A Méhes György születésének 110. évfordulója alkalmából tartott gálát május 14-én a Bulgakov Irodalmi Kávéházban szervezték. Az alapítvány ebben az évben összesen közel kilencezer euró értékben osztott ki díjakat.
Méhes György fia, az alapítvány létrehozója, Nagy Elek beszédében hangsúlyozta, az alapítvány célja, hogy hosszú távon biztos és stabil hátteret nyújtson a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásához. Hozzátette, számukra az alapítvány nem pusztán emlékezés, hanem élő felelősségvállalás is. Az erdélyi irodalom szellemi öröksége arra kötelezi őket, hogy ne csupán megőrizzék, hanem tovább is adják azt a hitet, miszerint az irodalom közösséget teremt, nyelvet őriz és jövőt épít. Elmondta, a 110. évforduló egyszerre ad alkalmat a megemlékezésre és erősíti meg őket abban, hogy ezt a munkát folytatni kell.
A Káté című kötetéért Papp-Sebők Attila kapott Erdélyi Irodalmi Debütdíjat. A díjazottat Zahorecz Eszter költő, műfordító méltatta, aki úgy fogalmazott, ha egyetlen nagy kérdéssé hajtogatnánk össze a kötetet – mint a megviselt zsebkátét –, akkor a központi kérdés az lenne, mi az a bizonyos rejtett középpont, a lét bennünk világító abszolút magja, ami mégis megmarad.
Az Erdélyi Irodalmi Díjat Vermesser Levente költőnek ítélték, akit Kemény István József Attila-díjas költő, író méltatott. Kemény István Vermesser Leventét a magyar irodalom legendájaként jellemezte, aki a kilencvenes évek elején a kommunista diktatúra utáni első évfolyammal berontott Kolozsvárra a filológia szakra. „Túl okosak, túl tehetségesek és túl szabadok voltak ahhoz, hogy ne forgassanak fel mindent, amit itt találtak a kolozsvári nappalokban, és főleg az éjszakákban. Így hát meg is tették. Olyan legendakör épült köréjük, mint a múlt század elejének budapesti New York kávéháza köré” – fogalmazott a laudáló.
Kiemelkedő irodalmi munkásságának elismeréseként a Kárpát-medencei Irodalmi Életműdíját Szálinger Balázs József Attila-díjas költő vehette át. Laudációjában L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője arról beszélt, hogy az irodalomtörténet időről időre kiemeli azokat az alkotókat, akik nemcsak továbbviszik a hagyományt, hanem új értelmet és irányt is adnak neki. Úgy véli, Szálinger Balázs is ezek közé a szerzők közé tartozik, hiszen műveiben új hangsúlyok, sajátos ritmusok és friss történeti szemlélet jelenik meg. Meglátása szerint nála a forma nem puszta díszítőelem, a metrum pedig nem öncélú stiláris eszköz, hanem annak bizonyítéka, hogy a nyelvi hagyomány nem korlát, hanem inspiráló lehetőség.
A rendezvényen a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészei, Vindis Andrea és Román Eszter Méhes György Szép szerelmek krónikája című művéből olvastak fel, emellett fellépett Könczei Samu csellista, a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium diákja és Sógor Dénes zongorista, a Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatója, akik Popper Dávid, Magyar rapszódia, Op. 68 című művét adták elő.
