A Nemzeti Emlék-Őr Díjat olyan személyiségeknek és közösségeknek adják át, akik elhivatottságukkal és tevékenységükkel példát mutatnak a múlt értékeinek megóvása, ápolása és továbbadása terén. Az elismerés kiosztására idén immár harmadik alkalommal került sor.
Az eseményen jelenlévőket Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntötte, továbbá Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. Tőkés Erzsébet és Orosz Örs laudációik elhangzása után vehették át a díjat, köszönetet mondva az elismerésért. Az ünnepségen Könczei Samu és Könczei Eszter előadásában Benedetto Marcello F-dúr és E-moll csellószonátái hangzottak el. A laudációk szövege az X. oldalon olvashatók. (P. A. M.)
Zászlólengetés nélküli harc, sok munkával és fáradozással a helyi magyar értékekért
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet munkásságának laudációja
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet Kolozsvárt született 1942-ben. A nyolcgyermekes lelkészcsaládban kereshetjük gyökereit annak az erkölcsi elkötelezettségnek, amellyel később tanárként is a magyar közösséget szolgálta. A szaktanári tevékenység mellett mindig odaadóan végezte az osztálynevelői munkát, amellyel a szülőföld és a magyar kultúra szeretetére igyekezett rávezetni diákjait. Ennek egyik lehetőségét ismerte fel az 1970-es évek elején a temetősétákban, amelyeket az évek során, az osztályfőnöki munka keretében és lehetőségeiben kiterjesztett a kolozsvári Házsongárdi temető magyar vonatkozású történelmi sírjainak, valamint a neves személyiségek sírjainak szervezett gondozásra is. A Házsongárdi temető egy város, egy országrész több száz éves történelmének és művelődéstörténetének tükre, Erdély kiemelkedő személyiségeinek panteonja. A száz éve meg nem szűnő pusztulás és pusztítás miatt fontos, hogy a fiatalok idejében megismerjék történelmünket, felelősséget érezzenek emlékhelyeink sorsa iránt.
A tevékenység kiterjesztése és biztonsága érdekében 1999-ben létrehozta a Házsongárd Alapítványt, amelynek igazgatói tisztségét azóta is betölti. Az évek során sikerült mintegy 170 síremléket, sírépítményt megmenteni, felújítani, köztük a Sigmond-mauzóleumot, a monumentális iktári Bethlen-, a bethleni Bethlen-, a Rhédey-Mikó-, a Jósika-kriptákat, Misztótfalusi Kis Miklós, Kornis Zsigmond, Gyarmathi Sámuel síremlékeit és még hosszan sorolhatnánk.
Az alapítvány elkészítette több mint nyolcszáz sír műemléki adatlapját, amelyeknek a román hatóságokkal való hivatalos elismertetéséért évek óta folyik a küzdelem.
A Kárpát-medence különböző területein is gyakran tartott előadásokat, bemutatókat. Munkásságának eredményeként 2004-ben a Házsongárdi temetőnek ítélték oda a Magyar Örökség-díjat.
Példamutató tevékenységéért 2009-ben Kós Károly- és Podmaniczky-díjban, 2010-ben pedig Kőváry László-díjban részesült, 2011-ben átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2016-ban a Dr. Genersich Antal Alapítvány különdíját, végül 2022-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet életpályájából egy olyan személyiséget ismerhetünk meg, aki zászlólengetés nélkül, sok munkával és fáradozással harcolt a helyi magyar értékek megismertetéséért, megóvásáért és átmentéséért a jövő nemzedékek számára.
