Az államfő erőszakos hatalomátvétellel vádolja Tuskot
A konfliktus gyökerei 2015-ig nyúlnak vissza, amikor a hatalomra kerülő nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vitatott bírói kinevezésekkel növelte befolyását az alkotmánybíróságban. Az intézkedések miatt az Európai Unió is többször bírálta Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt. A 2023-ban hatalomra került Donald Tusk kormánya vállalta a jogállamiság helyreállítását, törekvéseit azonban a PiS-hez közel álló, 2025-ben megválasztott Karol Nawrocki államfő akadályozza.
A helyzet idén tovább éleződött, amikor a lengyel parlament nyolc új alkotmánybírót választott, Nawrocki azonban ötük eskütételét nem fogadta el. Az érintettek az államfő jelenléte nélkül tették le esküjüket, de Bogdan Święczkowski, az alkotmánybíróság PiS-hez kötődő elnöke nem engedte őket munkába állni. A két politikai tábor így egymás bírói kinevezéseinek törvényességét is vitatja.
A válság péntek este csúcsosodott ki, amikor Anna Korwin-Piotrowska alkotmánybíró az intézmény működésének helyreállítására hivatkozva egy hónapra felfüggesztette Święczkowskit és helyettesét, Bartłomiej Sochańskit, majd átvette a testület ideiglenes irányítását. A korábbi vezetés törvénytelennek minősítette az intézkedést, amelynek jogalapja továbbra is vitatott.
Az alkotmánybíróság épületénél jelentős rendőri erők jelentek meg, miközben több száz tüntető követelte Święczkowski visszahelyezését. A rendőrség három embert őrizetbe vett. A Szenegálba tartó Nawrocki megszakította útját, visszatért Varsóba, és személyesen kereste fel az intézményt. Szombati nyilatkozatában az alkotmányos rend megsértésével vádolta a kormányt, és sürgős egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit.
Donald Tusk visszautasította a vádakat. A miniszterelnök szerint kormánya a korábbi PiS-kormány által meggyengített jogállamiság helyreállításán dolgozik, ami nehéz, de elkerülhetetlen folyamat.
A válság tétje immár nem csupán az alkotmánybíróság vezetése, hanem az is, hogy kinek a bírói kinevezései és döntései tekinthetők törvényesnek. A két politikai oldal egymás intézkedéseit vitatja, így továbbra is bizonytalan, ki gyakorolhatja jogszerűen az intézmény irányítását.
