A politikus szerint kezdeményezésének két fontos célja van: feloldani az igazságügyi rendszerben kialakult patthelyzetet, illetve létrehozni egy munkacsoportot, amely a parlament koordinálásával mielőbb megtalálja az alkotmányos jogalkotási megoldást. Hangsúlyozta: a politikában a párbeszéd az egyetlen módja a hosszú távú eredmények elérésének, a makacsság nem vezet életképes megoldásokhoz. A politikus ugyanakkor felhívást intézett a többi koalíciós párt vezetőihez, hogy vegyék ki aktívan a részüket a megoldáskeresésből.
Grindeanu korábban, a koalíciós ülésen élesen bírálta Ilie Bolojan kormányfőt, amiért a bírák és ügyészek különnyugdíjának kérdése ennyire elmérgesedett és munkacsoport felállítását kezdeményezte, kérését azonban a partnerek elutasították. A Hotnews értesülései szerint Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes (RMDSZ) azt mondta Grindeanunak, hogy ezzel végképp elásnának minden reformot ezen a téren. Ekkor Grindeanu idegesen távozott. A portál forrásai szerint mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL), mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) osztja az RMDSZ véleményét.
A romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, a kormány által előterjesztett törvénytervezet tíz éves átmeneti időszakot irányoz elő, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett A szociáldemokraták tíz helyett tizenöt év átmeneti időszakot javasolnak, 70 százalék helyett pedig 75 százalékot.
Nicușor Dan: nem indokolt referendumot kiírni
Maga Nicusor Dan államfő is bírálta Bolojant a kialakult helyzetért, ő maga is a tizenöt éves átmeneti időszakot javasolta. Mindezt azzal indokolta, hogy a romániai bírák és ügyészek kétszer-háromszor többet dolgoznak, mint európai kollégáik, ahol mellesleg 65 év a nyugdíjkorhatár.
Az államfő ugyanakkor bejelentette: nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában. A referendum szerinte olyan esetekben indokolt, amikor vita van a társadalomban egy bizonyos kérdésben. „A bírák és ügyészek nyugdíja kapcsán nincs semmiféle vita, sem a politikai osztályon, sem a társadalmon belül” – fogalmazott. Hozzátette, mindenki egyetért abban, hogy a nyugdíj egyetlen tevékenységi területen sem lehet akkora, mint a fizetés, mert ez arra ösztönözné az embereket, hogy szakmai képességeik teljében nyugdíjba vonuljanak.
Nicușor Dan szerint a különnyugdíjak kapcsán csak olyan részletkérdésekben térnek el a vélemények, mint a nyugdíj és a fizetés aránya, vagy hogy milyen hosszú legyen az új előírásokra való áttérésre megszabott átmeneti időszak. „Ezeket a kérdéseket kell rendezni egy olyan egyeztetésen, amelyben minden releváns szereplő részt vesz, beleértve a bírák és ügyészek képviselőit is” - mutatott rá az államfő.
A téma körüli politikai vita kapcsán az elnök hangsúlyozta, hogy valamennyi koalíciós pártnak hozzá kell járulnia a probléma megoldásához, ezt várja el a társadalom.
Bolojan: Égbekiáltó, amit a bírák és ügyészek műveltek
Ha a kormány nem tudja átvinni a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezetet, nem lesz erkölcsi alapja arra, hogy kezdeményezze a más szakágakban szükséges hasonló korrekciókat - jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan.
A miniszterelnök égbekiáltónak nevezte az egymást követő fizetésemeléseket, amelyek nyomán a bírák és ügyészek az állam ellen indított több mint 20 ezer perrel mintegy 2 milliárd euróra rúgó bérkülönbözetet eszközöltek ki maguknak. „Kétmilliárd euró! Körülbelül ennyibe kerül például az Arad és Nagyváradi közötti gyorsforgalmi út” - tette hozzá.
A miniszterelnök szerint mindenképpen stabilizálni kell a helyzetet ezen a területen, mert a jelenlegi rendszer nem fenntartható.
Ilie Bolojan szerint hasonló korrekciókra lenne szükség a belügyi szerveknél is, ahol több mint 100 ezer ember dolgozik és jelenleg 50 év körüli korban vonulnak nyugdíjba. Szerinte ez a különféle bevetési egységeknél dolgozóknál elfogadható, hiszen nap mint nap veszélynek teszik ki magukat, de például az őrszolgálatot teljesítőknél nem indokolt.
„Csináljanak kormányt az AUR-ral!”
Értesülések szerint Bolojan annyira zokon vette Grindeanuék bírálatát, hogy kijelentette: ha a PSD-nek nem tetszik, ahogy a jelenlegi kormány eljár, forduljon az AUR-hoz és póbáljon Simionékkal parlamenti többséget létrehozni.
Újságírói kérdésre Grindeanu cáfolta, hogy ilyen szóváltásra került volna sor és biztosította a sajtót: az ő mandátuma idején nem lesz PSD-AUR szövetkezés. “Mi a koalíció jelenlegi pártjaival és a nemzeti kisebbségekkel léptünk koalícióra, és nem áll szándékunk kilépni a kormányból”– mondta a szociáldemokraták ideiglenes elnöke.
George Simiont is megkérdezték: játszadozik-e a szövetség gondolatával a PSD-vel? Az AUR vezetője kijelentette: nem akarja, hogy az általa vezetett párt kormányt alakítson „azokkal az erőkkel, amelyek érvénytelenítették a romániai választásokat”, de jóvátételként el tudna képzelni, hogy a kormány élére Calin Georgescu kerüljön, még annak árán is, hogy az AUR nem lesz tagja a koalíciónak.
Nincs konszenzus a koalícióban a minimálbér emeléséről sem
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja - jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
Az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva Bolojan elmondta, tárgyaltak a jövő évi minimálbér kérdéséről a koalícióban, és arra a megegyezésre jutottak, hogy a minimálbér jelenlegi szinten tartását támogatják.
Mivel a közszférában a fizetések egy részét a minimálbérhez viszonyítják, utóbbi emelése szembemenne a kormány korábbi intézkedésével, amellyel befagyasztotta a közalkalmazotti béreket 2026-ra - érvelt a miniszterelnök. Emellett a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások számára is problémákat okozna a minimálbér esetleges emelése. Példaként azokat a kisebb cégeket, gyárakat említette, amelyeknél a bérköltségek jelentős mértékben meghatározzák a vállalkozás életképességét.
A kormányfő azt is elmondta, hogy a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanácsban is megvitatják a témát jövő héten. „Õszintén kell tárgyalnunk a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, az elemzések alapján meg kell nézni, lenne-e lehetőség egy minimális emelésre” - mondta Bolojan, hozzátéve azonban, hogy a közgazdászokkal folytatott egyeztetések alapján a jelenlegi helyzet nem hagy túl nagy mozgásteret.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kijelentette: figyelmeztette a kormányt arra, hogy a minimálbér-emelés elmulasztása kötelezettségszegési eljárás elindítását vonja maga után. Emlékeztetett arra, hogy az európai minimálbér bevezetésével Románia kötelezettséget vállalt az összeg évenkénti kiigazítására.
