Kolozsvári csapat is részt vett a Milvus Csoport augusztus eleji madárgyűrűző táborában

Karvalyposzáta
A Fekete-tenger és a Duna-delta között húzódó Chituc turzás különleges földrajzi helyzete miatt valóságos „tölcsérként” gyűjti össze a vonuló madarakat, ahol a Milvus Csoport 2026-ban is folytatta az immár több mint egy évtizedes madárgyűrűzési programját. Az itt gyűjtött adataik a madarak vonulási útvonalairól, állományváltozásairól és a klímaváltozás hatásairól is fontos információkat szolgáltatnak – tudtuk meg a szervezőktől, akik szerint a programban részt vevő kolozsvári csapat tizenhét főből állt.

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is megszervezte a Chituc turzási madárgyűrűző tábort. A Duna-delta Bioszféra-rezervátum területén működő kutatóhelyen a gyűrűzés július végétől október végéig tart, így a program gyakorlatilag lefedi az őszi madárvonulás teljes időszakát. A gyűrűzők és önkéntesek egyhetes turnusokban váltják egymást.

Chituc turzás Románia egyik legfontosabb vonuláskutatási helyszíne, mondják a kutatók. A Sinoe-tó és a Fekete-tenger között elnyúló keskeny földsáv a vonuló madarak számára természetes útvonalat jelent, ezért ősszel rendkívüli koncentrációban jelennek meg itt a különböző fajok. A Milvus Csoport már 1996-ban és 1997-ben is szervezett itt gyűrűző tábort, majd 17 év szünet után, 2014-ben indította újra a programot. Azóta minden évben követik a madarak őszi vonulását.

Speciális hálókkal fogják be a madarakat

A gyűrűzés során speciális, úgynevezett függönyhálókkal fogják be a madarakat. A példányokat meghatározzák, megmérik, feljegyzik többek között testtömegüket és kondíciójukat, majd egyedi azonosítóval ellátott gyűrűt helyeznek a lábukra, mielőtt szabadon engedik őket. Az adatok alapján következtetni lehet a vonulási útvonalakra, a megállóhelyekre, a telelőterületekre, a túlélési arányokra és az állományok hosszabb távú változásaira. A madárgyűrűzés ezért a vonuláskutatás egyik alapvető módszere.

A tábor idei második hetében Osváth Gergely ornitológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója is részt vett a munkában. Mint a Szabadságnak elmondta, augusztus elején még a vonulási időszak elején jártak, de már számos faj megkezdte őszi útját. Ezt a madarakon felhalmozódott zsírtartalékok és más morfológiai jellemzők is jelezték. Az augusztus 1-8. közötti héten összesen 32 faj mintegy 449 példányát gyűrűzték meg, emellett 42 korábban már jelölt madarat is visszafogtak.

Nincs két egyforma hét Chitucon

Közlése szerint a leggyakrabban hálóba kerülő fajok között a nádiposzáták szerepeltek, köztük az énekes, a rozsdás és a foltos nádiposzáta. Különösen értékes adatot jelentett egy Bulgáriában meggyűrűzött sárgabillegető visszafogása, hiszen az ilyen esetek közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak a madár mozgására és vonulási útvonalára.

A Chituc-tábor ugyanakkor ritkaságokkal is rendszeresen szolgált. Az idei szezon egyik különlegessége a rózsásseregély volt: a tábor történetében először sikerült ebből a fajból egy példányt befogni és meggyűrűzni. Osváth Gergely szerint nincs két egyforma hét Chitucnál – a ritka fajok rendszeresen új meglepetéseket tartogatnak.

A sárga billegetőt Bulgáriában gyűrűzték meg, Chitucnál pedig visszafogták

A hosszú távú adatsor különösen értékes. 2014 és 2025 között a Chituc turzáson 189 faj 170 615 egyedét jelölték meg ornitológiai gyűrűvel. Az 1996-ban és 1997-ben gyűrűzött 9340 madárral együtt a jelölt példányok száma megközelíti a 180 ezret. A leggyakrabban befogott fajok között a vörösbegy, a kis légykapó, a foltos nádiposzáta, a kék cinege és a fitiszfüzike szerepel.

A meggyűrűzött szürke légykapót Pretoriában találtak meg

A kutatás nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy a Chitucnál meggyűrűzött madarakat később más országokban is megtalálták. 2014 és 2025 között 39 ilyen példány került elő Románia határain kívül, miközben a kutatók 16, más országokban meggyűrűzött madarat fogtak vissza vagy figyeltek meg Chitucnál. A legtávolabbi ismert megkerülés egy 2019-ben Chitucnál jelölt szürke légykapóé, amelyet mintegy 7500 kilométerrel odébb, a dél-afrikai Pretoriában találtak meg.

A több mint egy évtizedes adatsor a klímaváltozás és a madárpopulációk kapcsolatának vizsgálatára is lehetőséget ad. A Milvus elemzése egyes fajoknál, például a jégmadárnál, a tövisszúró gébicsnél és az énekes rigónál csökkenő vonulóállományt jelez, míg az énekes nádiposzáta esetében növekvő tendencia mutatkozik. A Chitucnál végzett kutatás így nem csupán egy-egy madár útját követi, hanem a kelet-európai vonuló madárállományok hosszú távú változásairól is képet ad.

Újdonság, hogy 2026-tól a nagyközönség is szinte valós időben követheti a tábor eredményeit. A Milvus külön weboldalon teszi közzé a naponta meggyűrűzött madarak számát, a fajokra vonatkozó adatokat és a tábor fontosabb mérföldköveit. A Chituc turzás madárvonulásának idei alakulása az Open Bird Maps erre létrehozott felületén követhető.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!