Mărginean János: szeretjük, tiszteljük, ragaszkodunk ahhoz, ami a miénk
A 2021-es népszámlálási adatok alapján Várfalva község 3076 lakosából 1455 magyar, 1235 román és 116 roma nemzetiségűnek vallotta magát. A polgármester szerint „a közösség tagjai többnyire békében élnek egymással, nemzetiségtől függetlenül”, ugyanakkor elismerte, hogy a mindennapokban előfordulnak feszültségek, amelyek elsősorban a roma közösséghez köthetők.
A számok mögött azonban másik, legalább ilyen fontos folyamat is kirajzolódik, a község lakossága évtizedek óta fogy. „Az elmúlt húsz év népszámlálási adatait figyelembe véve, azt kell mondanunk, hogy a község lakossága fogyó tendenciát mutat” – magyarázta a községvezető. Hozzátette, „nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy bár az elhalálozások száma meghaladja a születésekét, a lakosság száma mégsem túl nagy arányú, mivel a környező városokból (Tordáról, Kolozsvárról és más településekről) sokan házat vásárolnak, beköltöznek. A legszembetűnőbb a születések számának kis mértéke, ami a helyi iskola veszélyeztetettségét, a falvak magközösségének felhígulását maga után vonja.”
Az iskola mint túlélési stratégia
A polgármester válaszaiból egyértelműen kirajzolódik, a község jövőjét az iskolarendszer működőképességében látja. Nemcsak oktatási intézményről beszélt, hanem a közösség megtartó erejéről.
„Úgy érzem, hogy sikerül felvenni a versenyt a városok elszívó erejével szemben, amely nem mindig egyszerű, de mindent megteszünk ennek érdekében. Szerencsések vagyunk, mert olyan adottságaink vannak, valamint az évek során olyan feltételeket teremtettünk, amelyek képessé tesznek arra, hogy többnyire itt tudjuk tartani a lakosságot.”
„A község négy falujában található óvoda és elemi osztályos iskola, valamint Várfalván általános iskola. Jól felkészült pedagógusok várják a gyermekeket, az épületek infrastruktúrájára, működésére a helyi tanács mindig kiemelt figyelmet fordít. Az ingáztatást iskolabuszokkal biztosítjuk, 2025-ben a Kolozs Megyei Tanácstól új elektromos buszt kaptunk, amellyel nemcsak a szomszédos falvakból jönnek a gyermekek iskolába, hanem azok is felszállhatnak, akik kicsivel távolabb laknak. Azzal, hogy igyekszünk jó feltételeket teremteni, arra próbáljuk buzdítani a szülőket, hogy ne vigyék el a gyermekeiket városi intézményekbe tanulni” – magyarázta a polgármester.
A várfalvai iskola igyekszik megkönnyíteni a szülők életét azáltal, hogy színes programokat, kirándulásokat szervez, „az általános iskola diákjai nemrég tértek vissza négynapos krakkói kirándulásról” – magyarázta a községvezető. Hasonló pozitívumként értékelte, hogy az óvoda hosszított programmal működik, ahova bölcsődés korú gyermeket is bevesznek. Továbbá a község néhány elemi iskolájában – az oktatók jóvoltából – díjmentes délutáni oktatás is működik.
A község földrajzi helyzete egyszerre kihívás és lehetőség. Kolozsvár és Torda közelsége elszívó erővel bír, ugyanakkor az ingázás lehetősége is adott, ugyanis a települést jó minőségű utak kötik össze a környező városokkal, ami nem elhanyagolható szempont. Mărginean János elmondta, „a községben ipari park is található, amelynek gyárai számos munkahelyet biztosítanak az itt lakóknak, tehát aki helyben szeretne dolgozni, annak van rá lehetősége.” A polgármestert a helyi vállalkozásokat is megemlítette, amelyek ugyancsak többeknek biztosítanak munkalehetőséget.
