A romániai magyar érdekképviseleti munkával kapcsolatban is gyakran elhangzik az az érv, hogy az anyanyelvhasználati és egyéb megszerzett kisebbségi jogok amúgyis megilletik a romániai magyarságot, és az RMDSZ közbenjárása és politikai küzdelmei nélkül is megkapta volna ezeket közösségünk. Orbitális tévedés, akárcsak az, hogy Románia fejlődési útvonala eleve el volt rendeltetve 1989 után, nem is alakulhatott volna másképp történelme. Sajnos azonban, a történelem rendszerint sokféleképpen alakulhat, és bizony egy-egy döntéstől vagy döntések sorozatától függ, hogy egy ország növekvő, fejlődő pályára lép vagy lesodródik a történelem útjáról, és hosszú ideig fejletlenségre kárhoztatik.
Románia lakosságának elsöprő többsége nagyon sokáig Európa-párti volt, ezt megkérdőjelezhetetlenül kimutatták a különböző felmérések, viszont később az Európai Unió megváltozott. A romániai magyar közvéleményben alapvetően a leköszönt magyar kormány Európa-ellenes retorikája idézett elő gyökeres változást. Ennek hatására számottevően megnőtt azok aránya, akik csak a rosszat látják Brüsszelben: nem foglalkozik a kisebbségekkel, migrációpárti, keresztényellenes, liberális, túlzásba viszi a zöldpolitikákat stb. Ezeknek a kritikáknak van valóságalapjuk. Mi tagadás, húsz év alatt Európa valóban jelentősen megváltozott, átalakult, más politikusi nemzedék jelent meg a magállamokban és az EU élén.
De visszatérve az elnök üzenetére, érdemes kiemelni belőle egy pár adatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az átlagbér háromszor nagyobb lett Románia EU-csatlakozása óta, a román átlagfizetés elérte az uniós átlagfizetés 80 százalékát, bár elég jelentős különbségek vannak régiónként a bérek tekintetében. De összességében - az elnök szerint - elmondható, hogy Románia állampolgárai az elmúlt húsz esztendőben jobban éltek, mint az azelőtti két évtizedben. Románia 36 milliárd eurót fizetett Brüsszelnek az uniós költségvetésbe és 110 milliárd eurót kapott vissza, ami 74 milliárd euró különbséget jelent. Ebből 45 milliárd euró az agráriumba került és a falvakba. Mintegy 4 ezer kilométer utat korszerűsítettek, templomokat, iskolákat, kastélyokat újítottak fel uniós pénzből.
Az elnök ugyanakkor fontosnak tartotta azt is, hogy Európáról ne csak a jelszavak szintjén beszéljünk, hanem az árnyoldalait is vitassuk meg. Felsorolta Brüsszel néhány hibáját, amivel hatalmas felháborodást keltett azok körében, akik úgy gondolják, hogy Európáról nem szabad rosszat mondani, mert ezzel lovat adunk Donald Trump és MAGA-rajongói, de mindenekelőtt az európai euroszkeptikusok alá. Elmondta, hiba volt szerinte, hogy az unió lemondott az atomenergiáról, energiapolitikáját az olcsó orosz gázra alapozta, nem fejlesztette védelmi iparát, a környezetvédelmi politikában túlzott célokat tűzött ki és ezzel hátrányos helyzetbe sodorta a nehézipart, illetve, hogy több kérdésben ideologikusan viszonyult a valósághoz.
Tegnap aztán, a B9-ek csúcstalálkozóján az újságírók számon kérték az elnöktől bíráló nyilatkozatát. Dan elmondta: álláspontjával csupán ösztönözni akarta az Európa jövőjéről szóló vitát, amely hazánkban nem létezik. Rámutatott: Brüsszelben is sok vita zajlik Európáról, de ezeket nem tükrözi a sajtó, és a politikusok sem közvetítik választóik felé. Leszögezte, hogy Románia euroatlanti külpolitikája nem változott. Ő nem feltétlenül kritizálni akarta az uniót, hanem rá akart mutatni azokra a hibákra, amelyek különben Ursula von der Leyen EB-elnök múlt heti jereváni nyilatkozatában is megtalálhatók.
Eddig román elnök nem bírálta Brüsszel politikáját. Ha nem is értett vele egyet, általában keresett egy erős partnert, aki mögé elbújhatott. Az atomenergia kérdésében például Bukarest nem támogatta az unió álláspontját, de szerencséjére Franciaország is ellenezte azt, így nem volt annyira feltűnő a román ellenkezés. Ezért alakult ki aztán sokakban az a benyomás, hogy Románia Brüsszel vazallusa.
Valójában arról van szó, hogy a román politikai elit nagyon gyenge, a kisstílű belpolitikai játszmákon kívül nem képes szellemileg csatlakozni az Európa jövőjével kapcsolatos nagyívű vitákhoz, nem képes megfogalmazni egy olyan kiegyensúlyozott álláspontot, amivel azonosulni tudna a lakosság jelentős része. Az elnök Európa-napi üzenetére érkezett reakciók is azt mutatják, hogy a közvélemény hangadó része még mindig úgy gondolja, Európát nem szabad bírálni semmilyen körülmények között, de pont ezek azok a reakciók azok, amelyek elidegenítik a lakosságot az európai közösség gondolatától. Elsősorban azon állampolgárokról van szó, akik kevésbé voltak haszonélvezői az elmúlt húsz év életszínvonal-emelkedésének, és akiket megrettentettek az elmúlt húsz év gyors információtechnológiai változásai, ami valóban nagy kihívás elé állította az embereket, korosztálytól függetlenül.
Nicușor Dan tehát egy kiegyensúlyozott, alapvetően korrekt álláspontot fogalmazott meg szakítva valamelyest a román elnökök hagyományával. A nagy baj viszont az, hogy az államfő sem képes vitákat gerjeszteni, érvelni egyik vagy másik álláspont mellett, hiszen szerény retorikai képességei, karizmájának hiánya nem teszi alkalmassá erre, vontatott beszédével pedig még egy kisebb hallgatóság figyelmét sem képes lekötni. Ilyen körülmények között nagyon nehéz vitát generálni egy olyan politikai környezetben, amely nélkülözi a kiemelkedő orátori képességekkel rendelkező politikusokat. Nem csoda, hogy a választók csak a szélsőséges véleményeket hallják legtöbbször visszhangzani, azt, hogy Európa maga a pokol vagy a mennyország.
