A NATO keleti szárnyán található kilenc tagállam bukaresti tanácskozásán a régió NATO-val kapcsolatos jövőképét hangolják össze az ankarai NATO-csúcs előtt.
Nicusor Dan köszöntőjében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova támogatását is folytatni kell, mert "az ő biztonságuktól függ Európa biztonsága".
Karol Nawrocki arról beszélt, hogy a hiteles elrettentéshez hiteles beruházásokra is szükség van, ezért a B9-ek összefüggő biztonsági övezetet építenek ki az északi térségtől a Fekete-tengerig.
"Ez az egység jelenti a legnagyobb erőnket. És pontosan ez az, amitől a Kreml a legjobban tart" - mondta a lengyel elnök.
Szerinte Oroszország háborúja nem elszigetelt konfliktus, hanem az észak-atlanti rendet fenyegeti, ezért a B9 ma fontosabb, mint valaha. "Ez a térség nem a NATO peremvidéke, hanem egyik súlypontja" - idézte a lengyel elnök nyitóbeszédét az Agerpres hírügynökség.
A B9-ek zárt ajtók mögött zajló bukaresti csúcstalálkozóján a regionális együttműködésben részt vevő Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői mellett Mark Rutte NATO-főtitkár mellett is részt vesz.
Idén az északi tagállamok - Finnország, Dánia, Izland, Svédország és Norvégia - képviselőit is meghívták.
Az Egyesült Államokat Thomas DiNanno, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára képviseli a B9-ek bukaresti értekezletén.
Zelenszkij az északi és kelet-közép-európai országok összefogását szorgalmazta
Az ukrajnai helyzetnek szentelt délutáni megbeszélésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. Felszólalásának első, nyilvános részében, úgy értékelte: fontos, hogy összefogjanak azok az északi és kelet-közép-európai országok, amelyek orosz fenyegetéssel szembesülnek. Szerinte a közös biztonság szempontjából kulcsfontosságú megakadályozni Oroszországot abban, hogy büntetlenül újabb háborút indítson.
"Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk Oroszországot abban, hogy szomszédait háborúval, területek elcsatolásával fenyegesse, hogy más országok felett akarjon uralkodni, mindenféle következmény nélkül" - fogalmazott az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott a B9-eknek, az ukrán népnek, az Egyesült Államoknak az eddigi támogatásért, hozzátéve, hogy a védelmi, energetikai, gazdasági és politikai együttműködés továbbra is életbevágó Ukrajna számára. Kifejezte reményét, hogy júniusban "megkezdhetik a munkát" az Európai Unió 90 milliárd eurós támogatásából. Mint mondta, a finanszírozás lehetővé teszi az elengedhetetlenül szükséges drónok gyártását.
Az ukrán elnök elmondta: az ankarai NATO-csúcstól azt várja, hogy a szövetség európai tagállamai rendezzék kapcsolatukat az Egyesült Államokkal, hogy a NATO-csúcs pozitív jelzéseket adjon az euróatlanti közösség jövőjét illetően.
"Be kell bizonyítani, hogy a NATO erős és nem fog széthullani, ugyanakkor nem kell félni egy olyan Európáról beszélni, amely saját erejére támaszkodva is meg tudja védeni magát" - mondta az ukrán elnök a NATO keleti tagállamainak bukaresti csúcsértekezletén.
Lengyelország és Románia is szívesen befogadna amerikai katonákat
Lengyelország és Románia is szívesen befogadna még több amerikai katonát, amennyiben az Egyesült Államok valóban csökkentené katonai jelenlétét Németországban - hangoztatta kedd esti közös bukaresti sajtóértekezletén Karol Nawrocki és Nicusor Dan.
A lengyel elnök szerint minden felelős európai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy Európában maradjanak az amerikai katonák, mert a következő évtizedben Európának nincs más biztonsági alternatívája.
Románia "akármennyi" amerikai katonát szívesen befogadna - mutatott rá a román államfő, hozzátéve, hogy létszámuk jelenleg 1500-ra tehető, de a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszpontot 4 milliárd eurós beruházással bővítik a következő években.
Mindkét vezető hangsúlyozta: állásfoglalásukkal nem a nyugat-európai szövetségesek ellen akarnak fellépni, hanem Európa biztonságát tartják szem előtt.
Nawrocki ugyanakkor megerősítette: Lengyelország is támogatja Moldova európai uniós integrációját, ami kiemelten fontos a román fél számára. Magyarázatképpen megjegyezte: Lengyelország nemzeti stratégiájának része, hogy minden országot támogat, amely függetleníteni alkarja magát az orosz befolyástól.
Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel és a román államfő is fenntartásokkal kommentálta a Kreml azon álláspontját, miszerint "a végéhez közeledik az ukrajnai háború". Nicusor Dan megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is megígérte, hogy nem indít inváziót Ukrajna ellen.
Dan szerint a mindennapi valóság nem arra utal, hogy Oroszország békét akarna Európában, ezért erősíteni kell a katonai együttműködést, a készenlétet, és folytatni kell a védelmi fejlesztéseket a NATO keleti szárnyán.
Magyarország konstruktív tartózkodása mellett fogadták el a zárónyilatkozatot
A csúcstalálkozó után kiadott közös nyilatkozatban a résztvevők kiálltak az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett, amelynek a nemzetközi jogon és “szilárd, hiteles biztonsági garanciákon” kell alapulnia.
Magyarország “konstruktív tartózkodással” élt, és nem támogatta a közös nyilatkozat jelenlegi szövegét. A következő budapesti kormány dönt majd arról, hogy elfogadja-e ezt a szöveget a jövőben - jelezte Magyarország képviselője, Kissné Hlatki Katalin bukaresti nagykövet.
A nyilatkozat szerint a bukaresti találkozó a biztonsági és védelmi együttműködés elmélyítését szolgálta a NATO keleti szárnyán. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, illetve az északi és a sarkvidéki régiókig egyetlen összefüggő stratégiai védvonal húzódik. “A transzatlanti kötelék továbbra is kollektív biztonságunk gerince” - hangsúlyozták a dokumentum aláírói.
A közös állásfoglalás szerint Oroszország “a legjelentősebb és legközvetlenebb hosszú távú fenyegetés” a szövetségesek biztonságára, ezért a NATO-nak a kollektív védelemre és az előretolt védelmi jelenlét megerősítésére kell összpontosítania. A dokumentum elítéli a szövetségesek és partnerek elleni orosz szabotázsakcióikat, kibertámadásokat és egyéb hibrid műveleteket, és sürgeti a lég- és rakétavédelem további erősítését, beleértve a drónfenyegetés elleni képességek fejlesztését is.
A csúcstalálkozó résztvevői megerősítették, hogy fokozzák hozzájárulásukat a kollektív védelemhez, és dolgoznak azon, hogy a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék. A nyilatkozat szerint hiteles elrettentéshez 'hiteles beruházásokra', a transzatlanti védelmi ipar bővítésére, ellenállóbb ellátási láncokra és szorosabb együttműködésre van szükség Ukrajnával.
Az aláírók újból elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és kiálltak Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme mellett. Hangsúlyozták, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás 'befektetés a saját biztonságukba is', és üdvözölték az Egyesült Államok békeerőfeszítéseit. Egyúttal úgy vélték: növelni kell a nyomást Oroszországon, hogy vessen véget a háborúnak, és érdemben vegyen részt a béketárgyalásokon.
A dokumentum zárásaként leszögezték: egységesek és készek tovább erősíteni a NATO-t, hogy “mindig készen álljon a szövetséges terület minden centiméterének megvédésére”.