A településen működő intézmények kapcsán az elöljáró megjegyezte: „két háziorvosi rendelő működik, amelyeket folyamatosan újítunk, emellett van gyógyszertár, illetve több élelmiszerbolt. A helyi kis- és nagytermelők jó minőségű zöldségeket, tejterméket, húsárut termelnek, bő kínálatot biztosítva azok számára, akik helyi termékeket szeretnének fogyasztani. A jó minőségű termőföld lehetővé teszi, hogy az emberek háztáji gazdaságokban akár maguk állítsák elő a szükséges élelmiszereket.” Hozzátette, az egyházak és a civil szervezetek támogatásáról sem feledkeznek meg, hiszen ezek szervezik azokat a kulturális és közösségi programokat, amelyek valódi alkalmat teremtenek az együttlétre és a közösségi élet megélésére.
Nem turisztikai attrakció, hanem megőrzött örökség
A turizmus fejlesztéséről beszélve Mărginean János kifejtette, nem tömegvonzásban, sokkal inkább az értékmegőrzésben gondolkodik.
„Talán úgy fejleszthetjük a turizmust anélkül, hogy az károsan hasson a helyi közösségre, hogy szeretjük, tiszteljük, ragaszkodunk a már kialakult énképünkhöz, mindahhoz, ami a miénk. Igyekszünk megtartani a hagyományainkat, a már meglévő szokásainkat, vigyázunk a ránk maradt épített és kulturális örökségünkre, amelyet, természetesen, örömmel és büszkeséggel mutatunk meg az ide látogatóknak.”
Példaként az európai uniós pályázatból megújult várfalvi és bágyoni középkori unitárius műemlék templomot említette, megjegyezve, „azok felújítása nem azért volt fontos, hogy tömegeket vonzzunk ide, hanem feltárjuk a szépségeiket, értékeiket, a történelmük újabb fénybe kerüljön, ugyanakkor megőrizzük azokat a jövő nemzedéknek”.
Várfalván és Bágyonban falumúzeumot hoztak létre, ahol „a kiállított tárgyak és eszközök által képet kaphatunk arról, hogy miként éltek az őseink. Ennek igénye is az értékmegőrzésből fakadt” – ismertette Mărginean, majd egyik rég dédelgetett álmukról számolt be. E szerint Várfalván, a régi Torda várának helyszínén mélyreható régészeti feltárást szeretnének megvalósítani, „amely megmutatja a vár alakzatát, s amelytől további történelmi tények felfedését reméljük”. „Az eddig felsorolt objektumokat elsősorban helyi értékként kezeljük, ugyanakkor azok turisztikai látványosságok is, amelyeket az érdeklődőknek szívesen bemutatunk.
Közösségi együttműködés, fejlesztések, kihívások
A polgármester rámutatott, bár a község falvai között alapvetően jó az együttműködés, a legerősebb kohézió elsősorban az egyes faluközösségeken belül érvényesül. Hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a települések sajátos szükségleteire külön-külön megfelelő választ adjanak, miközben polgármesterként és intézményként minden falura egyenlő figyelmet fordítanak.
Érdeklődésünkre a szociális problémák kapcsán hozzátette, ezek a kérdések a községet sem kerülik el. Elmondása szerint a legsúlyosabb gondok a roma közösség körében jelentkeznek, különösen a gyermekek iskoláztatása és a munkanélküliség terén, ugyanakkor megjegyezte, hogy a polgármesteri hivatal igyekszik kezelni és orvosolni a kialakult helyzeteket.
A község fejlesztési forrásai uniós, kormányzati és helyi költségvetési alapokból tevődnek össze – mondta a polgármester. Példaként említette, hogy az Anghel Saligny-program keretében valósul meg a csatornahálózat kiépítése és a vízellátó rendszer bővítése. Az országos helyreállítási és rezilienciaterve (PNRR) finanszírozásával zajlik az orvosi rendelő, valamint az iskolák energetikai korszerűsítése és felszerelése bútorzattal, taneszközökkel. Emellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával olyan projektek is folyamatban vannak, amelyek az utcák korszerűsítését célozzák Várfalva községben.
