Bemutatták T. Szabó Csaba Erdélyi régészet sorozatának új kötetét
A kötetben T. Szabó Csaba, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense Erdély egyedülálló római örökségét, az ókori római vallás helyi sajátosságait és az ókortudomány kortárs, 21. századi kihívásait elemzi.
A könyv bemutatóját október 15-én, csütörtökön délután a Vallásszabadság Házában tartották. A könyv az Exit Kiadó gondozásában jelent meg. Az eseményt Both Szilveszter konzul és Nagy Péter, az Exit Kiadó igazgatója nyitotta meg. Pánczél Szilamér Péter, a Maros Megyei Múzeum osztályvezető régésze, a Római Limeskutató Központ vezetője beszélgetett a szerzővel.
A kötet címe, Erdély régészete felveti a kérdést: van Erdélynek saját régészete? A szerző tanárára, Bajusz Istvánra hivatkozva negerősítette: még ma is beszélhetünk erdélyi régészetről, van egy erdélyi magyar régészet iskola, amely földrajzilag, történelmileg is meghatározott. Ma ez beágyazott a romániai és nemzetközi szakmai körforgásba.
T. Szabó Csaba arra ki kitért, miért érezte szükségesnek egy magyar, olvasmányos összefoglalót írni az ókori vallástörténet témájában. Király Pál monográfiája 100-110 éves, azóta nem készült aktualizált összefoglalás, márpedig tapasztalata szerint az erdélyi olvasó érdeklődik, anyanyelvén szeretne tájékozódni, ezért megérdemli, hogy ilyen könyvet vehessen kézbe.
Az Erdélyi régészet sorozat harmadik kötete a jelenkor aktuális jelenségeire is reflektál. Egyebek mellett az ókori témákat feldolgozó, mesterséges intelligenciával generált hamis képek, valamint a TikTokon milliós megosztást elérő mémek történelmi gyökereit is bemutatja. Ezek között szerepel a férfi virtus eszményének római hagyományokig visszanyúló öröksége, illetve az a törekvés, hogy különböző uralkodók és politikai rendszerek az ókori Róma hiteles örökösének tüntessék fel magukat. Ezt a római örökséghez való kötődést Mussolini politikája, az oszmán szultánok birodalmi ambíciói, valamint a különféle birodalmi eszmék is példázzák. Az ókori Róma politikai hagyományainak továbbélését az olyan elnevezések is jelzik, mint a szenátus, amely számos ország politikai intézményrendszerében ma is jelen van, vagy a washingtoni Capitolium, az Egyesült Államok Kongresszusának, vagyis a törvényhozó hatalomnak otthont adó épület, ahol a szenátus és a képviselőház ülésezik.
Mindezek mögött tudatos választás rejlik, amely a történelmi párhuzamnál magát kívánja pozícionálni, a mai politikában ez élő gyakorlat, s ha tudjuk a rejtett összefüggéseket, jobban értjük a sokszor hangzatos szavak mögé bújtatott valós szándékot.
T. Szabó Csaba arról is beszélt, a történész szakma felé személyes, családi ihletés vezette, a Szabadság hasábjain is megjelenő, az aktualitások mögötti összefüggéseket kibontó cikkei abból a vágyból születnek, hogy reflektáljon az aktuális közéleti, politikai történésekre, amikben sokszor felismerhető az ókori örökség.
