Elhagyatott stadion, Ljubljana
Fáradt, erőtlen léptekkel sétál lefelé a kőpadok között. Tekintete a távolba mered, de a messzeségben semmi
más, csak a zöld lepte tér és az elfelejtett betonfelület színe. Mit figyel?
Mifolyikitt
Neked is nehezen megy a tanulás? Úgy érzed, fárasztó az online oktatás és szinte semmivel sem tudsz többet a tanárral való virtuális találkozás után, mint azelőtt? Olvasd el ezt a néhány tippet Illyés Magdától – a Pszichológia és Neveléstudományok Kar oktatójától –, hátha akad olyan, amit még nem alkalmaztál, de nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az online oktatás hatékony legyen, a félév pedig megérje!
1. Legyen mindenkinek napirendje, amihez tartja magát! (tanórák, egyéb tevékenységek)
2. Különítsük el a tanulás helyét, még ha csak egy asztalsaroknyi hely is az!
Játsszunk! Elmondod, hogyan iszod a kávéd, én pedig megmondom, milyen ember vagy. Az is lehet, hogy te feketén szereted. Elég édes az élet, ugye? Elfogadsz mindent olyannak, amilyennek teremtve lett. De hadd áruljak el egy titkot, a nagy többség nem ilyen.
A nagy többség nem fogadja el a kávé ízét. Kell nekik két deci tej, három barna cukor és fahéj is a tetejére, hogy meg tudják inni. Rosszabb esetben még a cukrot is édesítőszerre cserélik. De úgy sem érzik majd tökéletesnek.
Mostanában nehéz nem a koronáról beszélni, a járványhelyzet minden másról elvonta az emberek figyelmét. Háttérbe szorultak olyan témák, amelyek tavaly szinte mindenkit foglalkoztattak, ilyen például a környezetszennyezés és a klímaváltozás elleni küzdelem. Emiatt az erre fókuszáló influenszerek is teret vesztettek.
Vissza a suliba
A tervezett elavulás nevű mechanizmus kezdete az 1920-as évekre tehető, amikor a gyártóvállalatok rájöttek, hogy ha tartós termékeket állítanak elő, az a gazdaság gyengülését fogja eredményezni, egyre kevesebbet fognak vásárolni az emberek. Így olyan árucikkek termeléséhez fogtak, amelyek élettartama sokkal rövidebb, hamar tönkremennek, ezért gyakrabban kell cserélni is őket.
Nem vallom magam sportembernek, a futás hallatán nekem is feláll a szőr a hátamon (az más tészta, hogy ha alkalmanként a fejembe veszem a rohangálást, képes vagyok kitartó maradni a második futásig), a gyaloglásról viszont sosem mondanék le.
Az utolsó másfél licis évemben hozzászoktam a reggel hét előtti negyedóra sétához/rohanáshoz, sokszor igazán jólesett, hogy elsétálhattam kicsiny falum egyik végétől a közepéig. Amikor felkerültem Kolozsvárra, sokat tanakodtam azon, vajon hogyan fogom beiktatni életembe a mozgást.
Van az a jelenség, hogy minél jobban el akarsz tüntetni valamit, annál kíváncsibbak rá az emberek. Ha egy kisgyereknek azt mondod, hogy nem ehet a polcon lévő csokiból ebéd utánig, lehet, hogy benyomja a felét ebéd előtt 5 perccel. Ha nem szólsz neki, hogy van édesség a polcon, észre sem veszi.
Ez történt azzal a meséskönyvvel is, amelynek Dúró Dóra Magyarországon hadat üzent. A Mi Hazánkért Mozgalom elnökhelyettese ledarálta a kötetet és a jelenetet videóra vették, ezáltal nagy összefogást generált az LMBTQ-közösségben és azon kívül is.