Hangsúlyozta, leginkább az oktatási intézmények felújítására büszke, hiszen a kövendi iskola teljes körű korszerűsítése és berendezése már megvalósult, jelenleg pedig a várfalvi általános iskola, valamint a hidasi, elemi osztályoknak és óvodának otthont adó iskolaépület rendbe tétele van folyamatban.
Hozzátette, jelenleg a község víz- és szennyvízhálózatának kiépítése zajlik, Bágyonban már elkészült a csatornahálózat, Kövenden, Aranyosrákoson és Várfalván pedig folyamatban van a rendszer kiépítése.
Befejezni, ami elkezdődött
A közeljövő tervei nem új látványberuházásokról szólnak, hanem a már elindított projektek befejezéséről és az intézmények fenntartható működtetéséről. „Elsősorban a már megkezdett projektjeinket szeretnénk befejezni, elsőként kiterjeszteni a víz- és szennyvízelvezető csatornahálózatot a község minden falujába. Az iskolarendszer, mint eddig, a jövőben is előnyt élvez, emellett napelemes villamosenergia-termelő parkot szeretnénk létrehozni, amely a közintézmények, valamint a közvilágítás számára biztosítja majd a szükséges villamos energiát” – ecsetelte.
„A közösség folyamatosan alakul és formálódik, ezért fontos, hogy felismerjük és megbecsüljük az értékeinket, hagyományainkat, kulturális örökségünket, s tudatosan ragaszkodjunk hozzájuk. Ez a mindennapokban úgy jelenik meg, hogy a hétköznapi teendők és kihívások mellett részt veszünk a közösségi életben is: vasárnap templomba megyünk, jelen vagyunk és támogatjuk az egyházi, iskolai és más helyi rendezvényeket, segítjük a helyi néptánccsoport működését, amely a hagyományos táncokat ápolja, s odafigyelünk arra is, hogy az emlékművek, templomok és iskolák környezete rendezett legyen” – összegzett Mărginean János.
A megmenekült erdélyi főúri lakóhelyek egyike a Jósika-kastély
A kastély egyike azon kevés erdélyi nemesi rezidenciáknak, amelyeket sikerült megmenteni. A kastelyerdelyben.ro portál szerint az U alakú, földszintes épületet a 2000-es évek elején szakszerűen restaurálták. Az épület jellegzetessége az udvari homlokzaton álló, oszlopokkal tagolt, mellvéddel ellátott, beüvegezett veranda. A bejárat fölött egykor oroszlánok által tartott családi kettőscímer állt, hétágú bárói koronával. Az épület tetején hat kis tornyocska van B. J. monogramos szélvitorlákkal. A kastélyról szép lépcsősoron lehet a parkba ereszkedni, amelyben az utóbbi években rendbetették a sétányokat.
Itt született és halt meg br. Jósika Andor (1851–1900), akitől a kastélyt második fia, br. Jósika (VI.) Gábor (1878–1945) örökölte meg. Ő volt a tulajdonos, amikor 1912-ben a kerti munkálatok során véletlenül egy temetkezés nyomaira bukkantak. A kolozsvári múzeumtól Pósta Béla érkezett ki, és a feltárás során 57 sírt találtak, azaz az egyik legjelentősebb honfoglaláskori temetőt. Az államosítás után a kastélyban iskola, majd néptanács működött, a rendszerváltás után pedig visszaszolgáltatták az épületet br. Jósika (V.) Miklós (1897–1973) örökösének, így ma Bánffy–Jósika Imre tulajdonában van – írja az erdélyi kastélyok, udvarházak bemutatásával foglalkozó portál.
Az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja több olyan fényképet is azonosított, amelyek a kastély 20. század eleji belső tereit ábrázolják. Közöttük a kastély egykori kápolnáját, amelynek helyén ma a konyha található. Érdekessége: Várfalva lakosságának nagy része jelenleg is unitárius a bárói család és néhány lakos kivételével. A faluban nincs római katolikus templom, így a kastélyban tartották a miséket a katolikus hívek számára – szerepel a beszámolóban.
