Dr. Vass Levente: nem röghöz kötni kell a fiatalokat, hanem a rendszert fejleszteni
A News.ro beszámolója szerint a kormányfő a községi polgármesterekkel tartott találkozón úgy fogalmazott: „az állami finanszírozású egyetemi tanulmányokat és rezidensképzést végzett fiataloknak kötelezettségük van az országgal szemben, és két, három, négy vagy akár öt éven át Romániában kellene munkát vállalniuk. „Bátorságra van szükség ahhoz, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek nem mindig hangzanak jól, mint ahogyan ahhoz is, hogy orvosaink egy részét oda irányítsuk, ahol valóban szükség van rájuk: a távolabbi vidéki térségekbe és a kisebb városokba” – fejtegette Ilie Bolojan.
A miniszterelnök hozzátette: ha ezt az elvet sikerülne a gyakorlatba ültetni, akkor nem fordulhatna elő, hogy Romániában évente mintegy hétezer orvostanhallgató végez, körülbelül négyezren kezdenek rezidensképzést, ám néhány év elteltével mindössze nagyjából ezren maradnak a közszférában dolgozni. „A többiek sajnos elvesznek számunkra. Ugyanakkor több európai országban dobogós helyezettek vagyunk az ott dolgozó román orvosok számát tekintve” – fogalmazott.
Dr. Vass Levente kiemelte: az egyértelmű, hogy Romániában az orvosok eloszlása aránytalan. Sokkal több beteg jut egy szakorvosra a kisebb városokban, kisebb kórházakban, mint az egyetemi központokban. Különbség van az egyetemi központtal nem rendelkező megyék között is, nem is szólva a községekről, ahol csak háziorvos működik.
Az orvosokat azonban nem lehet az 1989 előtti rendszer eljárásai szerint elosztani, megszabva, kinek hova kell mennie – szögezte le. Az aránytalanságok orvoslását a különböző támogatási rendszerek működtetésével lehetne elérni, folytatva a kórházak másfél évtizede zajló decentralizációját, azokat a helyi, megyei önkormányzatok irányítása alá adva. „A kórházak korszerűsítésével, az újabb gépek beszerzésével lehet a szakmát a fiatal szakorvos kollegák számára vonzóvá tenni, vagy akár a külföldön dolgozó főorvosok számára is a hazatelepedést kívánatossá tenni” – állapította meg Vass Levente.
Nyomatékosította: az egészségügyi rendszer fejlesztése a fontos. El kell érni azt, hogy a fiatal orvos kollegák olyan szerződést köthessenek az egészségügyi biztosítópénztárral, hogy kisebb városokban, akár faluhelyen is megnyithassák rendelőjüket, és azt fenn is tudják tartani. „Azaz, szélesíteni kell a piacot, amely fel tudja venni a frissen végzett orvosokat – azokban a megyékben is, amelyekben nincsenek egyetemi központok.”
Dr. Vass Levente szerint az orvosok térségenkénti egyenlőtlen eloszlása nem csak romániai, hanem európai jellemző, és az unió minden államának feladata van ezzel a problémával kapcsolatban.
„Ami a romániai orvosképzést illeti, úgy fogalmazhatnánk, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet: az orvostanhallgatók beiskolázási száma ugyanis sokkal nagyobb, mint a munkahelyi kapacitás, amelyet a rendszer jelenleg nyújthat. Éppen ezért, az egészségügyi szakpolitikák szintjén azért dolgozunk, hogy növeljük a felvevőpiacot, hogy a fiatalok el tudjanak helyezkedni” – részletezte a politikus. Rámutatott: ha a rendszer még nem elég érett, nincs elegendő munkahely, nem lehet röghöz kötni a fiatal végzetteket sem, kötelezni őket az országban maradásra. A frissen végzett orvosokat szintén támogatásokkal, szolgálati lakások biztosításával, vagy akár az újonnan megnyitandó vidéki rendelőknek szánt adókedvezményekkel lehetne motiválni, hogy maradjanak.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy nemcsak a rezidens orvosokat, hanem általában a fiatalokat a mobilitás támogatásával, a bölcsődei, óvodai hálózat bővítésével, az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztésével lehetne meggyőzni arról, érdemes itthon maradni.
„A fiatal orvoskollegák számára motiváció lehet a társadalmi megbecsülés is. Az orvosi hivatás nem gazdagságot, hanem társadalmi elismertséget jelent. Stabil jólétet biztosít, de nem gazdag, hanem elismert orvosok vannak” – mutatott rá dr. Vass Levente.
INGYENESSÉ VÁLIK A MÁSODIK ORVOSI VÉLEMÉNY AZ RMDSZ KEZDEMÉNYEZÉSÉRE
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház a törvénymódosító tervezetet, amely szerint a betegek jogosultak arra, hogy szükség esetén a kezelőorvosuk átirányítsa őket és időpontot is foglaljon számukra a következő szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra. Az RMDSZ szerdai közleménye szerint a törvénymódosítás előrelépés a betegközpontú egészségügyi ellátás irányába. Az elfogadott módosítások bevezetik az irányított betegellátás rendszerét, valamint garantálják valamennyi biztosított számára a második szakmai orvosi véleményhez való jogot, amelyet az egészségbiztosítási rendszer finanszíroz. „Célunk, hogy a betegek gyorsabban és kiszámíthatóbban jussanak el a szükséges vizsgálatokhoz és kezelésekhez, miközben csökkennek a várakozási idők. A második orvosi véleményhez való jog biztosításával erősítjük a betegbiztonságot és növeljük az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat. Mindez egy emberközelibb, valóban betegközpontú ellátást teremt” – idézte a közlemény dr. Vass Levente Maros megyei képviselőt, a törvénytervezet kidolgozóját.
