A szakembertől afelől érdeklődtünk, hogy a kibontakozó krízishelyzetben miképpen lesz képes együttműködni a négy – ideológiailag meglehetősen eltérő elveket valló – párt, illetve a független államfő, várható-e, hogy a belső érdekellentétek rövid időn belül feszültségeket okoznak.
Illyés Gergely elmondta, nem az a kérdés, hogy hány párt alkotja a koalíciót, hanem az, hogy mennyire tudnak egyeztetni a különböző szakpolitikai intézkedések terén. Volt előzetes konzultációsorozat, néhány héten át tárgyaltak arról, hogy a deficitcsökkentést hogyan próbálják elérni. Remélhetőleg ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeit a következő időszakban figyelembe veszik. Rövid távon tehát van remény arra, hogy ezeket a konfliktusokat kezelni lehet, de hogy hosszú távon mi történik, azt senki nem tudja.
Fontos kérdés, hogy a deficitcsökkentő csomag elég lesz-e az Európai Bizottságnak és a pénzpiacoknak, tudják-e kezelni ezt a válságot, mekkorák lesznek a kamatterhek. Biztosak lehetünk abban, hogy a kormányzás során lesz olyan pillanat, amikor gyors döntést kell hozni, és akkor ezek a véleménykülönbségek a felszínre törhetnek. Kérdés, hogy mely pártok között. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) között van a legnagyobb távolság, de egyáltalán nem biztos, hogy csak itt lesz probléma, az viszont előre látható, hogy lesznek vitás pontok – fogalmazott a szakember.
Politikai konszenzus vagy krízismenedzsment
Arról, hogy a kormány és az államfő között létrejöhet-e valódi politikai konszenzus, vagy csak krízismenedzsmentre számíthatunk, Illyés elmondta, egyelőre az utóbbit látja megvalósulni.
A korábbi elnököknél azt láttuk, hogy valamelyik párt éléről kerültek a Cotroceni-palotába, például Traian Băsescu a Demokrata Liberális Párt (PDL) éléről, és az államfői időszaka alatt azt a pártot a sajátjaként kezelte, akárcsak Klaus Iohannis, aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről választották államelnökké, ő is hasonlóan járt el. Nicușor Dan esetében ez nem áll fenn, egyetlen párttal sincs hasonló viszonya, a bukaresti polgármesterséget is, több párt támogatásával ugyan, de függetlenként szerezte meg. „Azt gondolom, hogy ez a fajta dinamika, amely az elmúlt húsz évben az elnök és a különböző pártok között volt, most kicsit meg fog változni. Arra számítok, hogy Nicușor Dan elnök és a kormány közötti együttműködés más lesz, mint az elmúlt tíz-húsz évben. Úgy tűnik, ő egyfajta saját modellt fog kialakítani” – magyarázta Illyés Gergely.
„Amint azt az elmúlt hetekben is láthattuk, Dan nem »ugrott félre«, hanem megpróbálta aktívan alakítani a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásokat. A hírek szerint az áfacsökkentés kapcsán konkrétan a saját kampányában tett ígéretét is megpróbálja most a kormánnyal betartatni. Ez érdekes helyzetet eredményezhet, főleg, ha ősszel kiderül, hogy mégiscsak szükséges lesz az áfaemelés” – tette hozzá.
Nem lesz átlagos cikluskezdés
Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a négyéves kormányzati ciklus első felében a kabinet jellemzően szigorúbb intézkedéseket léptet életbe, a kevésbé népszerű döntések pedig csak később – az újabb választások közeledtével – kerülnek terítékre, felvetettük, hogy a jelen helyzetben ez talán a PNL-t meggyengítheti, míg a rotációs kormányban a második miniszterelnököt adó PSD számára előnyös lehet.
A szakember úgy értékelte, nem számíthatunk átlagos cikluskezdeti kormányzásra, hiszen nagyon kemény intézkedésekre van szükség, amelyek egy részét már látjuk, ősszel pedig felülvizsgálat következik, amely során kiderül, hogy a bevezetett intézkedések elegendőek-e, vagy sem.
A deficitcsökkentésnek ugyanakkor nem egy-két év alatt kell végbemennie, hanem a teljes kormányzati ciklust végig kell hogy kísérje, sőt a 2028-as választások előtt sem lehet elengedni a gyeplőt, mert akkor az egész addigi erőfeszítés kárba megy – fogalmazott a politológus. Megjegyezte: a kormánypártoknak nagy odafigyeléssel és kellő körültekintéssel kell ezt a kormányzati ciklust végigvinniük. Borítékolható, hogy az ellenzék – elsősorban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – ott fog állni 2028-ban is, és várni fogja, hogy az esetleges kudarcos kormányzás és a bizalom további erodálása után ők kerüljenek hatalomra.
