A Tisza párt által benyújtott, a parlament által megszavazott alkotmánymódosítás kimondta, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, az alapítói jogokat pedig ismét az állam gyakorolná. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a kormány felülvizsgálja a működésüket, lecserélje a kuratóriumokat, vagy akár megszüntesse azokat az alapítványokat, amelyek nem a közérdeket szolgálják.
A Tisza párt a Facebook-oldalán májusban közzétett bejegyzésében azzal érvelt, hogy az elmúlt években egyetemek, közvagyonok és stratégiai intézmények kerültek olyan alapítványokhoz, amelyek működése sokszor átláthatatlan volt, vezetőik pedig gyakorlatilag elszámoltathatatlan pozícióba kerültek. Az intézkedés az érvelés szerint a közpénzek és a közintézmények feletti demokratikus kontroll helyreállítását szolgálja.
A HVG cikke szerint a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány a kulturális örökség szempontjából sok értékes, de többnyire romos állapotban lévő épületet vett meg, és a Tisza-kormány egyelőre nem tudja, mit kezdjen a nagyon vegyes portfólióval; ezt a Tarr Zoltán vezette kulturális minisztérium átadta a Vitézy Dávid által irányított közlekedési és beruházási tárcának, de döntés még nincs az ingatlanok további sorsáról.
A HVG által kikért adatok szerint összesen 41 épületet vett meg a KEOMA szerte a Kárpát-medencében. Ezek között a HVG szerint befektetésként szóba jöhető „puccos hotelek, nagyon rossz állapotban lévő romok és kastélyok is vannak”. A cikk szerint az ingatlanokért – főleg Erdélyben – indokolatlanul magas vételárat fizetett az alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Magyar Levente, Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese volt.
A HVG által ismertetett adatok szerint legalább 26 romániai, 11 szlovákiai, két horvátországi, és egy-egy szlovéniai és szerbiai ingatlant vettek meg. Középkori épületek, a lőcsei, bártfai, késmárki főtéren a Szepességben, Kassán egy reneszánsz stílusú ingatlan a belvárosban, Pozsonyban az a klasszicista épület, ahol korábban a magyar nagykövetség is működött, Komáromban a hajdani Első Takarékpénztár rossz állapotú tömbje került magyar állami tulajdonba.
Borszéken négy, Tusnádfürdőn két házat is vettek. A HVG szerint Erdélyben olyan szállodákat is vásároltak, melyeknek nem volt jelentős műemléki értéke vagy különösebb magyar kötődése.
A HVG cikkében elismeri: ingatlanvásárlások hivatalosan a Kárpát-medence magyar kulturális örökségének megőrzését szolgálták. A megvalósítás azonban nem követte a vásárlások ütemét: az épületeket rövid idő alatt szerezték meg, miközben a felújításukhoz és hosszú távú hasznosításukhoz szükséges források és konkrét tervek nem álltak rendelkezésre. A megszerzett épületek közül csak egynek, a szatmárnémeti Pannónia Szállónak fejeződött be a felújítása öt év alatt, most pedig a magyar kormánynak döntenie kell arról, mely ingatlanokat akarja megtartani, felújítani és hasznosítani, és hol lenne érdemes túladni rajtuk.
Tarr Zoltán,a magyar kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a HVG-nek azt nyilatkozta: bár a törvény eredetileg az ő tárcájához rendelte az alapítványt, a KEOMA nem végzett kulturális feladatot, hanem elsősorban ingatlanvagyont halmozott fel. Ezért a portfóliót a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kapja meg. A kulturális tárca ugyanakkor feljegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az örökségvédelmi szempontból értékes épületeket érdemes lenne megtartani és fejleszteni. Ez azonban a teljes portfólió mindössze mintegy negyedét érinti.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egyelőre nem rendelkezik végleges koncepcióval az ingatlanok sorsáról. A tárcavezető a HVG-nek jelezte, hogy az ingatlanok csak augusztus 31-én kerülnek hozzájuk, ezért jelenleg még nem áll rendelkezésükre elegendő információ a döntéshez.
Az ingatlanok egy része a KEOMA tulajdonában álló Manevi Zrt. vagy annak leányvállalatain keresztül került magyar állami érdekeltségi körbe. A rendelkezésünkre álló információk szerint az említett 26 romániai ingatlan között kolozsvári épület nincs. Említésre méltó a zsibói Wesselényi-kastély esete: több mint tíz éven át eladásra kínált történeti értékű kastélyt 2021 áprilisában Andrei Janicicău örökös a kolozsvári Micro Vision Consult SRL-nek adta el, amely az ingatlant továbbértékesítette a Manevi Zrt.-nek, a KEOMA érdekeltségébe tartozó társaságnak. A tranzakció értéke a bírósági iratok szerint 830 ezer euró volt. A Szilágy Megyei Tanács megtámadta az adásvételt, mert álláspontja szerint a műemléképület esetében jogszabályban biztosított elővásárlási jogát nem vették figyelembe. A Szilágy Megyei Törvényszék 2022-ben első fokon érvénytelenítette a tranzakciót, majd 2024 januárjában a Kolozsvári Ítélőtábla valamennyi adásvételi szerződést törölte.
