Bár nagyon újszerű és az opera repertoárja szemszögéből szokatlan műfajú is lesz a szerdai bemutató, az elv nem újszerű, hiszen 1990 után szinte programszerűen játszottak kortárs magyar előadásokat – mutatott rá a sajtótájékoztatón Szép Gyula operaigazgató. „Azt hiszem, egyedüliek vagyunk a Kárpát-medencében, akik harmincöt évre visszamenőleg bizonyítani tudjuk, hogy fontos a jelenlegi vagy a közelmúltban keletkezett művek bemutatása. Ennek a produkciónak az előadását a két kolozsvári alkotó kiléte indokolja, mert még ha nem is élnek már itt, továbbra is kolozsvárinak tartják magukat” – fogalmazott Szép Gyula, aki szerint ifj. Márkos Albert javasolta a mű bemutatását. Hozzáetette: bízik abban, nagyon érdekes és hangulatos előadást láthat a közönség.
„Az opera a 18. században a fennkölt témákkal foglalkozott, és az arisztokraták számára íródott. Ezzel szemben a daljátékok a polgári rétegnek megfelelő, kevésbé fennkölt darabok voltak. Ifj. Márkos Albertnek ez a műve közelebb áll a daljáték hagyományához. Sokféle műfaj, anyag ötvöződik benne, eléggé posztmodern ez a mű. Fantasztikus munkát igényelt a szólisták részéről is, mivel alkalmazkodniuk kellett a mű világához. Mind a regényben, mind az operában vannak trágár, obszcén, határfeszegető részek is” – figyelmeztettt Szőcs Kristóf zenei vezető.
„Mivel Bodor Ádám egyik művéből íródott színpadi műről van szó, a produkcióban ott van Bodor Ádám írói világa is. A tér és az idő az, ami bizonytalan, ezzel játszik ez a mű, nincs meghatározható, valóságos helyszíne, és az idő is kitágul” – tette hozzá Peregi Dorka rendező.
„1993 óta lakom Budapesten, de a mai napig külföldinek érzem ott magam. Viszont ha hazajövők Kolozsvárra, itt is külföldinek érzem már magam, habár felmenőim a kolozsvári temetőben nyugszanak” – válaszolta ifj. Márkos Albert zeneszerző a Szabadság azon kérdésére, hogy a kolozsvári származás mennyire lesz érezhető a műben.
Ifj. Márkos Albert zeneszerzőtől megtudhattuk: két évvel ezelőtt Bodor Ádám megtekintette egy kamaraoperáját, amelyet Peregi Dorka rendezett Dino Buzzati novellái alapján. „Azt Bodor Ádám meghallgatta, és érdekesnek találta. Kértem, hogy írjon nekem librettót. Eleinte az 1970-es években az Utunkban megjelent rövid novelláit tudtam volna elképzelni, végül a választás a Verhovina Madarai című regény 11. fejezetére esett. Bodor Ádám fél évig írta a librettót, én fél évig írtam a zenét” – elevenítette fel az opera keletkezését a zeneszerző.
Vatamány Atanáz magyarországi színművész, aki a telep elöljárójának, Tormának a szerepét alakítja kifejtette: rengeteg a szöveg, amit még megtanulni is nehéz. Szép András zongoraművésszel már Budapesten is sokat dolgozott, és másfél hónapja tanulja ezt a komplex és izgalmas szerepet. A Repkény szerepét alakító Liber Ágoston magyarországi színművész szerint szerepe igazi zenés színészi feladat.
