A lángok elérték a székesegyház tetőszerkezetét. A kolostor szerzetesei azonnal megkezdték a legértékesebb kegytárgyak, ikonok és egyházi relikviák mentését. A lavra elöljárója, Avraamij püspök szerint számos olyan tárgyat sikerült kimenekíteni, amelyek nemcsak nemzeti, hanem egyetemes kulturális értéket képviselnek.
A támadás következtében Kijevben mintegy 140 ezer lakos maradt ideiglenesen áram nélkül, emellett több lakóépület is megrongálódott. Ugyanezen az éjszakán a Harkivi területet is támadások érték, amelyek több helyen tüzeket okoztak.
A Nagyboldogasszony-székesegyház elleni csapás különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel a Pecserszka lavra az UNESCO világörökségi helyszíne, és a kulturális javak fegyveres konfliktusok idején történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény különleges védelme alatt áll. Tatjana Berezsna a történteket a világ kulturális öröksége elleni egyik legsúlyosabb bűncselekménynek nevezte.
A kolostort 1051-ben alapították, így csaknem egy évszázaddal idősebb Moszkva első írásos említésénél. Az UNESCO 1990-ben vette fel a világörökségi listára, majd 2023-ban a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé is besorolta.
A székesegyház korábban, 1941-ben is súlyos károkat szenvedett, jelenlegi formáját pedig a 2000-ben befejezett újjáépítés során nyerte el. Az idei év elején egy orosz drón már megrongálta a kolostoregyüttes egyik részét, ami az első ilyen jellegű incidens volt a második világháború óta.
A támadásra reagálva Epifanij kijevi metropolita, az önálló ukrán ortodox egyház feje közösségi oldalán azt írta, hogy „a keresztény világ egyik legszentebb helye” került lángok közé. A vallási vezető szerint az esemény nemcsak Ukrajna, hanem a kereszténység és az emberiség ellen elkövetett támadásként is értelmezhető.
A történtekre Maia Sandu moldovai államfő is reagált. Úgy fogalmazott, a Kreml ismét bebizonyította, hogy semmit sem tart szentnek. Kiemelte, azok, akik a keresztény értékek védelmezőinek nevezik magukat, az ortodox világ egyik legfontosabb szimbólumát támadták meg.
Sandu hangsúlyozta, a nemzetközi közösségnek továbbra is szilárdan ki kell állnia Ukrajna mellett. Moldova elítéli a civilek és vallási létesítmények elleni támadásokat, és továbbra is támogatja Ukrajnát a szabadságért, a békéért és önrendelkezési jogának megőrzéséért folytatott küzdelmében – írta közleményében.
