A kérdésről a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján J. D. Vance alelnök is megszólalt. Szerinte az európai vezetőknek komolyabban kellene venniük Grönland biztonságát, különben Washington kénytelen lesz saját lépéseket tenni, miközben a diplomáciai egyeztetések folytatódnak.
Az Egyesült Államok már az 1951-es amerikai–dán megállapodás alapján is működtethet katonai támaszpontokat Grönlandon, Dánia és a sziget vezetésének beleegyezésével.
A Reuters értesülései szerint amerikai kormányzati körökben azt is mérlegelik, hogy közvetlen pénzkifizetésekkel ösztönözzék a grönlandiakat a Dániától való elszakadásra és egy esetleges amerikai csatlakozásra. A felmerült összegek fejenként 10 ezer és 100 ezer dollár között mozognak, ami összesen akár közel 6 milliárd dollárt is jelenthetne.
A Fehér Ház hivatalosan nem erősítette meg ezeket a terveket, de Trump és tanácsadói nem tagadták, hogy vizsgálják Grönland „megvásárlásának” lehetőségét. Az elnök nemzetbiztonsági érvekre hivatkozik, kiemelve a sziget stratégiai és ásványkincsekben rejlő jelentőségét.
A pénzügyi ösztönzők csak egy részét képezik azoknak a forgatókönyveknek, amelyeket Washington mérlegel Grönland megszerzésére, a diplomáciai megoldásoktól az erőteljesebb nyomásgyakorlásig.
Trump elképzeléseit Dánia és több európai ország határozottan elutasította. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök szerint „elég volt az annexiós fantáziákból”. Egy közös európai nyilatkozat hangsúlyozza: Grönland jövőjéről kizárólag Grönland és Dánia dönthet.
Felmerült egy szabad társulási megállapodás (COFA) lehetősége is, ám ehhez Grönlandnak előbb függetlenné kellene válnia Dániától. A Reuters szerint bár a grönlandiak többsége támogatja az önállóságot, az elszakadás gazdasági kockázatai eddig visszatartották a politikai döntéshozókat, és a lakosság többsége nem szeretne az Egyesült Államok része lenni.