(Nemzeti Örökség Intézete)
Gergely Erzsébet: a kegyeleti kultúra megismertetése, ápolása nélkülözhetetlen
„A kedves, szinte játékos hangzású rövidítés NÖRI tartalmát kibontva, a két szó Nemzet és Örökség jelentése szívbemarkolóan komoly. Mindenkihez szól, aki a magyar nemzet tagjaként a hatalmas és csodálatos magyar kultúrát örökségül kapta: anyanyelv, gondolkodásmód, épített örökség, művészetek, irodalom és még sorolhatnám. Ez az örökség térben és időben határtalan: térben a Kárpát-medencén túl, szerte a nagyvilágban, mindenütt ahol magyarok élnek, időben az 1000 éven túl, sok-sok évszázad mélységében is. Az, hogy az örökség reánk eső részéből mennyit fogadunk el, az tőlünk függ, de ha személyenként, közösségként elfogadjuk és élünk vele, akkor feladatot is ró reánk. A kérdés az, hogy örökösként hogyan viszonyulunk ehhez az örökséghez: értékeljük és hozzáadunk, vagy semmivé tesszük. Amiért ma itt összegyűltünk, az az örökségvédelem szép példája. Nemzeti és történelmi emlékhelyünknek, a kolozsvári Házsongárdi temetőnek őrzése és óvása az, ami lassan 25 éve összeköt bennünket. A jelen és eljövendő nemzedékek számára a kegyeleti kultúra megismertetése, ápolása nélkülözhetetlen. A megtisztelő Nemzeti Emlék-Őr díjat én vehettem át ugyan, de az elismeréssel az itt jelenlevők együttes teljesítményét is ünnepeljük, díjazzuk. Minden jelenlevő és sokan mások az évek során valamit elvállaltak, valamit hozzáadtak a Házsongárdi temető méltóságának megőrzéséhez, történelmileg hiteles műemléki megjelenésének fenntartásához, szellemi, kétkezi, szervezési, tájékoztatási munkával segítették a kitűzött célok megvalósulását” – fogalmazott Gergely Erzsébet a díj átvétele után, köszönetet mondva mindazoknak, akik segítették munkája során.
Számos felvidéki projektben mutatta meg, hogy a civil összefogás hegyeket képes megmozgatni
Orosz Örs tevékenységének laudációja
A Dunamocson született Orosz Örs pályafutását a kezdetektől fogva, a politikai és a civil szférában betöltött pozícióiban végigkísérte a felvidéki magyarság érdekeinek képviseletére és helyzetének javítására irányuló törekvés. Többek között tagja volt a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalomnak, amely fontos szerepet játszott a magyar nyelvhasználat előmozdításában a társadalmi érintkezés különböző területein. Tizennégy éven keresztül volt a felvidéki magyarság legjelentősebb nyári rendezvénye, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, amelyet jelenleg is szervez a Sine Metu Egyesülettel.
Orosz Örs vezetésével az egyesület elmúlt években számos emlékezetpolitikai projektben mutatta meg, hogy a civil összefogás hegyeket képes megmozgatni. Munkájuk eredményeként került többek között újraállításra az elveszett feketehegyi Tompa Mihály-szobor Gombaszögön, újraöntésre a ledöntött lőcsei honvédszobor, felújításra az eperjesi Petőfi-Tompa-Kerényi obeliszk, s nem utolsó sorban megtalálták és újraállították a roskoványi első honvédemlékművet, együttműködésben a Nemzeti Örökség Intézetével. Szintén az egyesületnek köszönhető a gombaszögi középkori pálos kolostor, illetve az Év Műemléke címet elnyert Andrássy-Poltz kúria feltárása és helyreállítása.
Két nagyszabású, átfogó kiadvány is fűződik a nevéhez: Szoborsorsaink című könyve a mai Szlovákia 1945 előtt keletkezett, magyar vonatkozású emlékhelyeinek sorsát mutatja be. Ő kezdeményezte emellett a Szlovákia – a történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája című útikönyv magyar nyelvű kiadását is.
Orosz Örs és az általa vezetett szakmai stáb munkájának egyik kimagasló eredménye, hogy az épített és szellemi történelmi örökség felfedezésének, bemutatásának, megőrzésének és megmentésének témaköre, valamint a hétköznapi értelemben vett, mindenki által érthető és követhető emlékezetpolitika magyar közvélemény felé történő, professzionális és intenzív megnyitása színes, rendszeres, jól összefoglalt módon jelent meg a közösségi média felületein. Orosz Örs eddigi életpályája a felvidéki magyarság, valamint a történelmi Felvidék emlékezeti tereinek megőrzése érdekében végzett elméleti és gyakorlati munka kimagasló példája.
(Nemzeti Örökség Intézete)
