A beszámolók alapján a közterületeken zajló kényszersorozások – a közösségi médiában is terjedő felvételek szerint – gyakran fizikai erőszakkal járnak, ami egyre hevesebb ellenállást vált ki. Az elmúlt hetekben több városban történt támadás toborzótisztek ellen: volt, ahol késsel sebesítettek meg egy munkatársat, máshol lövések dördültek, illetve előfordult, hogy civilek blokkolták a mozgósítottakat szállító járműveket és segítették őket a menekülésben; egyes esetekben nők is aktívan felléptek a mozgósítás megakadályozásáért.
A rendőrségi értékelések szerint a jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy sokan nem akarnak bevonulni, a TCK-kat érintő korrupciós vádak pedig tovább rombolják a bizalmat. Toborzótisztek arról beszélnek, hogy míg 2022-ben még jellemzően támogató közhangulattal találkoztak, ma gyakran ellenséges reakciók kísérik a munkájukat, és van, aki a szolgálat után civil ruhában próbál hazajutni. Elemzők a módszerek „keményedését” és a háborús fáradtság erősödését emelik ki, a társadalomban nő a béke iránti igény, felmérések szerint emelkedett azok aránya is, akik akár területi engedmények árán is a lezárást támogatnák.
A politikai vezetés közben nyíltabban beszél a problémákról: Volodimir Zelenszkij és az új védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov is elismerte, hogy gondok vannak a mozgósítás gyakorlatában; az elnök a nyilvánosság előtt is használta a „buszosítás” kifejezést, és reformokat ígért. Kormányzati oldalon felmerült a rendszer átalakítása, a visszaélések visszaszorítása, illetve a szerződéses szolgálat erősítése – például meghatározott idejű, kedvezményekkel járó „motivációs szerződések” bevezetésével. Ugyanakkor olyan vélemények is megjelentek, amelyek a szigorítás irányába mutatnának (korhatár csökkentése, szankciók bővítése az elkerülőkkel szemben).
Szakértők szerint a hatalom nehéz egyensúlyozásra kényszerül, a hadseregnek folyamatos utánpótlásra van szüksége, miközben a társadalmi ellenállás erősödik. A feszültség egyes kisebbségi közösségekben is érzékelhető: beszámolók szerint hatósági ellenőrzések és a közösségi vezetők bevonásával zajló „meggyőzési” kísérletek is napirenden vannak, amit kritikusok a már eleve feszült viszonyok további romlásától tartva bírálják.
Névtelenül nyilatkozó toborzótisztek napi kvótákról, gyakoribb utcai konfliktusokról és a hivatalos kommunikáció, illetve a fronton tapasztalható létszámhiány közti ellentmondásokról beszélnek; a korrupcióra utaló állításaikat azonban hivatalosan nem erősítették meg.
