Fehér megyében sem lehet a folyóból öntözni, állatokat itatni
A Fehér megyei prefektusi hivatal tájékoztatása szerint a vasárnap vett vízminták vizsgálata alapján a Kis-Küküllő vizének sótartalma literenként 1900 mg, a Nagy-Küküllőé 867 mg/liter, a Marosé 403 mg/liter.
A Fehér megyei gazdákat már szombaton figyelmeztették a hatóságok, hogy sem a Kis-Küküllő, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre. Közölték továbbá, hogy a sókoncentráció hígítására a hatóságok ellenőrzötten vizet engednek ki a bözödújfalusi, a zetelaki és a mihoești-i víztározóból.
Fehér megyében nincsenek problémák a lakosság vezetékes vízellátásával – tették hozzá a közleményben.
A szombaton Parajdon tartózkodó Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter még arról számolt be, hogy a Korond-patak vizének sótartalma 1400 mg/liter azaz tízszerese a víztisztító állomások kezelési kapacitásának. A miniszter szerint a hatóságokkal három alternatívát vitattak meg: az egyik a víz sótalanításának lehetősége, a másik mélyfúrású kutak mielőbbi kialakítása a vízhiány kompenzálására, a harmadik pedig egy alternatív vízellátási forrás kialakítása a Marosból az ehhez hasonló esetekre, amikor a Kis-Küküllőből nem oldható meg a vízellátás.
Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig kell még az embereknek nélkülözniük az ivóvizet, Fechet azt válaszolta, hogy ha kedvező marad az időjárás, és sikerül elhelyezni a Korond-patak ideiglenes elterelésére szolgáló csöveket, vélhetően a jövőben nem lesznek ilyen problémák. A tárcavezető hozzátette azonban, hogy ez a megoldás csak ideiglenes, hosszú távon csak a teljes mederelterelés jelenthet megoldást.
A miniszter beszámolt arról is, hogy szombattól négy nagy kapacitású szivattyút állítanak működésbe, amelyek segítségével másodpercenként 200 literrel tudják csökkenteni a Korond-patak hozamát. Az intézkedéstől az ökoszisztémára gyakorolt hatás enyhítését remélik.
A Kis-Küküllő sótartalmának megnövekedéséhez a bányafödém darabjainak beomlása és a Korond-patak medrében végzett munkálatok vezettek.
