A Digi24-nek nyilatkozva a politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly az infláció megközelítette a 10 százalékot, a vásárlóerő csökkent, ezért az idei adóemelésekkel az emberek számára betelt a pohár. Ezért az RMDSZ azt kéri, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott alsó és felső adószintek között a költségvetésük elfogadásáig legtöbb 50 százalékkal csökkenthessék az adókat.
Kelemen szerint elsősorban a gépjárművek adója nőtt, mivel a hibrid autókra vonatkozó kedvezményeket megszüntették, de a vártnál sokkal nagyobb arányban emelkedett számos településen az ingatlanadó is.
Az RMDSZ elnöke azzal érvelt, hogy a kormány a társadalom teherbíró képességét szem előtt tartva felülvizsgálhatja a korábbi döntéseit, és erre volt már precedens. “Ez nem gyengeség, hanem érettség és bölcsesség jele, mert nem lehet a nép akarata ellenében kormányozni” - jelentette ki. Szerinte az adók csökkentésével a helyi önkormányzatok bevételei kissé csökkenni fognak, de ez nem fogja érinteni az állami költségvetést, ezért a jelenlegi helyzetben ez a helyes megoldás.
A politikus szerint a kormánynak újra kell gondolnia a fogyatékossággal élők adómentességére vonatkozó döntését is, és lehetővé kell tennie, hogy az önkormányzatok mérsékeljék az adóterheiket.
Bolojan időt kért a javaslat elemzésére
Kérdésre válaszolva Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ javaslatáról tárgyalt már miniszterelnökkel is, aki időt kért a helyzet elemzésére. Hozzátette, hogy a kormánynak módjában áll sürgősségi rendelettel elvégezni a szükséges korrekciót a jelenlegi törvényen. “Természetesen lesznek viták, de remélem, hogy a miniszterelnök elfogadja az érveinket, mert ezek ésszerű érvek. (...) A kormány túl sok frontot nyitott, néhányat le kellene zárni, mert jelenleg az összes társadalmi csoport elégedetlen” - érvelt a politikus.
Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a deficitcsökkentés kényszere néha meggondolatlan döntésekhez vezetett. A helyi adók emelésének esetében ráadásul az is problémát jelentett, hogy a törvény késlekedése miatt az önkormányzatok tavaly decemberben, karácsony és újév között döntöttek az idei adószintekről, és nem volt idő közvitára.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a miniszterelnök a kelleténél keményebb megszorításokat alkalmaz, Kelemen Hunor kijelentette: Ilie Bolojant keménykezű politikusként ismeri, Nagyvárad polgármestereként is határozott vezetési stílusa volt. Ugyanakkor hangsúlyozta: egy kormányfőnek módjában áll felülvizsgálni bizonyos döntéseket. “Bármikor kimondhatja, hogy: rendben, ezt most korrigáljuk” - magyarázta.
Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: ha a koalíció nem tud igazságosabb, kiegyensúlyozottabb kormányzást biztosítani, és nem veszi figyelembe a társadalmi elvárásokat, akkor a kormány gyorsan elveszítheti a támogatottságát. Ha pedig ez bekövetkezik, május-júniusra elolvad a társadalmi támogatás, és ez már drámai helyzetet teremtene.
Megjegyezte, hogy a politikai döntéshozatalban nem elegendő pusztán költségvetési szempontok alapján mérlegelni, figyelembe kell venni a társadalom reakcióit és teherbíró képességének határait is. Úgy vélte, csak így őrizhető meg a kormányzás stabilitása és legitimitása.
Sürgősségi rendeletet javasol az RMDSZ a közigazgatási intézkedéscsomagra
Kelemen Hunor szerint a közigazgatási intézkedéscsomag elfogadása sürgősségi rendelettel gyorsabb lenne, mint a parlamenti felelősségvállalás, és lehetővé tenné, hogy a 2026-os költségvetés már februárban a parlament elé kerüljön.
A Digi24-nek nyilatkozva a politikus kifejtette, hogy a felelősségvállalási eljárás elsősorban azért húzódna el, az alkotmánybíróság esetleges megkeresése késleltetné a jogszabály kihirdetését, ami nélkül nem lehet megalapozni a költségvetést. Ha az intézkedéscsomagot sürgősségi rendelettel fogadja el, a kormány február 20-a után már benyújthatná a parlamentbe a költségvetés tervezetét, míg felelősségvállalással ez februárban már nem lenne reális - magyarázta.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének szakmai vitája lezárult, az esetleges kisebb módosítások a véleményezési eljárás során még elvégezhetők. Ami pedig a gazdaságélénkítő csomagot illeti, a koalíciós egyeztetések befejeződtek, a tervezet elkészült, és már csak végleges formába kell önteni a pénzügyminisztériummal folytatott további egyeztetések után. Megjegyezte, hogy az utóbbi csomag hosszú távú reformokat tartalmaz, amelyeknek 2026-ban még csak mérsékelt hatása lesz a költségvetésre.
Kelemen Hunor beszélt a Szociáldemokrata Párt (PSD) által szorgalmazott úgynevezett szolidaritási intézkedésekről is. Hangsúlyozva, hogy jómaga is szóba hozta már korábban a koalícióban a kisnyugdíjasok egyszeri támogatásának folytatását, mert a drágulások ezt továbbra is indokolják. Elmondta, hogy a támogatás kifizetésének módjáról - egy vagy több részletben - még zajlanak az egyeztetések, de az intézkedést mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe. Becslése szerint a kisnyugdíjasok támogatása 3-3,5 milliárd lejjel növelné az idei állami kiadásokat.
Vonják vissza a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetésének tiltását
Kelemen Hunor szerint a kormánynak vissza kellene vonnia azt az intézkedést, amelyik megszünteti a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetését.
A Digi24-nek nyilatkozva a politikus kedd este kijelentette, hogy nem tartja helyesnek ezt a lépést, nem érti az indoklását, és állítása szerint a koalícióban nem egyeztettek róla. "Nem értem logikáját. Ez nem jó intézkedés, de korrigálható"- fogalmazott Kelemen.
Az RMDSZ elnöke a pedagógusokat érintő intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszert nem szabad tovább terhelni. Emlékeztetett arra, hogy a tanügy már korábban is jelentős áldozatokat vállalt, ezért ellenzi a tanárok kötelező heti óraszámának növelését vagy az intézményi átalakításokat. Szavai szerint az oktatást békén kell hagyni, a tanügynek inkább támogatásra, nem további megszorításokra van szüksége, beleértve a felsőoktatást is.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem ért egyet Ilie Bolojan kormányfő állításával, miszerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) akadályozza a reformokat, ugyanakkor elismerte, hogy a kormánykoalícióban nehezen, sokszor hónapokig elhúzódó viták után születnek meg az érdemi döntések. Véleménye szerint az elmúlt félévben inkább költségvetési korrekciók történtek, mint valódi reformok, jóllehet ezekre szükség volt a súlyos deficit kezelése és a nemzetközi hitelezők bizalmának helyreállítása érdekében.
A jövő évben esedékes miniszterelnök-cseréről szólva az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy 2027-ben a PSD átveszi a kormányfői tisztséget, mivel ezt a koalíciós megállapodás rögzíti. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ nem támogatta ezt a megoldást, de elfogadta a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntését, amit szerinte a feleknek be kell tartaniuk.