„Tudom, hogy vannak ilyen számítások, a PSD-ben is, miszerint a kormányzati ciklus első felében Bolojan bejelenti a népszerűtlen intézkedéseket, »láncfűrésszel« lefaragja a kiadásokat, aztán a ciklus második felében jön a »jóságos« PSD-s miniszterelnök, és majd ő lesz az, aki osztogatni kezd. Ezek hiú ábrándok” – jelentette ki Illyés Gergely. „Amint azt említettem, a ciklus második felében sem lehet a hozzáállást megváltoztatni: Romániának strukturális problémái vannak a deficit terén, tehát nem arról van szó, hogy egy-két évig túlköltekezett, és most kicsit meg kell fogni a gyeplőt – ez félreértés” – fogalmazott. Hozzátette, a rendszeres állami kiadásokat – köztük a béreket és a nyugdíjakat – olyan magas szintre emelték, és annyian részesülnek belőlük, hogy ez a jelenlegi formájában hosszú távon fenntarthatatlan.
A jelenlegi kormánykoalíciós struktúra szerint minden pártnak van miniszterelnök-helyettese, akiknek a pénzügyi kérdésekbe bele kell egyezniük, gyakorlatilag vétójoguk van. Hiába akarja a miniszterelnök átvinni az akaratát, ha valamelyik párt a miniszterelnök-helyettese révén ezt akadályozza, akkor nem születhet kormánydöntés. Tehát a PSD-nek ugyanakkora felelőssége van minden döntésben, mivel mindenbe bele kell egyeznie. „Lejártak azok az idők, amikor a választópolgárokat ilyenfajta trükkökkel át lehetett verni. Most mindenki teljesítményt vár” – magyarázta Illyés. „Egyelőre mindenkinek az az érdeke, hogy ez a koalíció így egyben maradjon.”
„Mindenki tiltakozni fog”
Borítékolható, hogy a kormány tervezett intézkedéseivel a szakszervezetek különösen elégedetlenek lesznek – vetettük fel. Illyés Gergely ezzel kapcsolatban megjegyezte, a szakszervezeteknek már nincs akkora súlyuk, nem tudnak akkora társadalmi felbuzdulást elérni. Ugyanakkor az ígértek szerint az egészségügyben és a tanügyben nem lesznek leépítések, sőt munkaerőhiányról beszélünk, a nagy szakszervezetek pedig ezeknek a szektoroknak a munkavállalóit képviselik. Panasz azonban mindenhol lesz.
A kormányprogramban még csak homályos utalás van arra, hogy a banki profitokat a kormány megpróbálja lefölözni, ami ellen a bankok érdekvédelmi szervezete tiltakozik. „Mindenki tiltakozni fog, de ezeket a lépéseket meg kell lépni” – hangsúlyozta a politológus. Kifejtette, a nemzetközi hitelezők bizalma már elszállt, itt az a kérdés, hogy vissza lehet-e majd építeni, és ez nem megvalósítható, ha a szóban forgó intézkedések végrehajtása bármilyen akadályba ütközik.
A szakembert megkérdeztük, lát-e esélyt arra, hogy a kormány válságkezelő intézkedései ne mélyítsék tovább a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, szakadékokat. Elmondta, a román gazdasági fejlődés az elmúlt húsz évben látványos volt, ugyanakkor növelte is az egyenlőtlenségeket az országon belül. Véleménye szerint külön szakpolitikai tervezést igényel, hogy ezt hogyan lehet úgy irányítani, hogy a továbbiakban az egyenlőtlenség ne növekedjen, hanem csökkenjen. „Nem látom azt, hogy erre van komolyan vehető szándék, de meglátásom szerint ez nem függ össze a mostani gyors deficitcsökkentő intézkedésekkel, úgy vélem, hogy ezt csak közép- és hosszú távon lehet kezelni” – tette hozzá.
„Elhúzódó küzdelemre számítok”
Azzal kapcsolatban, hogy az elmondottak tükrében és a jelenlegi paramétereket figyelembe véve hány szűk esztendőre lehet számítani Romániában, Illyés Gergely úgy fogalmazott: „Ez mindig függ a társadalmi percepciótól, hiszen azok, akik a választásokon dühöt fejeztek ki a szavazatukkal, úgy érzik, hogy mögöttük csak szűk esztendők állnak, a társadalom másik része pedig úgy érzi, hogy voltak bő évek is. Tehát itt az a kérdés, hogy kik azok, akiknek ezek az esztendők szűkösek lesznek.”
Hozzátette, ha a deficitet le kell vinni a GDP 3 százaléka körülire, az hétéves deficitcsökkentési tervet eredményez. „Azt az államrezon-fenntartást, amit az elmúlt évtizedekben láttunk, meg kell változtatni, ami nagy kihívás, mivel ezek becsontosodott struktúrák, ezért a kormány mindenféle – többek között jogi – akadályokba fog ütközni, ami a lendületet megtörheti, tehát elhúzódó küzdelemre számítok. Meglátásom szerint az a legfontosabb, hogy Romániának az európai uniós átlaghoz történő felzárkózása ütemét az előttünk álló néhány év ne csökkentse. Az utóbbi években az ország a régióbeli versenytársaknál nagyobb ütemben tudott felzárkózni, és ha ez az ütem nem is lesz fenntartható, legalább az átlagnál ne legyünk rosszabbak. Azt gondolom, ez reális cél lehet az elkövetkező öt-hét évre” – mondta a szakember.
