Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul
A péntek éjfél körül indított csapás egy kritikus infrastruktúrához tartozó energetikai létesítményt ért, amelynek következtében a térség egy részén szünetel a gázszolgáltatás. A hatóságok szerint a sugárzási szint normális, egészségre veszélyes anyagokat nem mutattak ki.
A támadás Ukrajna-szerte súlyos károkat okozott. Kijevben 19 többszintes lakóépület, egy nagykövetség, egy óvoda, egy szupermarket, egy benzinkút és több jármű rongálódott meg. A város 10 kerületéből 9-ben akadozik a távhőszolgáltatás, a piros metróvonalon pedig ritkított menetrenddel és rövidített útvonalon közlekednek a szerelvények az energetikai infrastruktúra károsodása miatt. A kijevi ügyészség háborús bűncselekmény gyanújával vizsgálatot indított.
Lviv polgármestere, Andrij Szadovij szerint ez volt az első alkalom, hogy ballisztikus rakétával támadták a várost, amely mindössze 70 kilométerre fekszik az Európai Unió határától. A történteket „egyértelmű üzenetnek” nevezte a nemzetközi partnerek felé.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a csapássorozat válaszlépés volt arra az általuk állított, 2025. december 29-i támadásra, amely az orosz elnök novgorodi rezidenciáját érte. Moszkva azt állítja, hogy dróngyártó üzemeket és az ukrán hadiipart kiszolgáló energetikai létesítményeket semmisítettek meg. Ukrajna viszont tagadja, hogy bármilyen támadást hajtott volna végre az orosz elnök rezidenciája ellen.
Az Oresnyik rakétarendszert először 2024 novemberében vetették be Ukrajna ellen. A mintegy 4000 kilométeres hatótávolságú fegyver több hiperszonikus visszatérő egységgel felszerelt robbanófejet hordozhat, hagyományos és nukleáris változatban is. Elemzők szerint az Oresnyik az Iszkander–M és az interkontinentális rakéták közötti kategóriát tölti ki, és Oroszország évente akár 300 darabot is gyárthat belőle.
A történtek nyomán Ukrajna rendkívüli ülést kezdeményez az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Andrij Szibiha külügyminiszter hangsúlyozta: egy ilyen fegyver bevetése az EU és a NATO határainak közvetlen közelében „súlyos fenyegetést jelent egész Európa biztonságára nézve”, és határozott nemzetközi választ sürgetett. Kijev emellett az Ukrajna–NATO Tanács összehívását is kezdeményezi, valamint tájékoztatja az Egyesült Államokat és európai partnereit a támadás részleteiről.
