni, viszont a tartalmak szűrését és az időkorlátokat nem árt komolyan kell venni” – mondta. Hozzátette, munkájába próbál következetesen és rendszert kialakítva olyan didaktikai jellegű, interaktív játékokat beépíteni, amelyek által az internet fejlesztő, valamint motiváló jellegéből profitálhatnak. „Ezeket a gyermekek szeretik, figyelemmel kísérik, a rájuk és az időkorlátra vonatkozó szabályokat rutinszerűen betartják” – vallotta az óvodapegagógus.
Gyergyai Réka pszichológus szerint csecsemő- és kisgyermekkorban nagyon fontos az ingerdús környezet, hogy kapcsolódjanak a való világgal, mert az idegrendszer a külső ingerek hatására fejlődik. Az okoseszközök túl korai használata ennek gátat szab, hiszen teljesen átformálja a neuronális fejlődést, az idegpályák kialakulását, az érzelmi, a szociális képességek fejlődését. Két–három vagy akár hatéves gyermeknek okostelefont, tabletet vagy egyéb eszközt adni olyan, mintha „droggal” kínálnánk, hiszen túlpörgeti a fejlődő idegrendszert. Az elvonási tünetek már kiskorban jelentkeznek, ha elvesszük a telefont, a gyermekre dühroham tör rá, sír, toporzékol, az amúgy is fejlődő érzelmi egyensúlyát nehezen tudja megtartani. Az egészséges idegrendszeri fejlődést ebben a korban a felnőttel való aktív cselekvés segíti, a közös játék, az alkotás, a munka, a természetközeli életmód, a szabad játék és a környezettel való kapcsolat. A gyermek utánzás által tanul, a szülő a minta. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek nem tud okoskütyük nélkül meglenni, forduljunk szakemberhez, és kérjünk pszichológustól segítséget.
A szakember szerint az egészséges keretek meghatározása a szülő, a nevelő feladata, akiknek a gyermeket be kell vezetnie – a korának megfelelően – a munka világába, hogy később önálló, független felnőttként élhessen. Úgy véli, fontos, a gyermeket arra tanítsuk, hogy felfedezze a képességeit, az adottságait, és örüljön annak, hogy alkothat. Tanítsuk őket barkácsolni, kézműveskedni vagy bármi más tartalmas foglalkozásra, mert ezen folyamatokból születik meg az elégedettség, a kíváncsiság, az elégtétel és a folyamatos önfejlesztés, a belső motiváció csírája. „Fantasztikus gyermekeink, fiataljaink vannak, akik taníthatók, formálhatók, minden gyermekben rengeteg képesség rejlik, a mi felelősségünk ezt felfedezni, és megmutatni nekik, hogy mennyi érték, tudás rejlik bennük” – véli a pszichológus.
A Salvați Copiii közleménye szerint amennyiben a gyermek nem kap idejében érzelmi támogatást és megfelelő mintát, az iskolában a belső feszültségei viselkedési problémákban törhetnek ki: visszahúzódásban, alvászavarban, dühkitörésekben vagy épp agresszióban.
„Vannak tanítványaink, akik órán sírják el magukat, mások bezárkóznak, vagy dühösek lesznek. A szülők sem tudják, ezt hogyan kezeljék. Azt hiszik, »ilyen a kamaszkor« — pedig ez nem normális” — mondta az egyik bukaresti általános iskolai tanár.
Riasztó számok, súlyosbodó helyzet
A közösségi média használata 2025-re már az 5–10 éves korosztályban is elterjedt. A gyermekek 48,3 százaléka napi több mint hat órát tölt online. Két gyermekből egy már találkozott sértő vagy zaklató online üzenettel.
A Salvați Copiii pszichológusaihoz forduló esetek harmadában szorongásos tünetek jelentkeztek – kamaszoknál ez az arány meghaladta az 50 százalékot, sőt, egyes esetekben a helyzet öngyilkossági kísérletig is fajult.
A valóság újrafelfedezése
A Hackathon-on a fiatalok csapatban dolgozva készítettek útmutatót. A munkában mentálhigiénés szakemberek, pedagógusok és az ECDL Románia trénerei is közreműködtek. „A gyermekeknek térre van szükségük, hogy alkossanak, s elmondhassák, amit gondolnak, hogy meghallgassák őket. Ezt kínálja számukra a Hackathon – biztonságos, inspiráló keretek között. Az itt készült útmutató az iskolákba is eljut majd, és hasznos oktatási segédanyagként szolgálhat” – emelte ki Gabriela Alexandrescu.
A Salvați Copiii ajánlásokat is megfogalmazott annak érdekében, hogy a szülők és az intézmények jobban odafigyelhessenek a gyermekeik digitális védelmére. A szervezet a hatóságoknak és a különböző platformok üzemeltetőinek azt tanácsolja, legyen kötelező életkor-ellenőrzés minden online felületen, biztosítsanak valódi szülői felügyeleti eszközöket, az oktatási intézményekben legyen digitális és érzelmi nevelés már alsó tagozattól, emellett kapjanak ingyenes pszichológiai tanácsadást a túlzott digitális jelenlét miatt érintetteknek. Emellett átlátható algoritmusokra és a káros tartalmak szűrésére van szükség.
