Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a lépés célja az energiapiacok rövid távú stabilizálása. Mint fogalmazott, az intézkedés „nem biztosít jelentős pénzügyi előnyt az orosz kormánynak, míg az Egyesült Államoknak annál inkább”, és az olajárak emelkedése csupán átmeneti zavar.
A döntés hátterében az olajárak gyors növekedése áll. A Brent típusú kőolaj ára csütörtökön ismét száz dollár fölé emelkedett hordónként, bár a bejelentést követően péntek reggel az ázsiai piacokon már csökkenni kezdett.
Donald Trump amerikai elnök célja az energiaárak mérséklése, mivel a drágulás jelentős terhet róhat az amerikai vállalkozásokra és fogyasztókra, különösen a novemberi félidős választások közeledtével. A döntéssel párhuzamosan Trump utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát is, hogy politikai kockázati biztosítást és pénzügyi garanciákat nyújtson a Perzsa-öböl térségében zajló tengeri kereskedelemhez. Az amerikai haditengerészet emellett kísérheti a térségben közlekedő hajókat.
A Fox News beszámolója szerint világszerte mintegy 124 millió hordó orosz olaj van jelenleg tengeren, szállítás alatt. Az amerikai engedély körülbelül öt-hat napnyi globális ellátást biztosíthat, figyelembe véve a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások akadozását.
Az intézkedés ugyanakkor feszültséget kelthet a nyugati szövetségesek körében. Több európai vezető továbbra sem támogatná az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „most nem alkalmas az idő az Oroszország elleni szankciók enyhítésére”.
A Trump-kormányzat további lépéseket is mérlegel az energiaárak csökkentése érdekében. Ezek között szerepel a Jones Act ideiglenes felfüggesztése is, amely lehetővé tenné az energia- és mezőgazdasági termékek szabadabb szállítását az amerikai kikötők között. Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese szerint az elnök „minden lehetséges lépést megtesz az árak csökkentése érdekében”.
Korábbi beszámolók szerint az intézkedés következtében mintegy százmillió hordó, tranzitban lévő orosz kőolaj kerülhet ki ideiglenesen a szankciók hatálya alól. Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője a Telegramon azt írta, hogy az amerikai döntés nemcsak az indiai orosz olajvásárlásra vonatkozó korlátozások enyhítését jelenti, hanem a tranzitban lévő szállítmányokra vonatkozó tilalom feloldását is.
A lépés hátterében az is áll, hogy az Izrael és az Egyesült Államok Iránnal fennálló konfliktusa jelentősen megnehezítette a hajóforgalmat a globális energiaszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson keresztül.
