Nemzetközi kiállás Ukrajna mellett az invázió negyedik évfordulóján

Az ukrán fővárosban találkoztak a tettre készek koalíció tagjai

Az orosz invázió negyedik évfordulóján európai vezetők sora utazott Kijevbe, hogy személyesen is kifejezze támogatását Ukrajna mellett. A megemlékezések nemcsak szimbolikus jelentőséggel bírtak, hanem politikai üzenetet is hordoztak, a háború negyedik évébe lépve Európa továbbra is Ukrajna mellett kíván maradni, miközben a béke feltételeiről és a támogatás mértékéről élénk vita zajlik.

A Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu közösségi bejegyzésében úgy fogalmazott: „olyan nap hajnalán, amely megváltoztatta a történelmet”, Ukrajna az ellenállást választotta, és talpon maradt. Az ukrán nép kitartását a szabad világ számára is irányt mutató erőnek nevezte, tisztelgett az áldozatok előtt, és hangsúlyozta, Kisinyov továbbra is az igazságos béke mellett áll ki.

Kedden az északi és balti országok vezetői is az ukrán fővárosba érkeztek, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkijjel. A tárgyalások középpontjában a katonai támogatás fenntartása, az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása és a béketárgyalások lehetséges keretei álltak. A megemlékezéseken részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is. Von der Leyen jelezte: ez a tizedik látogatása Ukrajnában a háború kezdete óta, és ismételten megerősítette az Európai Unió „rendíthetetlen” pénzügyi és katonai támogatását, valamint a téli időszakban nyújtott energetikai segítséget. A két uniós vezető megemlékezésen vett részt, és felkeresett egy, az orosz légitámadásokban súlyosan megrongálódott energetikai létesítményt is.

Az évforduló alkalmából közös nyilatkozatot adott ki Ursula von der Leyen, António Costa és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. A három intézményvezető hangsúlyozta, Oroszország nem érte el katonai céljait, miközben szándékosan civileket és kritikus infrastruktúrát – köztük energetikai hálózatokat, kórházakat, iskolákat és lakóépületeket – támad. Leszögezték: az Európai Unió célja átfogó, igazságos és tartós béke, az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak megfelelően. A szuverenitás és a területi integritás tisztelete nem képezheti alku tárgyát, a határokat nem lehet erővel megváltoztatni, az agresszort nem lehet jutalmazni.

Vita a támogatási csomag körül 

A közlemény szerint az Európai Unió 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. Emellett a tagállami vezetők megállapodtak egy újabb, 90 milliárd eurós támogatási csomagról 2026–2027-re, amelyből 60 milliárd eurót kifejezetten védelmi célokra fordítanának. Az EU továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást biztosít, és kész hozzájárulni hiteles biztonsági garanciák kialakításához. A három vezető egyértelművé tette, Ukrajna jövője az Európai Unióban van, és számíthat teljes támogatásra az uniós csatlakozás, valamint a háború utáni újjáépítés során.

A támogatási csomag körül ugyanakkor komoly vita bontakozott ki. António Costa levélben kérte Orbán Viktort, hogy a korábbi közös döntéssel összhangban oldja fel a blokkolást, figyelmeztetve, a lojális együttműködés elvének megsértése alááshatja az Európai Tanács döntéseinek hitelességét. Orbán Viktor válaszlevelében jelezte: addig nem támogatja a pénzek átutalását, amíg – álláspontja szerint – Ukrajna politikai döntésből késlelteti a Barátság kőolajvezeték helyreállítását, ami energia-vészhelyzetet idéz elő Magyarországon. A miniszterelnök szerint az olajszállítás újraindításának nincs technikai akadálya, kizárólag kijevi döntés szükséges hozzá.

Zelenszkij: Putyin nem érte el a célját 

Az évfordulón Volodimir Zelenszkij videóüzenetben értékelte a háború négy évét. KijelentetteVlagyimir Putyin nem tudta megvalósítani háborús céljait, nem törte meg az ukrán társadalmat, és nem nyerte meg a háborút. Hangsúlyozta, Ukrajna megvédte függetlenségét, államiságát és európai irányultságát, miközben súlyos emberi és gazdasági áldozatokat hozott. „Megvédtük Ukrajnát, és mindent meg fogunk tenni a béke megteremtéséért és az igazság érvényesítéséért” – fogalmazott. Hozzátette, nem pusztán a harcok lezárását, hanem erős, méltóságteljes és tartós békét akarnak, amely biztonsági garanciákon alapul, és kizárja egy újabb agresszió lehetőségét.

Emmanuel Macron francia államfő az X-en arról írt, Oroszország „hármas kudarcot” vallott – katonai, gazdasági és stratégiai értelemben egyaránt. Szerinte Moszkva éppen az ellenkező hatást érte el, mint amit célul tűzött ki, megerősítette a NATO-t, egységbe kovácsolta az európai országokat, és leleplezte egy „letűnt kor imperializmusának” tarthatatlanságát. „Akik abban bíznak, hogy majd belefáradunk, tévednek” – hangsúlyozta.

Az Ukrajna elleni orosz támadás 2022. február 24-én kezdődött. Négy év elteltével a háború nemcsak a frontvonalakon, hanem az európai politikai egység, a nemzetközi jog érvényesítése és a kontinens biztonsági architektúrájának jövője szempontjából is meghatározó kérdéssé vált. Az évforduló üzenete egyértelmű, a támogatás fennmarad, de az egység fenntartása továbbra is komoly politikai kihívás.