A vicceink nem viccesek, a céljaink nem reálisak, a kapcsolataink nem igazak és nem igaziak. Nagyjából ilyen ismérveket sorakoztatnak fel az idősebbek a generációs szakadék túloldaláról, amikor a mai fiatalokat jellemzik. Ez a Z generáció azonosító kódja, amennyiben nem felejtjük el hangsúlyozva hozzátenni az internet- és telefonfüggőséget. Talán igaz.
„Vásárhelyi Melinda vagyok, frissen végzett újságíró. Az e-mailben csatolom az önéletrajzom, amellyel jelentkezem az önök által meghirdetett álláslehetőségre.”
25 elküldött e-mail, 13 megválaszolatlan. 14 kinyomtatott önéletrajz. 12 „Köszönjük a jelentkezését, majd visszajelzünk”. 10 lerágott köröm és megszámolhatatlan identitásválság. Végeztem az egyetemmel. Belecsapok a lecsóba, ez vagány. Nincs több szesszió, nincs több tanulás. Végeztem az egyetemmel. A lecsó, amibe belecsaptam, egyre furcsább ízű. Kicsit csíp, kicsit kesernyés.
Most tényleg kezdjem a már unalmas maszlaggal, hogy koronavírusos lett a szomszédom, miközben félig elaludtam az online órám mellett? Vagy meséljem el az elcsépelt Bridget Jones-szerű hazaköltözésemet, hogy miként tapadtam fel a bepárásodott kocsiablakra, és az All By Myselfet kornyikálva sírtam vissza az önálló életemet Kolozsváron?
Kipattan a szemem, nem tudom, hol vagyok, Kint madarak röpködnek, méghozzá jó nagyok. Csapkodásaik a falon is áthallatszanak Azt hinné az ember, sohasem alszanak. Pihenni sem szoktak, mindig ébren vannak, Muszáj lesz kivárnom, amíg békén hagynak. Mozdulatlanul fekszem, kíváncsian várom, Hogy mikor tér vissza szememre az álom. Gyorsan visszatér, nem kell sokat várni Még néhány óra alvást nem fogok megbánni. Öt perc sem telik el, felkölt a szomjúság Ami ilyen korán elég nagy bosszúság. Közel van az üveg, de semmi nincs benne, Pedig egy korty víztől minden könnyebb lenne. Hány óra lehet?
1990-et írunk, a kazetták és a Brick Game fénykorában járunk...
A médiát illetően a tévé és a rádió uralkodik, mígnem egy igen jelentős áttörés történik: elterjed a globális számítógépes hálózat, a korai internet felturbózott, továbbgondolt változata. A WWW (World-Wide Web) forradalmasítja a nethasználatot: egyszerűbbé teszi a tájékozódást és a böngészést az adatrengetegben. Létrehoz egy teljesen új társadalmat is, annak pedig egy sajátos nyelvezetet, az internetes zsargont.„Melyik épületben van most órád?” „Van időd eljönni velem a kantinba?” „Vajon, ha ma elmegyünk bulizni, reggel elérünk órára, vagy jobb, ha onnan megyünk egyenesen?” Igen. Bizonyára sok egyetemistának ismerősek ezek a kérdések. Mi lehet izgalmasabb, mint túlélni tíz lejjel két hetet úgy, hogy egy hónapra való költőpénzt elbuliztunk?
Számomra a diákélet Kolozsváron teljesen mást jelent, mint otthon, Sepsiszentgyörgyön. Szabadon, szülők és gátlások nélkül.
Gondolatok egy generációs szakadékból
Mélységesen szégyelnünk kellene magunkat. Mert mi egész nap csak a telefont bújjuk. Mert nekünk minden a fenekünk alá van téve, mégis csak válogatunk és fintorgunk. Mert régebb más volt, jaj de még mennyire más volt. Mert régebb jobb volt. Mert „bezzeg az én időmben”. Bezzeg ti, szülők és nagyszülők, sokkal érettebbek, háziasabbak és életrevalóbbak voltatok.