Ha ma megkérdeznénk Hunyadi Jánost vagy Mátyást, hogy románnak vagy magyarnak vallja magát, egyszerűen nem értenék a kérdést. Valószínűleg elsősorban keresztényként tekintenének magukra – hangzott el a keddi beszélgetésen. Az alkalmon Lupescu Radu, Ovidiu Pecican és Lupescu Makó Mária történészek vizsgálták meg a két középkori hős történetét, kitérve a román és magyar történelmi narratíva közötti különbségekre és közös pontokra. A beszélgetés moderátora Marius Turda történész, az Oxford Brookes Egyetem oktatója volt, aki egyben a tizenegy alkalomból álló sorozat szakmai kurátora is.
A 15. századi Erdély összetett történelmi valósága
A beszélgetésen először is Lupescu Radu átfogó képet adott a régió 15. századi helyzetéről, hangsúlyozva a középkori Erdély politikai berendezkedésének összetettségét. „Ez egy olyan időszak, amelyet már az Oszmán Birodalom kialakulása és terjeszkedése ural, hatalmas nyomás alá helyezve a balkáni államokat” – fogalmazott.
A történész kiemelte, hogy a hatalom nem egyetlen kézben összpontosult a térségben. A székelyek és szászok külön székekbe szerveződtek, saját vezetőséggel, Erdélyt pedig (például Luxemburgi Zsigmond idején) két vajda vezette, mellettük pedig alvajda is volt. „Hunyadi Jánosról az a kép maradt fenn, hogy egymagában megoldott mindent, de valójában Újlaki Miklós is mellette volt, sőt hasonló életutat jártak be. Sokkal összetettebb volt a helyzet, mint ahogyan gondoljuk” – fejtette ki Lupescu Radu. Maga Hunyadi János sem csupán vajda volt, hanem egy sokkal tágabb és dinamikusabb politikai rendszer szereplője.
Hunyadi János, az európai szinten is kiemelkedő hadvezér
A szakemberek Hunyadi Jánost a 15. századi Európa egyik legjelentősebb katonai vezetőjeként mutatták be, aki közvetlenül részt vett az Oszmán Birodalom elleni döntő összecsapásokban. Lupescu Radu Hunyadi katonai felemelkedését végigkövetve bemutatta, hogyan jutott el a helyi oszmán vezetőkkel való csatáktól egészen a nagy hadjáratokig. Pályájának döntő pillanata volt az 1442-es győzelem a Jalomica menti csatában, miután meghatározó szakaszába lépett az Oszmán Birodalom elleni harc. A hosszú hadjáratban már a szultánokkal szállt szembe Hunyadi, az 1456-os nándorfehérvári diadal pedig az egész keresztény világra kihatott.
A téma kapcsán Lupescu Makó Mária érdekes historiográfiai eltérésre is rámutatott: a magyar kutatások szerint az 1442. tavaszi hadjáratot nem Hunyadi vezette, hanem Lépes György erdélyi püspök, és az vereséggel, valamint a püspök halálával végződött. A román történetírásban ugyanakkor sokáig Hunyadi vereségeként szerepelt ez a mozzanat, miközben valójában a későbbi, győztes összecsapást vezette Mezid bég ellen. Ez a példa jól mutatja, hogy bizonyos kérdésekben még ma is léteznek eltérések a két történetírás között.
Mátyás király pozitív hírneve valós érzelmekből ered
Hunyadi János fia, a Kolozsváron született Mátyás király különleges helyet foglal el a város emlékezetében és Közép-Európa történetében. Uralkodása idején a Magyar Királyság erős és stabil állam volt, ami a déli határvidéken is viszonylagos nyugalmat eredményezett. Mátyásnak sikerült békét kötnie az Oszmán Birodalommal, így kb. 40 évre megszűnt a közvetlen katonai fenyegetés.
Érdekes módon halálát 1490-ben sokan előbb megkönnyebbüléssel fogadták, ám alig két évtizeddel később már erős nosztalgia alakult ki uralkodása iránt. Egy dési latin nyelvű feljegyzésből származik az ismertté vált mondásunk is: „Meghalt Mátyás, oda az igazság.” Ez is jelzi, hogy a későbbi generációk elkezdték értékelni az általa teremtett rendet és stabilitást, és nem propaganda miatt alakult ki az igazságos királyról alkotott pozitív kép.
Lupescu Makó Mária kiemelte a Mátyás és Kolozsvár közötti kapcsolatot: a király számos kiváltságot biztosított szülővárosának, sőt földterületeket is adományozott neki. Ugyanakkor több erdélyi város is – például Nagyszeben, Brassó, Temesvár, Szatmárnémeti vagy Nagybánya – sokat köszönhet Hunyadi Jánosnak és Mátyásnak, akik adományokkal és privilégiumokkal támogatták a városfejlődést és az egyházi intézményeket.
Mátyás király emellett kulturális szempontból is maradandót alkotott: a Bibliotheca Corviniana létrehozójaként és a reneszánsz közép-európai meghonosításának egyik kulcsfigurájaként tartják számon.
Az etnikum nem volt meghatározó szempont
a középkorban
A beszélgetésen felmerült a középkori társadalmi mobilitás és az erdélyi román származású nemesség szerepe. Lupescu Makó Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tehetjük fel kérdéseinket mai értelemben a középkori szereplők etnikai hovatartozásáról. „Román vagy magyar vagy? Ha ezt a kérdést tennénk fel Hunyadi Jánosnak vagy Mátyásnak, megdöbbennének. Nem értenék” – mutatott rá. A középkori elit számára a társadalmi státusz, a politikai lojalitás és a vallási hovatartozás volt a meghatározó, nem pedig a modern értelemben vett nemzeti identitás.
A szakemberek szerint érdemes túllépni a 19–20. századi nacionalista értelmezési kereteken. Ovidiu Pecican úgy véli, sokkal többet nyerhetünk, ha Hunyadi Jánost és Mátyást közös történelmünk kiemelkedő alakjaiként kezeljük. „Megmaradhatunk a 19-20. század nacionalista szemléletében, vagy nagy európai személyiségekként is tekinthetünk rájuk” – tette hozzá.
Folytatódik a Románok és magyarok
a közös múlt tükrében sorozat
A Románok és magyarok a közös múlt tükrében sorozat következő eseményét február 17-én 18 órától rendezik meg a kolozsvári MCC-központban Hat hónap, hat évszázadnyi emlékezet – Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) „egyesítése” címmel.
A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak. A romániai nyilvánosságban példa nélküli kezdeményezésként ez a beszélgetéssorozat szakmailag igényes és nyitott megközelítést kínál a történelmünkről folytatott párbeszédhez – a közhelyek meghaladására és a múlt érett, elfogulatlan megértésére.
A beszélgetésekről készült felvételek az MCC YouTube-csatornáján tekinthetők meg. Az MCC következő eseményeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy az mcc.ro weboldalon értesülhetnek az érdeklődők.
