A romániaiak háromnegyede úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó - derül ki a CURS decemberi adataiból.
A felmérés összképe szerint a társadalmat bizalmatlanság, pesszimizmus és erős gazdasági nyomás jellemzi. Az adatok feszült közhangulatra utalnak, amelyben az ország jövőjével, az intézmények működésével és az életszínvonal alakulásával kapcsolatos negatív megítélések egymást erősítve vannak jelen – áll a CURS közleményében.
A politikai vezetők iránti bizalom általánosan alacsony, egyik szereplő sem részesül egyértelmű többségi pozitív megítélésben.
„Călin Georgescut a válaszadók 40 százaléka tartja nagyon vagy rendkívül megbízhatónak, de 54 százalék alig vagy egyáltalán nem bízik benne. George Simionban a válaszadók 37 százaléka bízik nagy vagy nagyon nagymértékben, szemben az 58 százalékos negatív értékeléssel, míg Nicușor Danban 35 százalék bízik, 60 százalék pedig nem” - derül ki a felmérésből.
Nagyfokú a bizalmatlanság Ilie Bolojan és Sorin Grindeanu iránt, 71, illetve 70 százalékos, a válaszadók csupán egynegyede mondta, hogy nagyon vagy rendkívül nagymértékben bízik bennük. A bizalmatlanság Diana Șoșoacă esetében a legmagasabb, mintegy 80 százalék, csupán 16 százalék bízik benne. Ugyanakkor Ciprian Ciucu, Bukarest nemrég megválasztott főpolgármestere, Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke, és Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja (POT) vezetője a válaszadók körülbelül 22 százaléka számára ismeretlen.
A romániaiak körében leginkább a biztonságot és stabilitást képviselő intézmények élveznek bizalmat. A hadsereget a válaszadók 81 százaléka, az egyházat 76 százaléka, a tűzoltóságot pedig 65 százaléka ítéli meg pozitívan. Az Európai Unió megítélése is inkább kedvező: a megkérdezettek 55 százaléka jó vagy nagyon jó véleménnyel van róla.
Ezzel ellentétben a politikai és igazságszolgáltatási intézményekről túlnyomórészt negatív véleménnyel vannak a romániaiak. A válaszadók csupán 24 százaléka vélekedik pozitívan az igazságszolgáltatásról, 25 százalékuk a parlamentről, 26 százalékuk pedig a kormányról és az alkotmánybíróságról.
A televíziós csatornák megítélése is megromlott, a válaszadók 62 százaléka rossz vagy nagyon rossz véleményt fogalmazott meg róluk. Ezek az eredmények a polgárok és a kormányzásért felelősnek tartott intézmények közötti mély szakadékra utalnak.
Amennyiben a következő vasárnap tartanák a választásokat, a román választópolgárok 35 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 22 százalék a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék pedig a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 9 százalékát, az RMDSZ és az SOS Románia pedig egyaránt 5-5 százalékát szerezné meg - derül ki a felmérésből.
A közvélemény megosztott Ilie Bolojan kormányának gazdasági intézkedéseit illetően. A válaszadók 41 százaléka szerint voltak olyan lépések, amelyek szükségesek voltak, míg másokat nem tartottak indokoltnak, ami árnyalt, részleges támogatottságot tükröz. Ugyanakkor 26 százalék úgy véli, hogy az intézkedések összességében indokoltak és szükségesek voltak, míg szintén 26 százalék indokolatlannak és feleslegesnek ítéli meg őket.
A hivatkozott forrás szerint a lakosság többsége közvetlenül megérzi a gazdasági intézkedések hatását. A válaszadók 56 százaléka nagyon erősnek, további 26 százaléka pedig erősnek ítéli a saját magára és családjára gyakorolt hatást. Ez azt jelenti, hogy tízből nyolc romániai jelentős következményeket tapasztal, ami magyarázatot ad a felmérésben kimutatott magas szintű elégedetlenségre és gazdasági bizonytalanságra.
Az elmúlt 12 hónapot vizsgálva a személyes pénzügyi helyzet megítélése egyértelműen negatív: a megkérdezettek 35 százaléka szerint anyagi helyzete valamelyest, míg 23 százaléka szerint jelentősen romlott, vagyis összesen 58 százaléka élt meg pénzügyi visszaesést. Bár 30 százaléka úgy nyilatkozott, hogy helyzete változatlan maradt, többségük nem elégedett ezzel, ami arra utal, hogy a stagnálást inkább nyomásként és bizonytalanságként, semmint stabilitásként érzékelik.
Az árak jövőbeli alakulásával kapcsolatban a várakozások döntően borúlátóak. A válaszadók 51 százaléka jelentős, további 33 százaléka mérsékelt áremelkedésre számít a következő évben. Mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy az árak nem változnak, és csupán 2 százalék vár árcsökkenést. Mindez a rövid távú gazdasági stabilitásba vetett bizalom hiányát tükrözi.
A CURS felmérése december 10. és 19. között készült 1067 fős mintán.
