Feminizmus férfiszemmel

Feminizmus férfiszemmel

A feminizmus a nemek közti egyenjogúság létrehozásáért kialakult mozgalom, amely mára már a világ minden szegletében megtalálható. Jelenleg az egyik legtöbb támogatót számláló eszme. Van-e szüksége a modern kor civilizációjának a feminizmusra?

Az emberjogi mozgalmak fő ismérve, hogy olyan társadalmi csoportokat fognak össze, amelyeket valamilyen hátrányos megkülönböztetés ér. A feminizmus elsősorban a nők jogaiért küzdő szerveződés, amely az élet számos területén hozott gyümölcsöző eredményeket. Vajon szükségünk van ma még egy ilyen mozgalomra, politikai eszmerendszerre, amelyet bármilyen más jogi csoportosulással helyettesíteni lehetne? Felületes ránézésre azt mondhatnánk: nincs.

A 21. századi nő már nem beszélhet diszkriminációról abban az értelemben, hogy teljes mértékben ugyanazon jogokat élvezi, mint a férfiak. Bármely nő lehet politikus, mérnök, asztronauta, ezenfelül rendelkezik minden olyan jogi, oktatási, politikai, gazdasági eszközzel, amivel egy férfi is. Sőt világunk legnagyobb elméinek jelentős hányada nő. Ha ennyi mindent köszönhet a női társadalom a nők mozgalmának, vagyis a feminizmus betöltötte rendeltetését, akkor miért nem szűnik meg széles körben, mint például a #metoo mozgalom? A feminizmus vívmányait, eredményeit tárgyalva nem szabad elfelejtenünk, hogy a mi társadalmunk a 21. századi nyugati társadalom része (többé-kevésbé), hiszen itt jól-rosszul, de érvényesülnek a fent említett jogok, ám a romániai nők helyzete mégsem összehasonlítható egy szudáni vagy indiai nő helyzetével. Szép országunkban sem oly rózsás a helyzet, de korántsem annyira elszomorító, mint a harmadik világban. Bár több kritika is éri a feminizmust, például az ideológia radikalizálódása kapcsán, nem tekinthetünk el a mozgalom fő céljától és attól, amire aktivistái próbálják felhívni a figyelmet. És ebben a tekintetben akad még tennivaló a világban.

A feminizmus fontos és szükséges is. A valóság és a gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen és ehhez hasonló társadalmi szerveződések minden hibájukkal együtt többet tesznek az emberi civilizációért, mint bármi vagy bárki más. Egyik (általam is nagyon kedvelt) érv a feminizmus ellen, hogy teljes mértékben helyettesíteni lehetne egyszerű emberjogi mozgalmakkal. Akkor miért nem tesszük ezt? Mert a különböző társadalmi problémákkal különböző, célzott társadalmi szerveződések foglalkoznak. A kérdés tehát nem is az, hogy van-e szükség ma még feminista megmozdulásra, hanem az, hogy mikor éri el a férfitársadalom azt az intelligenciaszintet, amikor már nem lesz rá igény.

Kapcsolódó cikkek

Van, akinek az első cikk jelentette az áttörést, másnak az első interjú vagy az első vágott videó. Volt, aki a Campus miatt vette meg első profi kameráját. Mindannyiunk történetében közös a felismerés: minden lehetőséget ki kell próbálni, akkor is, ha az elsőre ijesztő. Egy év alatt nemcsak szakmailag fejlődtünk, hanem csapatjátékosként, barátként, alkotótársként is. Ötleteltünk, néha vitatkoztunk, nevettünk, hajnalig szerkesztettünk, posztoltunk, vagy videót vágtunk. Mindeközben valami sokkal nagyobb épült: olyan közösség, amely hisz abban, hogy nincs lehetetlen. Ha most gondolkozol, hogy belevágj-e, gondolj arra, hogy mi egy év alatt teljesen új alapokra helyeztük a diáklapot. „A Campus történelmet írt” – mondta Botházi Mária a Médianapokról szóló videónkban. És ez még csak a kezdet. Most azonban nyári szünetre vonulunk, de nem tűnünk el teljesen, figyeljétek majd a közösségimédia-felületeinket! Mielőtt elmennénk, elmondjuk, mivel maradtunk.
Elmélkedős
Elmélkedős