A koalíció pártjai hatalmas csatát vívtak a helyi és központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentés érdekében is, s amikor azt hitte a kormány, hogy a legnagyobb akadályoktól megszabadult a sürgősségi rendelet elfogadásával, hirtelen két veszély ütötte fel a fejét. Az egyik a Nép Ügyvédjétől, Renate Webertől érkezett, mert az ombudsman megtámadta az alkotmánybíróságon a közigazgatási kiadáscsökkentésről rendelkező sürgősségi rendeletet. Az ügyet nem tudni, hogy mikor tárgyalja a taláros testület. A kormány számára ez azért rossz, mert a kabinet mintegy 2,2 milliárd lejt tervezett megtakarítani ezzel az intézkedéssel, márpedig ha a jogszabály sorsa bizonytalan, akkor nem világos, hogy felszabadul-e belátható időn belül ez a 2,2 milliárd lej vagy sem. Az újabb alkotmányossági vita érzékenyen érinti a költségvetés megtervezését, mert jó lenne tudni, hogy lehet-e számítani erre a pénzre.
A másik nagy veszély, ami hirtelen felbukkant a kormány előtt, az a nemzetközi gazdasági helyzet. Ez sem segíti a kormány dolgát, mert az újabb közel-keleti háború kitörése teljesen kiszámíthatatlanná tette a kőolaj és a földgáz árát. Az elmúlt héten jelentős mértékben drágultak az energiaforrások, és az árak alakulásáról semmi biztosat nem lehet tudni mindaddig, amíg a háborúban álló felek nem döntenek úgy, hogy leállítják a harcokat. Tervezni ilyen körülmények között lehetetlenség, hiszen az infláció ismét kiszámíthatatlanná válik. Az energiaárak emelkedése mindenképpen éreztetni fogja a hatását az egyéb termékek árában is, hiszen energia nélkül nincs termelés és gazdaság. Romániát azért érte kellemetlenül ez az újabb háború, mert a fogyasztói árindex már most is szinte kétszámjegyű, és a jegybank hiába számított arra, hogy az infláció gyorsan mérséklődni fog, mert a február 28-án elindított újabb háború nagy valószínűség szerint áthúzza – sokadszorra – a jegybanki számításokat. De költségvetést sem lehet így tervezni, mert a büdzsében jó lenne minél pontosabban belőni az inflációt és a gazdasági növekedést. Most már egyáltalán nem biztos, hogy beszélhetünk növekedésről, ugyanis az infláció esetleges további emelkedése még jobban visszafogja a fogyasztást, ami már ténylegesen, és nem csak technikai recesszióba sodorhatja a gazdaságot.
A Moody’s hitelminősítő a hétvégén közzétett értékelésében úgy vélte, hogy a kormány költségvetési konszolidációt erősítő intézkedései körül egyre több a politikai bizonytalanság, amit nem csak a külföldi piacok tapasztalnak, hanem mi is nap mint nap érzékelünk az újabbnál-újabb koalíciós viták miatt. Sorin Grindeanu vasárnapot jelölte ki határidőként, vagyis a szociáldemokraták csak akkor hajlandók választ adni, hogy támogatják vagy nem a költségvetést. Nehezményezik, hogy bizonyos intézkedések, amelyek fontosak számukra, nem kaptak helyet a büdzsében. Tehát magyarán semmi nem biztos, de a baj az, hogy ha nem is lennének ezek a lappangó politikai feszültségek, akkor is nagyon nehéz lenne a tervezés. A politikai bizonytalanság csak súlyosbítja az általános nemzetközi helyzetet, s éppen ezért a Moody’s nem zárta ki, hogy rontani fogja Románia államadós-besorolását, ha a belpolitikai helyzet miatt zátonyra futnak a kormány költségvetési konszolidációs tervei. Ez lenne az utolsó dolog, ami hiányozna, hiszen a hétfői legfrissebb felmérés is azt mutatja, hogy az AUR toronymagasan vezet a pártpreferenciákban. A nemzetközi turbulenciákra cseppet sem vagyunk felkészülve, mert a román gazdaság a belső válságai, az egyensúlyhiányok miatt is kifejezetten sérülékeny. Ha ezt súlyosbítja egy kedvezőtlen nemzetközi konjunktúra, akkor kiderülhet, hogy mindaz sétagalopp volt, amit az elmúlt években éltünk.