A tanároknak azt tanácsolják, hogy beszélgessenek a fiatalokkal a technológia használatáról és hatásairól, tanulják meg felismerni és kezelni a digitális stressz jeleit.
A szülőknek életkorhoz és érettséghez mért digitális szabályokat kell felállítaniuk, biztosítaniuk kell a fizikai és érzelmi jelenlétet, a digitális egyensúlyt a saját példájukon keresztül mutassák be, illetve fektessenek nagyobb hangsúlyt a közösen eltöltött időre.
Mit tehetünk a képernyőidő csökkentéséért?
Az oradenet.ro-n elérhető segédanyag szerint alkalmazhatunk például időkorlátos módszereket: beállíthatunk ébresztőórát vagy ütemezhetjük a számítógépet, hogy automatikusan kikapcsoljon. Fontos a számítógép használatát más, egészséges tevékenységekkel felváltani. Emellett az is jó lehet, ha olyan barátokkal vesszük körbe magunkat, akik élvezik az az offline együtt töltött időt.
A fent említett weboldalon 174 oldalas útmutatót is találunk, amelyben szociológiai kutatásokat is közölnek a gyermekek internethasználatáról és online viselkedéséről. Az egyik ilyen szerint a 2019 és 2023 között végzett kutatások eredményei arra utalnak, hogy a gyermekek online viselkedése jelentős változáson ment keresztül: azt figyelték meg, hogy egyre fiatalabb korban kezdenek el internetezni.
A közösségi média változó szerepe
A legnépszerűbb közösségi oldalak 2019-ben a Facebook és az Instagram voltak, 2023-ra azonban a gyermekek és fiatalok körében egyre gyakoribbá vált az Instagram, a TikTok, a Discord, a Snapchat és a BeReal használata, valamint egyre erőteljesebb hatást gyakorolnak rájuk az influenszerek.
Már 2019-ben is jelentős számú gyermek számolt be arról, hogy napi hat óránál többet tölt az interneten. Ez ekkor már széleskörű tevékenységeket kínált: közösségimédia-használatot, online játékokat, videónézést, olvasást stb.
A 2023-as kutatások szerint az új szórakozási és kommunikációs formák megjelenésével a gyermekek és a fiatalok ezeket az alternatívákat alkalmazzák, ami tovább növelte az online térben eltöltött idő hosszát.
Érzelmi és társas hatások
Sok gyermek számolt be 2019-ben arról, hogy zaklatva vagy kellemetlenül érzi magát a közösségi oldalakon történt interakciók után. 2023-ban fokozottan jelentkezett az a kockázat, hogy a gyermekek személyes információkat osztanak meg privát üzenetváltások során. Ezzel párhuzamosan egyre többen érzik úgy, a közösségi oldalak segítik őket az értékeik és az érdeklődési körük megerősítésében, az influenszerek hatása is egyre meghatározóbbá válik.
A 2023-as kutatások szerint a hosszabb internethasználat összefüggést mutat az élet különböző területein megélt elégedetlenséggel. Olyan jelenségek, mint a cyberbullying negatívan befolyásolják az érzelmi jóllétet. Mindez azt mutatja, hogy az online környezet gyors ütemben változik, s az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra a technológiai, illetve a platformbeli újdonságokkal együtt folyamatosan átalakul.
Jóllét a digitális térben
Annak ellenére, hogy rengeteg időt töltünk online, a digitális jóllét (digital wellbeing) fogalma még mindig viszonylag ismeretlen. A digitális jóllét a mentális és fizikai egészségi állapotunkra utal a digitális tevékenységeink kontextusában. Ez az állapot mindenki számára kialakítható és fenntartható, ha néhány – elsőre egyszerűnek tűnő – szempontot tudatosan figyelembe veszünk.
Bizonyára mindannyian láttunk már olyan szülőket, akik a mobileszközöket jutalomként adják a gyermekeiknek, például házimunka elvégzése vagy házi feladat megírása után. Ez a gyakorlat hosszú távon azonban nem előnyös, mivel a képernyő előtt töltött túlzott idő negatív hatással lehet a testi és lelki egészségünkre. Ezért kiemelten fontos, hogy tudatosan kezeljük a képernyőidőt: rendszeres szünetek beiktatásával, határok kijelölésével, valamint olyan eszközök használatával, amelyek segítenek az idő nyomon követésében és a használat szabályozásában.
Időnként a technológiától való tudatos eltávolodás – más néven digitális detox – kifejezetten jótékony hatással lehet mentális és fizikai állapotunkra. Ez történhet például úgy, hogy egy időre teljesen lemondunk az eszközhasználatról, vagy csökkentjük a digitális eszközök napi használatának mértékét.
A biztonságos internethasználatról, digitális világról szóló gyakori kérdések, útmutatók, segédanyagok a www.oradenet.ro oldalon böngészhető, a segélyvonal szintén itt, az oradenet.ro/helpline oldalon található. Kapcsolattartó, programkoordinátor: Claudia Oprescu, e-mail-cím: claudia.oprescu@salvaticopiii.ro.
